Hogyan tehetnek a családok az élelmiszer-pazarlás ellen?

Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer landol a kukában, ahelyett, hogy elfogyasztanák. Ez a helyzet a nagyvilágban, de hazánkban sem sokkal kedvezőbb a kép: a Nébih felmérése szerint minden honfitársunk átlagosan 65 kilogramm élelmiszerhulladékot termel éves szinten. Ez egy átlagos, négyfős családra vetítve nagyjából 50 ezer forint elpazarlását jelenti egy esztendőben. Ez az adat több szempontból is elkeserítő, a környezetre gyakorolt káros hatása mellett a pénztárcánkat sem kíméli. Tudatos vásárlással, komposztálással vagy akár adományozással azonban sokat tehetünk az élelmiszer-pazarlás ellen.

Mindannyiunk számára hasznos lehet például az a hiánypótló összeállítás, amelyet az ételek felhasználhatóságával kapcsolatban állított össze a Nébih Maradék nélkül programja. Ebben a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos ideig a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek is feldolgozhatóak, de minden esetben lényeges, hogy csak egyéni mérlegeléssel lehet eldönteni, valóban fogyasztható-e az élelmiszer. A fogyaszthatósági határidőnél fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak.

Jó megoldás az adományozás

A minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert rögtön ki is kell dobni. Elképzelhető, hogy egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké, viszont még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható. Ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék biztonsággal feldolgozható. Egy doboz konzerv vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még. Az alábbi infografika részletesen bemutatja a különböző termékekkel kapcsolatos ajánlását.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kiemeli, továbbra is érvényes, hogy lejárt élelmiszereket nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Fontos változás azonban, hogy egy idei jogszabály-módosításnak köszönhetően az Európai Unióban adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek. Az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.

Maradéktalanul

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) korábbi reprezentatív felmérése rámutatott, hogy a magyar családok komolyan veszik a Földet érintő környezetvédelmi problémákat, az élelmiszer-pazarlást, a szelektív hulladékgyűjtést és fontosnak tartják a gyermekek ezirányú tudatos nevelését. A szakemberek szerint érdemes itt is elsősorban a példamutatás által tanítani, így játékosan sajátíthatóak el a környezettudatos ismeretek. A gyerekekkel együtt szerelhetjük össze a komposztáláshoz segítséget nyújtó praktikus gyűjtőládát, együtt írhatunk listát a bevásárlás előtt, vagy együtt fagyaszthatjuk le a tartósítani kívánt felesleget vagy készételt.

A Nébih által is javasolt környezetkímélő megoldások és a fogyasztói tudatosságra való törekvések kis lépésekkel visznek egyre közelebb a bolygónk egészséges és természetes egyensúlyához. Minél korábban beépülnek a gyerekek mindennapjaiba a hasznos megoldások, annál inkább személyiségük részévé válhatnak és fontossági sorrendjük élmezőnyébe kerülhetnek.

További információk: https://maradeknelkul.hu/

(illusztráció: Shutterstock)