Kislakások nagyvárosokban

Az összes bérelt lakás 39%-a Budapesten, további 30%-a megyeszékhelyeken van, és csak kevesebb mint egyharmaduk a többi városban vagy községekben. Budapesten a bérlakások 41%-a városi bérházban, 20%-uk lakótelepen, 35%-uk egyéb, főként nem zöldövezeti, többlakásos épületben található. A megyeszékhelyeken a legtöbb bérlakás lakótelepi épületekben érhető el (59%). Főként a kisebb lakásokat adják bérbe, ezek átlagos nagysága (56 m2), a többsége kétszobás (56%).

A bérlők harmada egyedül él

A legtöbb bérlő (57%) a családjával vagy partnerével él a lakásban, míg barátokkal, diák- és munkatársakkal összesen a bérlők 11%-a él. A bérelt lakások 32%-ában egyedül lakik a bérlő, Budapesten ez az arány magasabb (37%), a kisebb településeken alacsonyabb.

Bizalmi dolog a lakásbérlés

A bérlők közel fele rokonok, ismerősök révén került kapcsolatba a lakás tulajdonosával (48%). A bérlők második legnépesebb csoportja (31%) ingatlanhirdetésre specializálódott internetes oldalakon talált lakást, további 10%-uk pedig egyéb internetes felületeken, hirdetési vagy közösségi oldalakon került kapcsolatba a tulajdonossal. Az offline hirdetési felületek ma már nem népszerűek, a falragaszokon, nyomtatott sajtóban megjelent hirdetéseken keresztül létrejött bérletek aránya nem érte el az 5%-ot.

Nem emelkedik a lakbér

Lakáspiaci információk szerint a felmérést megelőző években gyorsan emelkedtek a bérleti díjak, így minél korábban jött létre a bérleti megállapodás, annál nagyobb annak az esélye, hogy a fizetett lakbér elmarad a lakáspiacon éppen létrejövő szerződések árszintjétől. Mindez azért lehetséges, mert az esetek többségében a bérleti viszony létrejötte óta nem emelkedett a lakbér – állapítják meg a KSH tanulmányának készítői. Az utólagos lakbéremelés a kedvezményes lakbért fizetők között ritkább (11%), a piaci lakbért fizetők körében gyakoribb (15%).

A statisztikai adatokról itt olvashat bővebben.

(fotó: Shutterstock)

lakáslakásbérlésstatisztika