„Meg tudjuk gyógyítani a családot” – beszélgetés a meddőség kezeléséről

Kik az Ön páciensei? Ki számít meddőnek?

dr. Konc János: Ezt a kategóriát az Egészségügyi Világszervezet határozta meg. Eszerint nincs külön meddő férfi és meddő nő, csak meddő pár létezik. Ők azok, akiknél egy év rendszeres házasélet mellett sem fogan meg a kívánt gyermek. A WHO korábban két évet határozott meg. A magyar meddőség kifejezés egyébként nagyon szerencsétlen, bár még mindig jobb annál, amit régen használtuk: a sterilitás egyszerűen rettenetes, megpecsételő volt. Az angolszász országokban inkább gyermektelenségről, csökkent termékenységről, szubfertilitásról beszélnek.

Vagyis ha egy párt meddőnek nevezünk, akkor két emberről kijelentjük, hogy segítség nélkül nem lesz gyermekük. De más társsal ugyanaz az ember nem biztos, hogy meddő.

– Ez így van. Lehet, hogy a pár egyik tagjának olyan elváltozása van, ami a meddő kapcsolatot okozza. Ilyen például a férfi azoospermiája. Ez azt jelenti, hogy az ondófolyadékban egy darab spermium sincs. Tehát igaz, hogy a fogalom a párra vonatkozik, de ebben az esetben az is egyértelmű, hogy melyik oldalon van probléma. A meddő kapcsolatoknál 40 százalékban a nőnél, 40 százalékban a férfinél van elváltozás, és ott van a maradék 20 százalék, amikor mindketten betegek, vagy – és ilyen is van – nincs egészségügyi ok.

Mit tegyenek a párok, ha egy év után sem jön a kisbaba?

– Ha rátarti ember lennék, azt mondanám, hogy fussanak egy meddőségi központba. De nem vagyok az, és nem is ez a jó megoldás. Orvoshoz kell menni, ez biztos. Akár a háziorvos is megtalálhatja a megoldást. Ránéz az illetőre, és látja, hogy 25 kilóval több a testsúlya, mint kellene, vagy magas a vérnyomása. Lehet, hogy ezek kezelése is meghozza a várt eredményt. Ha nem, vagy nincs ilyen baj, akkor mindenképpen kell a férfioldalról minimum egy ondóvizsgálat, de sokkal jobb, ha egy férfigyógyász, andrológus is megnézi a heréket és a prosztatát. A hölgy részéről pedig egy nőgyógyászati alapvizsgálat derítheti ki, nincs-e valamilyen eltérés. Meg kell nézni a méhet, a méhszájat, el kell végezni a citológiai vizsgálatot, váladéktenyésztést. A következő lépés a petevezeték átjárhatóságának ellenőrzése. Szerencsésebb, ha hozzánk már ezekkel az eredményekkel érkezik a pár. Ilyenkor könnyű dolgunk van, mert azonnal speciális irányba indulhatunk.

Az életkorral is versenyt futnak?

– Nagyon. Hiszek abban, hogy nem szabad sokat várni, minél fiatalabban kell elkezdeni a kezelést. Rendkívül fontos, hogy hány éves a pár nő tagja.

Hány éves legyen a nő?

– 33 év alatti. Ha egy évvel fiatalabb, még lehet egy évet várni. 33 éves kor felett már nem.

Miért?

– A 33. évtől kezd csökkenni a női termékenység. Szép lassan indul meg a folyamat. Egy 33 éves hölgynél, ha csinálunk egy lombikbébi programot, 40 százalékos eséllyel rögtön terhes lesz. Egy 40 évesnél már csak 12 százalék az esély.

Csak a nő életkora számít?

– Nem csak, de inkább. A férfiaknál nem annyira szoros a korlát. Nagyon korfüggő a program sikeressége, de nem biztos, hogy egészségügyi okai vannak a meddőségnek. A lakáskérdés, a munkahelyi problémák, a pszichés okok is felelősek lehetnek. A 140 ezer meddő pár fele nem orvosi probléma miatt gyermektelen.

Mikor és mivel kezdődik a meddőségi centrumban dolgozó orvos feladata?

