Miként az Orvostovábbképző Szemle, azaz az OTSZ Online idézte e kutatás tapasztalatait: egy felnőtt akár 0,6 százalékkal is többet nyomhat karácsony után 10 nappal, mint ugyanannyival azt megelőzően. (Ez egy 80 kilós embernél közel 5 kg hízást jelent 2-3 hét alatt!) Az átlagos gyarapodás is figyelemre méltó: az USA-ban például karácsony és szilveszter között 60 dekagrammal lesz súlyosabb egy átlagpolgár.

Az év végi ünneplések és a túlevés kapcsolata aligha meglepő, ám a rizikós időszak nem ér véget az új esztendő kezdetével. Sőt, akik ilyenkor a mérlegre állva megijednek, és hirtelen felindulásból "új életet kezdenek", azokra további veszélyek leselkednek.

Erre vall egy korábban a PLOS ONE folyóiratban megjelent kutatás, mely szerint szilveszter után még az ünnepi dúskálást is felülmúlja (közel tíz százalékkal) az emberek kalóriafogyasztása. A januári élelmiszer-vásárlások energiatartalma így mintegy ötödével magasabb, mint egy átlagos évközi hónapé. A kosarak tartalma ugyanakkor azt mutatja, hogy azokban ilyenkor sokkal több az úgynevezett "egészséges élelmiszer" is. Ami arra vall, hogy az emberek igyekeznek korrigálni az étrendjükön, de ezért rögtön meg is jutalmazzák magukat néhány klasszikus kalóriabombával.

Több sport, több kalória?

Ez a túl korai önjutalmazás nem példa nélkül álló jelenség. Néhány esztendeje a Pittsburghi Egyetem kutatói vizsgálták a lépésszámlálók hasznát a túlsúlyosok fogyásában. A JAMA beszámolója szerint arra jutottak, hogy míg a kontrollcsoportba tartozók átlagosan 5,9 kg-ot fogytak a vizsgálat végére, addig az aktivitásmérőt viselők csupán 3,6 kg-ot. John Jakicic, a kutatás vezetője itt is felvetette lehetséges magyarázatként: a számlálóval visszaigazolt erőfeszítés is bátoríthatta őket, hogy gyakrabban egyenek meg egy-egy plusz süteményt.

"A helytelen étkezés sok esetben nem az információhiányból ered, hanem tudattalan késztetésként tör elő az étvágy a „Moho sapiens”-ből, és felülírja a racionális terveket" - magyarázta egy interjúban a tudatos táplálkozás nehézségeit Forgács Attila gasztropszichológus.

Az elfogyasztott ételeknek nem csak a minőségét, hanem a mennyiségét sem csupán az éhség szabályozza. Az ember számtalan érzéke és érzete - a szeme, füle, figyelme - is erősen befolyásolja az eredményt. Ezek ahogy erősíthetik a kalóriakontrollját, ugyanúgy ronthatnak is rajta. A nagy családi ünneplések alkalmával inkább gyengítik a mértéktartást, ám ennyi esendőséggel még lehetne együtt élni.

Amit nem veszünk meg, azt nem is esszük meg

Az már több problémát okoz, hogy az élelmiszeripar és a kereskedelem is nap mint nap e gyenge pontokra apellálva igyekszik etetni a közönséget. A már említett Forgács Attila egy tanulmányában korábbi kutatási eredményeket idézve írja, hogy az élelmiszer-vásárlások több mint kétharmada nem tudatos, csupán pillanatnyi benyomások hatására történik. Pedig aki a közértben felülkerekedik, az a kalória-kontroll szempontjából is stratégiai győzelmet arat. A hirtelen felindulásból kosárba tett csokik és nassolnivalók ugyanis biztosan el is fogynak majd otthon. Ahogy az is igaz, hogy amit nem veszünk meg, nem viszünk haza, azt még a gyenge pillanatainkban sem tudjuk majd megenni.

Ezért is javasolnak a kalóriakontroll megalapozásához két egyszerű vásárlási szabályt. Egyrészt: sose induljanak éhesen közértbe! Másrészt: mindig írjanak bevásárlólistát, és attól az üzletben se térjenek el, bármily csábító alkalmi ajánlatokkal is találkoznak ott! Ezek az önvédelmi eszközök már az ünnepi bevásárlásnál segíthetnek, és aztán az új esztendőben is hasznosak lehetnek.

Ám addig is tehetnek még valamit az ünnepi kalória-rally ártalmatlanításáért. Eleve tervezzenek be egy-két legalább félnapos "kimozdulós" családi programot, amivel biztosan megszakítják az evés-alvás-evés-alvás... végtelen ciklusát. Menjenek, kiránduljanak, hagyják, hogy megéhezzenek a levegőn!

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!

(illusztráció: Shutterstock)

családétkezéstúlsúly