Mi a titka annak, hogy a szülők boldogan és elégedetten hagyják el újszülött babájukkal a kórházat? Már Kopp Mária, a neves orvos, pszichológus is foglalkozott ezzel a kérdéssel. 2009-ben végzett kutatásában egyebek között megállapította, hogy a pozitív szülésélmény fontos összetevője a kedvező szociális és kulturális háttér. Szerepet játszik benne emellett az anyagi biztonság, a megfelelő egészségügyi ellátás, valamint a támogatói környezet. A kutatásból az is egyértelművé vált, hogy a szülés körülményeivel legelégedettebb anyák többségében több gyermeket nevelnek. 

Entz Sára

Entz Sára és Bakonyi Márta perinatális szaktanácsadók, 2018-ban végezték el ezt a képzést az ELTE pszichológia tanszékén. Mindketten háromgyermekes édesanyák. Az Együtt Születünk programot azzal a céllal hozták létre, hogy a szülés-születés körüli időszak jelentőségét és annak hosszú távú hatását minél több emberrel megismertessék. 

– A perinatális időszak a fogantatástól számítva egészen a gyermek hároméves koráig tart, mi pedig ebben az időintervallumban nyújtunk támogatást a hozzánk fordulóknak – kezdi Sári. – Személyes alkalmak keretében, az egyéni igényekhez igazodva segítjük az anyát, az apát és a babát. Csoportos szülésfelkészítőket is tartunk, illetve a gyermekágyi időszak megkönnyítésére egy anya-baba támogatói csoportot is létrehoztunk, ez a Mamafonó. 

– A szülésfelkészítői foglalkozásokonon 4-6 fő vesz részt – veszi át a szót Márti. – Összesen hat alkalommal, hetente egyszer találkozunk a szülőkkel egy két és fél órás program keretében. Nagyon szeretjük, ha az édesanyákat el tudják kísérni az édesapák is, hiszen a gyermekáldás az ő életükben is hatalmas mérföldkő. Többet között a várandósságról, a szülésről és a szoptatásról beszélgetünk, mindezt pedig interaktív módon tesszük. Fontosnak tartjuk, hogy igényre szabjuk a csoportmunkát, hiszen minden várandós más és más, így különbözőképpen élik meg ezt az időszakot is. Szeretjük, amikor különböző kérdéseket tesznek fel, mert a válaszaink sokszor segítik bennük eloszlatni a kételyeket, megcáfolni a tévhiteket és enyhíteni az aggodalmaikat. 

Fontos, hogy ne csak sodródjanak az árral 

Sári tapasztalatai szerint a házaspároknak eleinte nincsenek kérdéseik, majd, amint egyre több mindenről beszélnek, a kérdések is megfogalmazódnak bennük. 

Bakonyi Márta

– Tapasztalataim szerint az emberek nagyrésze igen kevés információval rendelkezik erről a témáról, első gyermekvárás esetén pedig különösen bizonytalanok a várandós nők. Művészetterápiás eszközöket bevonva segítjük őket abban, hogy egy alkotói munka során megoszthassák velünk a legbelsőbb érzéseiket is. Célunk nem csupán annyi, hogy információhoz juttassuk őket, hanem szeretnénk, ha elmélyednének a témában, megvizsgálnák önmagukat és gondolkodnának arról, hogy mi fontos számukra vagy éppen mitől félnek.  

Márti kiemeli, hogy ezek az alkalmak remek ön- és párismereti folyamatokat is elindítanak a résztvevőkben. 

– Akik kíváncsiak, nyitottak, meg szeretnék ismerni önmagukat és egymást, azok számára rendkívül hasznos és izgalmas utazás egy ilyen program. Sokan meglepődnek saját magukon és a párjukon is, hiszen addig talán nem is voltak tisztában azzal, hogy egy-egy ismeretlen szituációban hogyan reagálna a másik. Fontos továbbá a tudatosság, főként az első szülés idején, hogy a szülők ne csak sodródjanak az árral, hanem lehetőség szerint készüljenek fel minél alaposabban.  

