Száz, korábban gyógyíthatatlannak hitt kisgyermek közül ma már nyolcvan egészségesen élhet a hungarikumként emlegetett Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszernek (DSGM) (Dévény-torna) köszönhetően. Megszólal cikkünkben egyik munkatársunk, Andi is, aki saját élményeit tárja elénk a módszerrel kapcsolatban.

„Nekem nem tűnt fel”

– A kislányommal a születése után jelentkező probléma miatt kötöttem ki a Dévény-féle terápiánál – kezdi történetét Andi, akinek már a kórházban felhívták a figyelmét arra, hogy valami baj van a babájával, igaz, az okokat ott nem sikerült tökéletesen meghatározni.

– A gyerek teste C alakzatot vett fel. Ez nekem nem tűnt fel, de egy héttel a születése után visszarendeltek minket, és a neonatológus megállapította, hogy hipotóniás, ami valami olyasmit jelent, hogy túl lazák az izmai, ezért hátracsuklik a feje. A neonatológus mutatott egyfajta gyógytornát, amit nekem kellett volna otthon végeztetnem a gyerekkel annak érdekében, hogy megerősödjenek a nyakizmai – emlékszik vissza Andi. – Valami rossz érzés hatalmasodott el rajtam, ahogy néztem, mit csinál. Ültette a gyereket, akinek összecsuklott a kis teste a kezei közt. Szegényke, nem tudta tartani magát, és én egyre határozottabban éreztem, ez biztos nem lesz jó így.

A fordulatot aztán egy szerencsés véletlen hozta. A családban volt valaki, aki ismerte a Dévény-módszert, ő javasolta, hogy vigyék el a babát egy olyan szakemberhez, aki ezzel dolgozik.

„A diagnózis épp az ellenkezője volt”

– Szerencsémre Dunakeszin hamar találtam dévényes szakembert, így időben jó kezekbe került a kislányom. Az első meglepetést az okozta, hogy a gyógytornász épp az ellenkezőjét állapította meg annak, mint amit a neonatológus közölt velem. Semmiféle hipotóniáról nem volt szó, épp ellenkezőleg, az egyik oldalon be volt rövidülve a nyakizom, ezért kanyarodott abba az irányba a baba, és a feje azért csuklott hátra, mert így próbált ellent tartani az izom húzásának. Csodálatos élmény volt látni, hogy három alkalom után már jelentős javulást ért el a szakember. A lányom előtte-utána fotóit aztán konferenciákon is bemutatták, annyira látványos volt a változás. Két-három hónap alatt végül teljesen rendbejött – meséli Andi, aki úgy fogalmazott, bár a kislánya a Dévény-torna közben is sírt, ezzel a módszerrel szemben mégsem támadtak ellenérzései.

– Ösztönösen úgy éreztem, most jó kezekben van, ez a módszer segíteni fog rajta – mondja az édesanya. Nem csoda, ha évekkel később, amikor az akkor hatéves fiának egy streptococcus fertőzés szövődményeként csípőízület-gyulladása lett és hat hét fekvés után, elsorvadt izmokkal bicegni kezdett, már automatikusan a DSGM-szakemberhez fordult a problémával.

A kérdésre, mi történt volna, ha nem kezelik Andi babáját újszülött korában, már a szakgyógytornász felel.

– A babának valószínűleg egy méhen belül kialakult tartási rendellenessége volt. Ez azt jelenti, hogy a várandósság utolsó szakaszában egy irányba tartja a fejecskéjét, az izmok ennek a tartásnak megfelelően kicsit zsugorodnak és a megszületést követően csak ebben a helyzetben tudja tartani a fejét. Ha nem kezeljük a babát, akkor a ferde fejtartás miatt a törzsében és a végtagjaiban is aszimmetrikus tartás és mozgás alakulhat ki – mondja Mézám Zsuzsanna.

Mi a Dévény-módszer (Dévény-torna) titka?

– A módszer lényege és sikere abban áll, hogy nem erőltetjük, amire a gyermek nem képes, hanem egy kézzel végzett technika alkalmazásával megteremtjük a mozgás lehetőségét. A mozgássérülések korrekcióját az egészséges mozgásfejlesztés felől közelítjük meg. Elhárítjuk az izmokban található feszességeket, zsugorodásokat, és az izmokban elhelyezkedő idegvégződések ingerlésével stimuláljuk az idegrendszert. A módszer a mozgásrehabilitáció minden területén alkalmazható, de a legjelentősebb sikereket a csecsemők és kisgyermekek mozgásfejlesztése terén érte el – magyarázza a gyógytornász, aki abba is beavat minket, mire kell figyelnünk egy újszülöttnél, és mikor ajánlott Dévény-kezeléssel gyógyító szakemberhez fordulnunk.

