Kétnyelvű gyermekek: milyen hatással van a beszéd fejlődésére a két anyanyelv?

Amikor valaki meghallja, hogy a férjem francia, az első kérdés az, hogy a gyerekek is beszélnek franciául? Igen, beszélnek. A következő mondat az érdeklődőtől szinte minden esetben ugyanaz: milyen szerencsések, mekkora előnnyel indulnak az életben, hogy rögtön két nyelven tudnak. Ezt én is aláírom, de azért akadnak bőven nehézségek, furcsaságok egy ilyen vegyesfelvágott családban.

„Can you donne moi le telefon?”

A férjem nem beszél elég jól magyarul, és nekem sem sikerült eddig anyanyelvi szintre fejleszteni a franciát. Mi a francia, a magyar és az angol keverékét beszéljük, amit kb. úgy kell elképzelni, hogy: Can you donne moi le telefon? Azaz: Ideadnád a telefont? Az első gyermekemet várva egyértelmű volt, hogy nem nőhet fel a gyerkőc ilyen bábeli zűrzavarban, ezért abban maradtunk a férjemmel, hogy ő kizárólag franciául beszél majd születendő gyermekeinkhez, én pedig csak magyarul.

Később beszélnek?

Mindenki arra készített fel minket, hogy ne aggódjunk azon, ha a kislányunk nem kezd el időben beszélni, mivel ez nagyon is jellemző a kétnyelvű gyerekekre. Ehhez képest a lányom 8 hónaposan mondta először, hogy apa, és azóta is folyamatosan, fáradhatatlanul csacsog. A kiejtése 3 éves korától gyönyörű, akcentus nélküli mind francia, mind magyar nyelven. Aztán megszületett a fiunk, aki viszont hozta a papírformát: 2 éves korában még alig beszélt. Most 3 és fél éves, a kiejtéssel és a ragozással vannak még gondjai, és látványosan kevesebb szót, kifejezést ismer franciául, mint magyarul. Mondjuk, ez nem akadályozza meg abban, hogy onnantól kezdve beszéljen, hogy reggel kipattan a szeme. Emma, amikor mesét néz, csakis franciául nézi, hiszen mindenhol máshol a magyarral találkozik. Teónál is próbáltuk bevetni „apa meséit”, de őt zavarja. Nagyon szeretjük a férjemmel nézni, amikor a két gyerkőc együtt játszik. Gond nélkül váltanak magyarról franciára.

Angol, a titkos nyelv

A közös családi étkezéseink során elhangzó beszélgetéseink valószínűleg a legtöbb ember számára követhetetlen lenne, de nekünk már annyira természetes, hogy nehezen menne a váltás. Ennek ellenére próbáltuk nem egyszer kiiktatni a fura angolunkat, amin a férjemmel kommunikálunk egymással, de Emma egészen 6 éves koráig nem akarta, hogy franciául beszéljek az apjával, és azt sem szerette, ha Nicolas magyarul szólal meg az asztalnál. Ma már ő tanítja az édesapját magyarul, de Teó még mindig bojkottálja, hogy végre áttérjünk a másik anyanyelvére. Így hát egyelőre marad a frenglish-hunglish, aminek sokáig az volt a pozitív hozadéka, hogy a gyerekek ignorálták, és ebből kifolyólag nem is értették. Nem kellett félrevonulnunk, ha olyanról beszéltünk, amit ők nem hallhattak. Aztán egy szép napon Emma belekérdezett a diskurzusunkba, és nyilvánvalóvá vált, hogy bizony, érti már az angolt is, noha soha nem tanítottuk, mert két nyelv bőven elég, és ezt az angolt inkább ne sajátítsa el. Azóta mi is elvonulunk vagy sutyorgunk, mint minden más normális szülő, és újra meg újra rácsodálkozunk, amikor a lányunk tökéletes angol kiejtéssel hozzánk szól. Ez meg honnan ragadt rá? Nem tőlünk, az biztos.

Mit mond a szakértő?

A csalad.hu Kis Nikolett logopédust kérdezte többek között arról: milyen hatással van a gyermek beszédfejlődésére, ha más a két szülő anyanyelve?