Teremtsük meg a belső békét 

– Adhat egy erős biztonságérzetet az, ha nagy százalékban tudják, mi fog velük történni a szülés során – teszi hozzá Sári. – Hol zajlik majd, kik lesznek ott, császármetszés vagy természetes vajúdás várható. Milyen folyamatok zajlanak le a testükben és a lelkükben, és hogyan tudnak majd mindezekre felkészülni. Érdemes ilyenkor fokozottan befelé figyelni, amit különböző – testtudatosságot növelő – relaxációs és meditációs technikákkal, elmélyedő gyakorlatokkal és autogén tréninggel készíthetjük elő. 

Márti hangsúlyozza, a biztonságérzet az alapja annak, hogy a szülés-születés folyamata gördülékeny legyen. 

– Mit jelent számunkra a biztonság? Mikor érezzük azt, hogy jó kezekben vagyunk? Apás szülést szeretnénk?  Ha igen, hogyan tud a lehető legjobban támogatni minket a párunk? Ez egy rendkívül intim pillanat és sok esetben a várandós asszonyok maguk sem tudják, miként is fognak reagálni. Fontos, hogy ilyenkor az apa ne vegye magára a szélsőséges megnyilvánulásokat – mint amilyen például a kismama fájdalmából eredő elutasító magatartás, kiabálás –, hiszen egy olyan „módosult tudatállapotról” beszélünk, amikor az önkontroll felborul. Lehet, hogy jól esik vajúdás közben, ha a férj fogja a felesége kezét, de az is lehet, hogy inkább arra vágyik a szülő nő, hogy békén hagyják, mert szeretné egyedül véghez vinni ezt az embert próbáló feladatot. Pontosan emiatt a szülésfelkészítő alkalmakon arról is beszélünk, hogy miként viszonyulnak egymáshoz a párok, például: ha valakinek fáj valamije, vagy az, hogy az édesapákat ne érje váratlanul az elutasítás. 

„Rengeteg tévhit létezik” 

– A különböző beavatkozásokról is szót ejtünk – teszi hozzá Sári. – Mit kell tudni a császármetszésről? Mikor van szükség gátmetszésre? Milyen természetes fájdalomcsillapítási eszközök érhetőek el? Rengeteg tévhit létezik, amelyeket igyekszünk legyőzni, hiszen a félelem csökken azáltal, ha ezek a buborékok kipukkannak. Számos filmben úgy ábrázolják a szülést, hogy az egy véres, horrorisztikus élmény és az édesapák mindig elájulnak, holott ez a legtöbb esetben szerencsére egyáltalán nincs így. Biztonságérzetet ad az, ha nem csak tudják, hogy mi fog történni velük, hanem képesek önmagukat is elképzelni az adott helyzetben. 

Lelki támogatásra is szükség van 

Mindkét szakember kiemeli, hogy anyagilag már számos támogatást kapnak a családok. Ugyanakkor a technikai segítség és a lelki támogatás terén látnak még teendőket. 

– A szüléskor nemcsak az édesanya, hanem az édesapa is traumatizálódhat, ami általában akkor következik be, ha a folyamat során nem érzik magukat biztonságban – mondja Márti. – Rengeteg múlik például azon, hogy kedvesen beszélnek-e velük az egészségügyi dolgozók és az is befolyásoló tényező, hogy az apa bent lehet-e a párjával a vizsgálatokon. Nem könnyíti meg a biztonságérzet kiépítését az sem, hogy sajnos nem mindenhol van arra lehetőség, hogy szülésznőt válasszanak a házaspárok, így az anyák általában az aktuálisan ügyeletes, gyakran számukra ismeretlen orvoshoz kerülnek. A szülés utáni időszakra nézve is van több külföldi példa, amit érdemes lenne követni. Számos külföldi országban – például Németországban, Angliában, Svédországban – hagyománya van annak, hogy a védőnő több héten keresztül minden nap meglátogatja és segíti az anyát. Nálunk erre még nincsen széles körben lehetőség. Inkább az az általános, hogy az apa visszamegy dolgozni, a gyermekágyas nő pedig egyedül marad az újszülött csecsemővel, ami ijesztő és aggasztó lehet számára. Figyeljünk tehát arra, hogy a pozitív élmények megszerzésében sok minden a lelki támogatáson is múlik. És mindenkinek az a jó, ha az anya-apa-baba közötti kapcsolat szeretetteljes és biztonságos, hiszen ez indítja el majd a vágyat további gyermekek vállalására is.