Intő jelek

A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy minden baba más és más, még a testvéreket sem szabad egymáshoz hasonlítgatnunk, és erre hivatkozva sürgetnünk egy-egy mozgásfejlődési állomást, ugyanakkor minden életkornak megvannak a maga jellegzetességei. 5 hónapos korban például természetes, ha a baba nem fordul, viszont 7 hónaposan ez már utalhat a mozgásfejlődés elmaradására.

– Vannak olyan jelek, amelyek a szülőknek is gyakran feltűnnek. Ilyen, amikor az újszülött baba a fejét csak egyik irányba fordítja, hiába próbálják az ellenkező oldalra fordítani és megtámasztani, mindig visszafordul. Van olyan, hogy a baba nem tűri a hason fekvést, újszülöttként hason fekve a fejét nem fordítja át, 1-2 hónaposan nem emeli a fejét, 3 hónapos korában nem támaszt az alkarjain, vagy a kezeit 3 hónapos kora után is szorosan ökölben tartja, ami megakadályozza abban, hogy a kezébe fogjon tárgyakat – mondja Mézám Zsuzsanna. Intő jel lehet még szavai szerint, ha a baba öltöztetésnél a karjait feszíti, ha fürdetés után a karját nehéz megemelni, a hónalját kitörölni, esetleg mély, piros bőrredők láthatók a nyaka körül vagy az álla alatt, de az is, ha hathónapos kora körül nem fordul hátról hasra és hasról hátra.

„A szülő és a gyermek egy egység”

„Finoman irányít-hatom a szülő figyelmét a kijavítandó területek felé.”

– Ha az állapotfelmérésen eltérést tapasztalok a gyermek mozgásfejlődésében, akkor finoman irányíthatom a szülő figyelmét a kijavítandó területek felé, és a gyermek kezelését javaslom. Azt gondolom, csak nagyon nagy tisztelettel szabad a gyerekekhez és a szülőkhöz fordulni, és megtalálni azt a lehetőséget, ahol segíteni tudunk. Ha például egy szülőnek sokat van a karjában a gyerek, nem keseríthetem el azzal, hogy le kell tenni a picit a földre, mert csak úgy fog fejlődni a mozgása. Inkább javaslok néhány együtt végezhető fejlesztő gyakorlatot, amivel a DSGM-kezelés mellett otthon segítheti a gyermek mozgásfejlődését. A gyermek és a szülő egy egység, és ha a szülő megfogadja a tanácsaimat, jobban halad a gyermek fejlesztése. A Dévény-kezelés általában hetente egyszer történik és, ha a fennmaradó időben a szülő megfelelőképpen foglalkozik otthon a gyermekkel, az nagyban segítheti a munka hatékonyságát.

Mit lehet Dévény-módszerrel gyógyítani?

„Az aszimmetrikus testtartás, a perifériás idegsérülések, a szopási nehezítettség, a beszédproblémák mellett sokan fordulnak hozzánk lábtartási rendellenességgel.”

Lehet, hogy egy gyermek 9/10-es Apgar értékkel kerül haza a kórházból, és látszólag minden rendben volt a születése körül, de attól még nem tudhatjuk, hogy a baba mit élt át, vallja Mézám Zsuzsanna. Mint mondja, a kicsi fejlődését a magzati életben és a születés alatt szerzett tapasztalatok is befolyásolhatják. Ha például az édesanya veszélyeztetett várandósként feküdt az utolsó hónapokban, akkor a baba nem kapta meg azokat az ingereket, amelyek normális esetben az egyensúlyszervét érték volna.

– Ilyenkor a születés utáni időszakban fokozott figyelemmel kell a gyermek egyensúlyrendszerének fejlesztésével foglalkoznunk. Az aszimmetrikus testtartás, a perifériás idegsérülések, a szopási nehezítettség, a beszédproblémák mellett sokan fordulnak hozzánk lábtartási rendellenességgel, például dongalábbal. Ilyenkor az ortopéd orvossal együttműködve a gipszelési szünetekben és azt követő időszakban kezeljük az izom-, ín- és kötőszövetrendszert – magyarázza a szakgyógytornász.

Megnövekedett várakozási idővel kell számolni

A Dévény Anna Alapítványhoz a gyermekek háziorvosi beutalóval érkeznek. Az állapotfelmérésre egy-másfél hónapot kell várni. Az elmúlt hónapokban az egészségügyi veszélyhelyzet miatt szüneteltek a kezelések, így most megnövekedett várakozási idővel kell számolniuk az új jelentkezőknek, de a szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél hamarabb visszaálljon minden a régi kerékvágásba.

– Ha minden jól megy, július 21-től már normál üzemmódban dolgozhatunk – mondja Mézám Zsuzsanna.

(fotó: Shutterstock, privát)