Az ember társas lény, ezért óhatatlan, hogy egymás mellett élve időnként előfordulnak nézeteltérések. Azonban nagyon nem mindegy, hogy ilyenkor versengve, egymás fölé kerekedve és egymást a földbe tiporva harcolunk a magunk igazáért, vagy képesek vagyunk higgadtan, a konstruktív megoldásra fókuszálva, őszintén és kompromisszumkészen kommunikálni.

Alapvetően azt, hogy milyen konfliktuskezelési módot választunk a vitáink során, nagyban befolyásolja a neveltetésünk, a szocializációnk, az aktuális helyzet, maga a konfliktus, és a partnerünkkel való viszonyunk is. Kamaszkorban a gyerekek az ilyenkor egyébként természetes lázadó korszak miatt általában nem a legsimulékonyabbak a konfliktusaikban. A jó hír azonban, hogy az érzelmi intelligencia, az önismeret és tudatosság fejlesztésével, valamint néhány konfliktuskezelési módszer megismerésével óriási változásokat érhetünk el ebben, és nemcsak kamaszkorban, hanem bármikor az életünk során.  

ERŐSZAKMENTES KOMMUNIKÁCIÓ

Az Erőszakmentes Kommunikáció módszerét (EMK) Marshall B. Rosenberg PhD. klinikai szakpszichológus fejlesztette ki az 1960-as években. Azóta világszerte már több mint 65 országban oktatják, köztük Magyarországon is. Az elsődleges célja, hogy ráébredjünk: úgy is meg lehet oldani egy konfliktust, hogy mindketten nyertesen kerüljünk ki belőle. A modell négy alappillére a tényszerű megfigyelés, a saját érzéseink azonosítása, a szükségleteink kifejezése és a kérésünk megfogalmazása. A legfontosabb üzenete, hogy a saját érzéseim és szükségleteim szavakba öntésével fogalmazzam meg a kérésemet a másiknak, anélkül, hogy őt becsmérelném vagy kritizálnám (ami nyilvánvalóan egyfajta támadás és visszatámadásra, veszekedésre sarkall).

Ha egy példán keresztül szeretnénk bemutatni a módszert, akkor így hangzana egy erőszakmentes kommunikáció eszközeivel megfogalmazott mondat: „Amikor azt látom, hogy a kanapén fekszel (megfigyelés), magamra hagyottságot érzek (érzés azonosítása), mert segítségre lenne szükségem (szükséglet kifejezése). Megtennéd, hogy segítesz kipakolni a mosógépből a vizes ruhákat (kérés megfogalmazása)?" 

Természetesen ez a megfogalmazás a való életben túl mesterkéltnek hathat, azonban a négy alappillér egy olyan szemléletmódot, nézőpontváltást ad a kezünkbe, amivel a másik bántása, játszmázás és a kapcsolat rombolása helyett közelebb kerülhetünk egymáshoz és ahhoz, amit szeretnénk. Sőt, azáltal, hogy tudatosítanunk kell a saját érzéseinket és a szükségleteinket, az önismeretünk elmélyül és fejlődik az érzelmi intelligenciánk is. Lényeges azonban, hogy ha valaki nemmel válaszol a kérésünkre, azt el kell tudnunk fogadni, máskülönben nem kérésről, hanem követelésről van szó. Az is az erőszakmentesség részét képezi, hogy a tudtára adom, de nem erőszakolom rá másra az akaratomat, ahogyan az ő érzéseit és szükségleteit is meghallgatom. A módszer szerencsére akkor is sikerrel alkalmazható, ha csak az egyik fél ismeri és képes máshogyan hozzáállni egy problémás szituációhoz.

ASSZERTÍV KOMMUNIKÁCIÓ

Az előző módszerhez hasonlóan az asszertív kommunikáció is azon alapszik, hogy higgadtan, tárgyilagosan, a saját érzéseink és szükségleteink megfogalmazásával teszünk javaslatot a megoldásra, ezáltal a konfliktus feloldására. Mellőzzük a vádaskodást, objektívek maradunk, miközben a másik érzéseit és érdekeit is figyelembe vesszük. Az asszertív szó önérvényesítést jelent, ami egy tudatos, határozott kiállást feltételez, ám mindezt úgy, hogy tekintettel vagyunk a partnerünk szükségleteire is. Lényeges, hogy attól még, hogy úgy kezdjük a mondatot, hogy „Azt érzem,...” még nem biztos, hogy az érzéseinkről fogunk beszélni. Az például, hogy „Úgy érzem, kihasználsz”, nem az érzéseinkről szól, hanem a másik véleményezése, amit épp elkerülni próbálunk. Lehetséges, hogy beletelik egy kis időbe, amíg meg tudjuk fogalmazni az érzéseinket és az is lehet, hogy bővítenünk kell e téren a szókincsünket. Azonban egy kis gyakorlással rövidesen ez is könnyebben fog menni.

