Mintegy 1800 milliárd forintnyi építési beruházás valósult meg az elmúlt kilenc évben Budapesten, az elkövetkező évtizedre pedig csaknem 4600 milliárd forint értékben vannak tervben olyan fejlesztések, amelyek állami vagy részben állami forrásból valósulnának meg a fővárosban – idézte Schneller Domonkost, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárt a Magyar Nemzet.

A magyar építőiparnak az elkövetkező években bőséggel lesz megrendelése, és mivel a magyar gazdaság függése a németektől csökkenni látszik, könnyebb kiszámítható környezetet teremteni – mondta a Miniszterelnökség szakpolitikusa a Napi.hu Hullámvasúton az építőipar című konferenciáján.

A helyettes államtitkár kitért rá, hogy a kedvezményes áfakulcs kivezetése kedvezőtlenül hat a lakásépítésekre, ugyanakkor a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek, illetve a Falusi CSOK-nak lehet kiegyenlítő hatása.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke arról beszélt, hogy az évi húsz-harminc százalékos építőipari növekedés nem fenntartható. Szerinte az lenne az optimális, ha évente tíz százalék körüli mértékben bővülne az ágazat, de azt legalább egy évtizeden keresztül teljesítené. Mint mondta, nem lenne szerencsés, ha a kedvezményes lakásáfa helyett nem lennének további kormányzati intézkedések, mert az elmúlt években végre megerősödtek a lakásépítő cégek, amelyekben fontos szakmai műhelyek alakultak.

A csütörtökön közzétett EBI Építésaktivitási Jelentés szerint az idei harmadik negyedévben csaknem ugyanolyan értékben indultak el új kivitelezések az építőiparban, mint a megelőző negyedévben. A jelentés szerint ugyanakkor a lakáspiacon egyre inkább érezteti hatását a hamarosan megemelkedő forgalmi adó. Július és szeptember között 55 milliárd forint értékben kezdődtek meg társasházi kivitelezések, ami 2016 első negyedéve – az ötszázalékos áfakulcs bevezetésének ideje – óta a legalacsonyabb összeget jelenti.