A 65 éven felüliek aránya Magyarországon megközelíti a lakosság 20 százalékát. Nem csoda, hogy egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyben az időskori gyógyítás. Abban, hogy ez megfelelő színvonalú legyen, kiemelkedő szerepük van a geriáter szakembereknek. A Semmelweis Egyetem tavaly alapította meg a Szent Rókus Klinikai Tömbben az első magyar Geriátriai Klinikát és Ápolástudományi Központot. Az intézmény „Az időskor nem betegség” címmel a 11. Semmelweis Egészség Napokon számos előadást tartott a témában.

Méltó helyére került az idősgyógyászat

– Ahhoz, hogy az időskor ne legyen egyenlő a mellőzöttséggel, a betegségek miatti szenvedéssel és a társadalmi ellehetetlenüléssel, magas szintű idősgyógyászati ellátásra van szükség – hangsúlyozta előadásában Blaskovich Erzsébet geriáter szakorvos. Felidézte, hogy ezt alapozta meg Korányi Sándor belgyógyász, aki a századforduló környékén kezdett az idősödéssel foglalkozni. 1966-ban alakult meg a Magyar Gerontológiai Társaság, 1999 pedig az Idősek Nemzetközi Éve volt. Ekkor a világ minden táján felhívták a figyelmet az idősekkel kapcsolatos társadalmi, politikai és egészségügyi problémákra, kérdésekre. A fő téma az önellátó képesség és a szellemi frissesség megőrzésének szükségessége volt.

Közben itthon is egyre többet és többen foglalkoztak az idősödés tudományával, Iván László kezdeményezésére 2000-től lehetővé vált a magyar geriáter szakorvosképzés. Ez az a tudomány, amely az időskorban előforduló betegségekkel foglalkozik.

– Azzal, hogy egy éve már működik a Geriátria Klinika, a magyar idősgyógyászat elfoglalhatja méltó helyét a hazai egészségügyben a gyógyítás, a tudományos munka, az oktatás és az egészségügyi felvilágosítás terén is – hangsúlyozta Blaskovich Erzsébet.

Legyünk aktívak!

– Mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát – hangsúlyozta Gadó Klára, a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ megbízott igazgatója. Hozzátette, hogy vannak persze kategóriák, amelyek alapján meghatározzák a korosztály tagjait, az életkor szerint, pszichológiai vagy szociológiai megközelítéssel is történhet a besorolás.

– Ám ennél talán fontosabb, hogy miként érdemes az időskorra tekinteni: a veszteség korszakaként, vagy inkább az aktivitás kerül előtérbe.

Ezzel kapcsolatban egy felmérést idézett, amely szerint a nők 64,5, a férfiak 67,8 százaléka fiatalabbnak érezte magát a tényleges koránál.

– Tudatosan kell készülni az öregségre, vigyázni kell az egészségre. Ebben fontos szerepe van a rendszeres testmozgásnak, az étrendnek, a rendszeres szűrővizsgálatoknak és annak, hogy panaszok esetén forduljon orvoshoz a páciens.

A társaság és a humor fiatalon tart

A szakértő kiemelte az emberi kapcsolatok ápolásának fontosságát.

– Erre már fiatalon és tudatosan kell készülni. Emellett a munkavégzés is sarkalatos kérdés. Nem szabad egyik napról a másikra leállni, fontos a napi rutin, az agytorna és az anyagi biztonság. De nem kell a hajsza, a mókuskerék, jusson idő másra is.

Érzékeny kérdés a szex, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: miért is ne?

– Mindent szabad, ami örömet okoz. Az marad fiatal, aki nem veszíti el a jókedvét és a humorát.

(illusztráció: Shutterstock)

nagyszülőkidőskororvostudománymegelőzésbetegség