Egy példa az asszertív kommunikáció alkalmazására: A szobatársunk nagyon hangosan hallgatja a zenét, ami zavar minket a tanulásban. Erre így reagálhatunk asszertíven: „Egy beadandót írok holnapra, de a zenétől nem tudok rendesen koncentrálni. Nagyon frusztrál, hogy alig haladok vele, pedig holnapra be kellene fejeznem. Megtennéd kérlek, hogy egy órára lejjebb veszed a hangerőt, hogy tudjak dolgozni?”

Az asszertivitás alkalmazásával sokkal hitelesebbek, önazonosabbak leszünk és észre fogjuk venni, hogy mások is szívesebben együttműködnek velünk. Persze, előfordulhat, hogy valakire nem így hat ez a kommunikációs módszer, és lesz olyan, hogy nekünk kell engedni. Az azonban biztos, hogy nagyobb valószínűséggel kerülünk közelebb a kompromisszumos megoldáshoz, mintha agresszíven nekiestünk volna a másiknak.

KORTÁRS MEDIÁCIÓ

Habár az angolszász országokban komoly hagyománya van, itthon kevésbé alkalmazott megoldás az iskolai konfliktuskezelésben a Peer mediation, azaz magyarul kortárs mediáció. Ennek a lényege, hogy az iskolában egy harmadik, semleges fél (mediátor) bevonásával, intézményesített formában zajlik a viták rendezése. Mediátornak önkéntes alapon lehet jelentkezni. Ők szintén diákok, akik oktatáson vesznek részt, hogy elsajátítsák a technikát. Természetesen mellettük mindig van egy felnőtt segítő, mentor, aki akár külső szakember is lehet. A mediátorok nem hoznak döntést, nem tesznek igazságot, csupán segítik a feleket egy win-win (nyertes-nyertes) megoldás felé terelni, hogy mindenki úgy érezze, sikerrel zárult a vita.

Dr. Horváth Lőrinc, mediátor, személyiségfejlesztő, jogász úgy fogalmaz: – A mediátor nem döntőbíró, nem fog igazságot tenni, hanem célzott kérdésekkel egy mindenki számára előnyös megállapodás létrejötte felé terelgeti a feleket. Nem az a célja, hogy a beszélgetés végén egymás nyakába boruljanak a konfliktusban állók, de az mindenképpen, hogy legalább kezet tudjanak fogni.

– Mindenképpen érdemes neki adni egy esélyt, hiszen már egy alkalom után is észre fogják venni a felek, hogy a konfliktusuk más megvilágításba kerül. Megismerik egymás őszinte motivációit, érzéseit, szükségleteit és akár olyan dolgok is kimondásra kerülhetnek, amik egyébként nem hangzottak volna el. Ráláthatnak arra is, hogy nekik mi volt a szerepünk abban, hogy idáig jutottak. Sokszor már csak ez önmagában óriási változásokat hoz a kapcsolatukba – teszi hozzá.

Egy semleges, külső személy jelenléte különösen hasznos akkor, amikor a felek csak a saját igazukat hajtogatják, miközben meg sem hallják a másik érveit. A Partners Hungary Alapítvány itthon 2009 óta működik és képez ki oktatási szakembereket (tanárok, iskolapszichológusok, szociális munkások) és diákokat is mediátorrá, valamint saját mediátoraik is részt vesznek iskolai konfliktusok békés rendezésében. Az Egyszülős Központ szakemberei is biztosítanak ingyenesen mediációs tanácsadást, amit Egyszülős Kártyával lehet igénybe venni.

BIZTOS HÁTTÉR

Szülőként fontos, hogy segítsük kamasz gyermekünket a konfliktusaik feldolgozásában. A számunkra sokszor pimasznak, konoknak és bosszantónak tűnő viselkedésük mögött a legtöbbször az a vágy húzódik meg, hogy megértsék és elfogadják őket. Ezért legyünk velük türelmesek és fogadjuk nyitottsággal, ha szeretnének nekünk beszámolni egy őket ért nézeteltérésről vagy nehézségről. Amennyiben inkább magukra zárják az ajtót, akkor hagyjuk elvonulni, de biztosítsuk őket róla, hogy mi ott vagyunk, ha szükségük lenne a meghallgatásra és érzelmi támogatásra. Ez esetben a fent említett kommunikációs módszerekkel is megismertethetjük, természetesen unszolás nélkül, az „erőszakmentesség elvét” követve.