Pallagi Gyula, az ÉFÉDOSZSZ elnökének köszöntőjét követően a konferencia szakmai része Sztanek Csaba projektmenedzser beszámolójával kezdődött. Alapvető célként a munkaadói és a munkavállalói oldal egymáshoz való közelítését, a közös célok megfogalmazását és a munkavállalói érdekek érvényre jutását nevezte meg. Ennek alapja lehet a jogi tudatosság, a kollektív szerződések és a hatékonyabb együttműködés. A projekt során elvégzett kutatásban több mint 300 építőipari munkavállalót kérdeztek meg. Az elemzett adatok elérhetőek a szövetség honlapján, illetve Celldömölkön és Szegeden képzésekkel is segítették és segítik az ágazat fejlődését.

– A projekt keretében készült egy ötszintű applikáció, amely már letölthető bármely típusú okostelefonra – tájékoztatott Sztanek Csaba, a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft. projektmenedzsere. – A fejlesztés a többi között a munkaszerződések kötelező elemeivel, az aktuális bérszámadatokkal, a törvényi, jogszabályi háttérrel összefüggő fontos információkkal, illetve a külföldi munkavállalóknak nyújtható segítséggel kapcsolatban is rendkívül hasznos tudnivalókat nyújt – fókuszáltan az Európai Unió tagországaira.

Szalóki Mihály szakmai szakértő kutatási beszámolójában kitért a munkabalesetek, az iparágban gyakorlatilag nem létező home office, a munkásszállók, a brigádok ingázása, a hiányszakmák és a munkavállalói érdekképviselet érdekes részleteire is, de az egészségügyi ellenőrzéseket is górcső alá vette.

– A kutatásból élesen kirajzolódott, hogy az ágazatban dolgozóknak egyre fontosabb az egészségük – jelentette ki összefoglalójában Szalóki Mihály. – Örvendetes a fejlődés, a nagyvállalatok egyre jobban odafigyelnek munkavállalóik testi, lelki jóllétére, bizonyos cégek külön egészségmegőrző programokat is szerveznek a munkatársaiknak.

A munkaerőpiacok működéséről Kiss Ambrus foglalkoztatáspolitikai szakértő tartott előadást, aki egzakt statisztikai adatokkal is alátámasztotta mondanivalóját és vetített előre egy tervezhető jövőképet.

– A szakmunkások, a segédmunkások és a betanított munkások képzésére hatalmas szükséglet van, mennyiségi és minőségi szempontból is – elemezte az adatokat Kiss Ambrus. – A felmérés ugyanezt támasztotta alá. Ezt a deficitet mielőbb orvosolni kell!

Az előadások után lehetőség nyílt az ágazatban dolgozó szakszervezetek és szakemberek közötti párbeszédre is, hogy az egymás közti beszélgetések során gyakorlati példákkal is alátámaszthassák az elhangzottakat.

A munka jövője, a jövő munkája címmel Pallagi Gyula gondolatébresztőjével zárult a nap. Az előadó hangsúlyozta, hogy a munka világának folyamatos változása rengeteg kihívást teremt a társadalomban. A digitalizáció hatására eltűnnek szakmák és termelődnek újak, így a felgyorsuló változásokra reagálni kell. A megszerzett tudás hamar elértéktelenedik, a kialakuló helyzetet kezelni kell, előrelátással, rugalmassággal, valamint újabb képzésekkel. És hogy mit mondhatunk a gyerekeinknek?

– A most felnövő generációnak egész életében tanulnia kell – foglalta össze gondolatait Pallagi Gyula. – A robotok nem veszik át az uralmat, a fiatalok a következő évtizedekben lehetnek majd akár a saját főnökeik is. Nagyon fontos koncentrálnunk a szociális és kommunikációs készségekre, mert folyton változó képességekre lesz szükségük. Sok a kihívás, a jövő rajtuk áll, sok benne a kihívás, de sok lehetőséget is teremt!