A nemzetközi statisztikák szerint a kisgyermekek 17 százalékánál mutatkozik kisebb-nagyobb fejlődésbeli eltérés, ám ezek egy része korrigálható, ha idejében felismerik és kezelik.

– Ha idejében elkezdődik a fejlesztés, akkor még a középsúlyos elmaradás vagy fejlődési visszamaradás esetén is a gyermekek 25 százaléka eléri a normálisan fejlődő társak fejlettségét iskolás korra – közölte Beneda Attila helyettes államtitkár.

Ehhez létfontosságú a korai felismerés, a megfelelő diagnosztika és a mielőbb elkezdett terápia. 

A problémák nagyon sokfélék lehetnek, ezért a siker kulcsa a szakemberek összehangolt munkája. Ezt szolgálja a 2017-ben létrejött és kormányzati támogatással megvalósult Gyermekút projekt. 

– A szülők, akiknek valamilyen eltérő, megkésett fejlődésű gyermekük van, nehezen ismerik fel a problémát, és a továbblépési utakat sem ismerik, ezért fontos tennünk valamit annak érdekében, hogy a szülő ne bolyongjon az ellátórendszerben – vázolta a projekt alapvető célját Kereki Judit, a Családbarát Magyarország Központ szakmai vezetője.

Sok későbbi probléma megelőzhető

A szegedi Odú Központ szakemberei 20 éve foglalkoznak korai fejlesztéssel, és részt vettek a Gyermekút projekt kidolgozásában is. 

– Arra törekszünk, hogy élményeket szerezzen mind a gyermek, mind a család a fejlesztések során, és összekapcsoljuk a látást, a hallást, a tapintást, az egyensúly-érzékelést – ismertette Futó Gabriella gyógytornász, gyógypedagógus, az Odú Központ vezetője.

A mozgás vagy beszédkészség fejlődési rendellenességeinek korai felismerése nemcsak a hatékony korrekció miatt fontos, ugyanis a fel nem tárt lemaradások komoly járulékos problémákat, például frusztrációt okozhatnak. 

– Ha úgy kerül egy gyermek az óvodába, hogy a kifejező beszéde késlekedik, és nem tudja a vágyait, a problémáit elmondani, akkor emiatt olyan viselkedéses tünetek jelentkezhetnek, ami később még több problémát eredményezhet a gyermek és a családja számára – fejtette ki Futó Gabriella.

Komplex rendszer

A Gyermekút projektben résztvevő szakemberek komplex rendszert dolgoztak ki a születéstől az iskolába lépésig tartó életszakaszra. A protokoll leírja, hogy a probléma felismerésétől az ellátásba kerülésig mi a gyermek útja. 

– Lépésről lépésre leírjuk azt, hogy egyes sérültségi állapotokban vagy fogyatékosságtípusok esetén hova kell küldenie a problémát felismerő szakembernek a gyermeket, ott milyen kompetenciával rendelkező szakember mit fog vele csinálni, milyen szűréseket vagy vizsgálatokat végez, és miután megállapították a problémát, hová kell továbbirányítani – részletezte a Családbarát Magyarország Központ szakmai vezetője.

A módszer elterjesztését számos könyv és tanulmány segíti, valamint egy nagyszabású oktatóprogramot is elindítottak. 

– A 28 különböző képzési formában kiképzett 12 ezer szakember között találunk orvosokat, védőnőket, asszisztenseket, szociális gondozókat, gyámügyi szakembereket, óvodapedagógusokat és bölcsődei gondozókat – közölte Beneda Attila.

A helyettes államtitkár kiemelte: „A gyermek a legfőbb kincsünk, és ha van arra mód, hogy egy időben elkezdett fejlesztéssel valamiféle hátrányt vagy lemaradást behozzunk, akkor erre nemcsak a szakembereknek, hanem a kormányzatnak is minden lehetséges keretrendszert és eszközt biztosítania kell”.

A Gyermekút projekttel – amelyet a kormány 5,7 milliárd forinttal támogatott – egy egységes szemléletű, ágazatok közötti tudásbázis jött létre, amely a szakemberek munkáját segíti és a gyermekek eredményes fejlesztését szolgálja.