A felvételi ponthatárokat három dolog határozza meg: a jelentkezők száma, az adott szak kapacitása (vagyis hogy maximum hány hallgató kezdhet a képzésen) és a felvételizők pontszáma. Nagyon leegyszerűsítve: minél több és minél jobb érettségi eredményű diák jelentkezett egy szakra, annál magasabb lesz ott a ponthatár - írta az eduline.hu.

A felvételi algoritmus a jelentkezőket intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a pontszámuk alapján: a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is, vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik stb. helyére.

Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” olyan jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, a diák már csak a második helyre sorolt szakra juthat be. Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább.

Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „befért” az adott képzésre. Például az Óbudai Egyetem államilag finanszírozott, nappali tagozatos, angol nyelvű mérnökinformatikus szakjára tavaly 193-an jelentkeztek, közülük 34 hallgatót vettek fel, a szakra utolsóként besorolt diák/diákok pontszáma pedig 360 volt, így ez lett a 2018-as ponthatár ezen a képzésen.