A családok támogatása nem csupán anyagiakról szól. Ha a családbarát szemléletmód mindenre kiterjed, az visszaigazolást jelent a szülőknek, hogy a közösség elismeri: helyes, hogy gyermeket vállaltak, gyermeket nevelnek. Egyebek mellett erről beszélt a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által szervezett, a Média a családok szolgálatában című rendezvényen.

Nem mindegy, mit közvetít a média

Novák Katalin azt is elmondta: a kormány a családok szolgálatában áll. Ebben partnerséget kínálnak a hasonlóan gondolkodó egyházaknak, családszervezeteknek, önkormányzatoknak, és ide tartozhatnak a tudomány szereplői és a gazdaság résztvevői, valamint a média. Utóbbival összefüggésben jelezte, hogy bármit közvetít egy médium, az értéket közvetít. Nem mindegy, hogy a fiatalok milyen szemlélettel találkoznak a tévében, rádióban, újságban, a családi életet milyen összefüggésben mutatják meg nekik.

Családvarázs – ismeretlen ismerősök

Mindennek illusztrálására az egybegyűlteknek olyan filmet vetítettek le, amelyek példaértékű eseményeket, beszélgetéseket mutattak be. A Családvarázs című kisfilmekben ismert és elismert emberek engednek betekintést családi életükbe, egyebek mellett arról mesélnek, mennyire fontos számukra a párjuk, a gyermekeik. Egy másik összeállítás egy kerekesszékes lány életén keresztül láttatta, mennyi örömet és nehézséget jelent, ha ilyen kihívással szembesül a család. Ugyanebben a videóban rövid bejátszásként megjelent a tavalyi, Családok Éve zárókoncert egy-egy mozzanata is, ahol a fellépők családi kötelékben álltak egymással, világszínvonalú produkciókat mutattak be testvérek, házaspárok, szülők, gyermekek.

Segítségül kell hívni a filmeket

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke bejelentette, hogy július elsejétől dr. Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet vezetője tudományos elnökhelyettesként csatlakozik a szervezet munkájához. Dr. Aczél Petra úgy fogalmazott: a tudomány küldetése, hogy jobbá és könnyebbé tegye a családok életét, meg kell kezdeni a média és a család kapcsolatának kutatását.

A jelenlegi helyzetet bemutatva egy kutatásra hivatkozott, amelyből kiderült, hogy a megkérdezett válaszadók szerint a média az elmúlt években nehezítette a családi életet, így a gyermeknevelést. Példaként említette, hogy a médiafogyasztásunk a napi öt órát is meghaladhatja. Ma az udvarlás egy képernyőhúzással eldőlhet, a közösségi oldalakra feltöltött családtörténetek akár megélhetést is biztosíthatnak. Az elnökhelyettes asszony arról is beszámolt, hogy napjainkban a hírekben a családok tragikus eseményekkel mutatkoznak be, míg a reklámokban idilliek, irigylésre méltóak. A filmes sorozatokban inkább a botrányok viszik előbbre a történetet, de jó hír, hogy megjelennek a szerethető, beszélgetős kisfilmek is.

Az érték legyen a mérték!

Törekedni kell a valós családkép kialakítására – ez már egy kerekasztalbeszélgetésen hangzott el, amelyen médiaszakemberek mondták el véleményüket.

Andrási Kata, a Családvarázs producere arról beszélt: kollégáival szemléletet szeretnének formálni. A szereplők válogatásánál fontosnak tartották, hogy a megszólaltatottak érték alapján váltak ismertté, emellett családban élnek. A következő vendég, Dióssy Klári, az MTVA-n látható Ridikül műsorvezetője elmondta, a családi élet nem csak szép és boldog, sokszor mélybe kerülnek az emberek. Ha erről beszélnek a vendégek, az másoknak segítséget, vigaszt jelenthet. Sokan a tökéletességet mutatják, pedig fel kellene vállalni a szomorúságot, nehézséget is.

Molnár-Bánffy Kata, a Képmás Kiadó ügyvezetője egy kutatásra hivatkozva rámutatott: néhány évvel ezelőtt a médiában a család szó három esetből kétszer a családon belüli erőszak témájában hangzik el. Szerinte ez nagyon nem jó, hinni kell a minőségi tartalomkészítésben.

Kis Adrienn, a csalad.hu főszerkesztője is csatlakozott a beszélgetéshez, és elmondta, hogy a portálon reggel hatkor, majd este nyolc után olvassák a legtöbben cikkeket, ami azt jelenti, hogy a szülőknek már kora reggel szükségük van információra. A visszajelzések alapján lelki és fizikai segítséget is igényelnek, de leginkább a megértésre vágynak.

Tóth Béla Endre, a Bors Extra főszerkesztője arról beszélt, a bulvár területén természetesen a pletyka a népszerű, a „megcsalta”, „megölte” szavakkal lehet legjobban eladni az újságot. Az a legnagyobb kihívás, hol húzzák meg a morális határt, hiszen az újságot pénzügyileg, gazdaságilag fenn kell tartani, de az értékeket is őrizni kell.

A beszélgetésen elhangzott, hogy ismert emberekre szüksége van a televíziónak és a nyomtatott sajtónak egyaránt. A műsorokat is könnyebb velük eladni, és az újságok címlapján sem mindegy, ki jelenik meg. Velük lehet bevonzani a nézőket, olvasókat, és így lehet a környezetünkben élő civil emberek szép történeteit is bemutatni, arra is felkelteni az olvasók érdeklődését.