Szeberényi András, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar doktorjelöltje egyrészt arra volt kíváncsi, hogy a 14-25 éves korosztály milyen okoseszközöket, mobilapplikációkat és közösségi médiafelületeket használ. Másrészt azt is kutatta, hogy a fiatalok hogyan viszonyulnak a környezeti problémákhoz, mennyire érdekli őket a globális klímaváltozás, hol hallottak ezekről a témákról először és szoktak-e olvasni ezekkel kapcsolatos híreket.

A kutató által összeállított 39 kérdéses kérdőívet összesen 516 nyolcadik osztályos diák, 752 középiskolás és 304 egyetemi hallgató töltötte ki a Heves megyei Gyöngyösi járásban.

– Azért esett a választásom ezekre a korcsoportokra, mivel a mostani 14-25 éves generációt a jövőben még inkább érinteni fogják az egyre fokozódó környezeti problémák, ezzel egyidőben viszont azt a tudást is elsajátíthatják, akár online is, amely megoldást jelenthet a kialakult környezeti nehézségekre. A Gyöngyösi járás pedig azért kiváló kutatási helyszín, mert az általános iskolától az egyetemig mindenféle szintű oktatási intézmény jelen van a térségben, emellett találhatunk itt hegységet, erőművet és tájvédelmi körzetet is, ami lehetővé tette számos specifikus kutatási kérdéskör bevonását – hangsúlyozta a kutató, aki maga is gyöngyösi származású.

Csak azt hiszik, hogy környezettudatosak?

A felmérésből kiderült, hogy a környezettudatos életmódról a megkérdezett fiatalok 28,1%-a óvodában, 41,5%-uk pedig alsó tagozatban hallott először, ám hogy ki mit ért ez alatt, az igen változatos. A válaszadók 76,3%-a például szelektíven gyűjti a hulladékot, 65,1%-uk igyekszik spórolni az energiával és a vízzel, de néhányan a saját kerti zöldségek termesztését, a biotermékek vásárlását és az elektromos autók elterjedését is ide sorolták. Főleg a középiskolások között említették többen azt is, hogy önkéntes akciókban rendszeresen szednek szemetet, a palackozott ásványvíz helyett pedig csapvizet isznak.

– A diákok tehát összességében környezettudatosnak ítélik magukat és próbálnak hozzájárulni a környezetvédelemhez, a hírolvasási szokások alapján azonban kiderült, hogy önmaguktól csak nagyon kevesen tájékozódnak a témában – magyarázta Szeberényi András. – A legtöbben inkább filmekkel, zenékkel (63,4%), sporttal (53,5%) és divattal (44,1%) kapcsolatos híreket olvasnak, de csak 4,5%-uk olyan, aki ténylegesen el is olvassa az adott írás jelentős részét.

Mindebből a kutató szerint arra lehet következtetni, hogy a diákok ismereteik többségét a tanórákon szerzik be. Szeberényi András úgy véli, az online kommunikáció eszközeivel sokat lehetne fejleszteni a fiatalok környezettudatos magatartásán.

4 óra közösségi média, 6 óra videó…

A felmérés alapján a fejlesztéshez minden feltétel adott, hiszen a megkérdezett fiatalok 97,9%-ának van saját okostelefonja, sőt jócskán vannak olyanok is, akiknek iskolai teendőikhez laptop (71,7%), grafikai programokhoz, videószerkesztőkhöz és játékokhoz pedig jobb teljesítményű asztali számítógép (64,6%) is rendelkezésükre áll. A mobilapplikációk többségét jelenleg chatelésre és interaktív idegennyelv-tanulásra használják a diákok, a közösségi médiafelületeken pedig bevallásuk szerint naponta 0,5-4 órát, a leghíresebb videómegosztón pedig napi 1-6 órát is eltöltenek.

A fiatal kutató szerint mindez nemcsak elgondolkodtató adat, hanem híd is a következő generáció felé. Oktatóvideókkal és erre a célra fejlesztett mobilapplikációkkal ugyanis meg lehetne szólítani a fiatalokat. és át lehetne adni számukra a környezeti problémák leküzdésére szolgáló alternatívákat.

(fotó: Shutterstock)

környezetvédelemkörnyezettudatosságkamaszdigitális technológiaközösségi média