– A korai kétnyelvű gyermekek nyelv elsajátítása (korai kétnyelvűek azok a gyermekek, akiknél 0-3 éves koruk között vezetik be a második nyelvet) ugyanazt az utat követi, mit az egynyelvűeké – mondja Nikolett. – Vizsgálatok alapján bár megállapították, hogy a korai kétnyelvű gyermekek nagy része később kezd el beszélni, a beszédindulás időszaka általában így sem esik kijjebb az egynyelvű gyermekek beszédindulásánál. Az okok nem egyértelműek, több egyéb tényező is befolyásolhatja mind az egy, mind a kétnyelvű gyerekek beszédfejlődését.

Igaz, hogy a kétnyelvű gyerekek a későbbiekben könnyebben tanulnak nyelveket és jobb kiejtéssel, mert rendelkeznek az összes hangkészlettel?

– Nem gondolom, hogy ez feltétlenül így lenne, például egy angol és egy kínai nyelv teljesen más hangkészlettel bír. A kétnyelvűség egyik előnye a fokozott nyelvérzékenység, mely természetesen hozzásegíthet újabb nyelvek könnyebb elsajátításához.

Milyen pozitív és negatív hozadékokról beszélhetünk a kétnyelvűség kapcsán?

– Pozitív hatása rengeteg van! A kétnyelvűség fejleszti az anyanyelvet, fokozza a figyelmet, a kétnyelvű gyermekek gyorsabbak a feladatok közötti váltásokban, könnyebben kezelik az ismeretlen szavakkal történő feladatvégzést, ami növeli a memóriát. Az elemző és az analogikus gondolkodásuk jobb, kreativitásuk magasabb szintű. Továbbá a kétnyelvűség természetes előnye nemcsak a több nyelv ismerete, hanem, hogy megismeri az idegen nyelvi környezet gondolkodását, kultúráját, hagyományait is. Negatív hozadéka: tipikusan fejlődő, kétnyelvű gyermekek esetében kezdetekben megjelenhetnek elmaradások a beszédészlelés területén, de a kétnyelvűek ezt a hátrányukat le szokták dolgozni. Megjelenhet a két nyelv egymásra való negatív hatásaként az interferencia jelensége. Tipikusan és megfelelő körülmények között fejlődő kétnyelvű gyermekek esetében nemigen tudok más negatív hatást mondani.

Minden esetben dominánssá válik az egyik nyelv?

– Igen, valamelyik nyelv mindig domináns lesz. Azt gondolom, hogy ha elsajátításban nincs is jelentős eltérés, akkor is, ha a szituáció engedi, azt a nyelvet fogja a kétnyelvű személy előnyben részesíteni, amelyik a domináns nyelve.

Mi az optimális hozzáállás a szülők részéről? Például jó az, ha mindkét szülő csak a saját anyanyelvén szól a gyermekhez, vagy inkább térjenek át egy nyelvre, akkor is, ha nem mindketten beszélik helyesen?

– Nyelvileg többféle családot különböztethetünk meg. A nyelvileg vegyes családok tipologizálása során nemcsak a szülők anyanyelvét, a szülők egymással és a gyermekkel folytatott kommunikációjának a nyelvét vesszük figyelembe, hanem a család környezetében használt nyelvet is, mely egy gyermek fejlődésében szintén jelentős befolyással bír, hiszen a gyerekek a napjuk nagy részét az óvodában, iskolában töltik. Tapasztalataim alapján igen, az „egy személy-egy nyelv” alapján hatékonyabb lehet a gyermek nyelvfejlődése. A gyerekek minta alapján is tanulnak, és a beszédfejlődésük is ez alapján történik, ezért érdemes a helyes mintát kapnia gyermeknek. Például, ha az egyik szülő nem tudja helyesen kiejteni az adott nyelven a szavakat, a gyermek is elsajátíthatja a helytelen kiejtést, ezért nem tartom jónak, hogy mindenképpen áttérjenek az azonos nyelvhasználatra a szülők, főleg abban az esetben nem, ha az egyik szülő helytelenül használja a nyelvet.

(fotó: Shutterstock)