„a legesélytelenebb a késve érkező páciens”

– Azt egyértelműen tisztáznunk kell, hogy mi itt nem a betegségeket kezeljük. Ha van például egy ciszta vagy egy heresérv, az ugyan meddőséget okozó probléma, de a gyógyítása a nőgyógyász, illetve az urológus feladata. Nekünk azt kell kezelni, amit hagyományos orvoslással nem lehet. Az asszisztált reprodukcióval a betegséget nem tudjuk meggyógyítani, de a családot igen. Gondoljon csak bele: van egy férfi, akinek azoospermiája van, vagyis nincs az ondóban spermium. Mit teszünk mi? Az andrológus herebiopsziát végez, vagyis egy kis darabot kivesz a heréből. A meddőségi központ biológusa kikeresi a spermiumokat, ezeket beleszúrja, beleinjektálja a petesejtbe, tehát megtermékenyíti, másfél nap múlva pedig létrejön az embrió. Egyet vagy kettőt belehelyezünk a méhüregbe, és meglesz a gyerek. Mit tettünk? Meggyógyítottuk a családot. Ha mondjuk egy hölgynek mindkét petevezetékét kivették, mi újat nem tudunk csinálni, de lombikbébi programmal akár öt gyermeke is lehet. Ő nem lesz egészséges, mégis boldog családban élhet. De nem győzöm hangsúlyozni, időben jöjjenek hozzánk a páciensek! Sokan azt mondják, hogy csak akkor vágnak bele a programba, amikor más kiút már nincs. Igen, de ebből következik, hogy későn kerülnek orvoshoz. Nekünk az az üzenetünk itt a János Kórházban Katalinnal, akivel 1992 óta dolgozunk együtt, hogy a legesélytelenebb a késve érkező páciens. Sokszor persze az élet, a körülmények a felelősek. Ilyenkor viszont nem várni, hanem futni kell.

Hányszor érdemes belevágni a programba?

– Találkoztam én már olyannal, akinek 74 inszeminációja volt, de megcsináltuk a lombikprogramot, és meglett a baba.

Korhatár van?

– Ez egy nehéz kérdés. Magyarországon 45 éves korig finanszírozza az állam a lombikbébi programot. De ebben az életkorban már csak 0,5-1 százalék az esély arra, hogy sikeres lesz a beavatkozás. Ugyanakkor a kezelésnek jogi értelemben nincs életkori határa. Addig lehet kezelni egy meddő nőt, amíg fogamzóképes, menstruál. Más országban ezt szigorúan korlátozzák. Csehországban, Szlovákiában 48 év a korhatár, Amerikában 53. Nálunk vannak orvosi ajánlások, de a döntést ránk bízzák. Én nem vagyok ettől boldog. Sokkal jobb lenne, ha nálunk is korlátokat állítanának fel, és nem a saját döntésem alapján kellene visszautasítanom mondjuk egy 49 éves hölgyet.

Február elsejétől nagy változás lépett életbe, ami könnyebbséget jelenthet a pároknak és a kórházaknak is. Ön szerint is megszülethetnek így azok a kisbabák, akiknek az anyagi korlátok miatt nem lett volna esélyük?

– Mindenképp. A kivizsgálás ingyenes. A gyógyszer ingyenes. A volumenkorlát megszűnt, és a műszerpark is biztosított. Amire még szükség van, az a szakemberképzés. Ez egy ritka, nagyon szűk szelete az orvostudománynak, hiányszakma. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy 1992 óta mindig finanszírozott körülmények között végeztük a lombikbébi programot. Most az a változás, hogy egy sikeres beavatkozás, vagyis sikeres terhesség után négy bónuszt, négy újabb lehetőséget kap a pár. Voltak magánkézben lévő intézmények, aki odavetődött, az mindenért fizetett. De nem volt indokolatlan a működésük. Nekünk, állami kórházban dolgozóknak ugyanis volt egy keretünk arra, hogy hány beavatkozást végezhetünk egy hónapban. Ezt nem léphettük túl, aki nem fért bele a korlátba, várólistára került. Ez most megszűnt. Aztán voltak olyan gyógyszerek, például a peteérést elősegítők, amelyeket 90 százalékban támogatott az állam. De volt egy másik csoport, amit ki kellett fizetni, alkalmanként 50-70 ezer forintot. Aztán hogy megtapadjon a terhesség, bizonyos progeszteron készítményeket kell szedni, ami szintén nem volt támogatott. Akár 300 000 forintba is került a gyógyszer. Ez most megszűnt. Egy doboz gyógyszerért 300 forintot fizet a páciens, 10 ezer forintból megvan a lombikbébi programja.

Ha férfit kell kezelni, akkor is állja az állam a kezeléseket és a beavatkozást?

– A programot a nőkön hajtjuk végre. A férfin elvégzett kezeléseket, vizsgálatokat is a nő oldaláról finanszírozza a társadalombiztosító, tehát a feltételeknek a nőnek kell megfelelnie. Ebből furcsa helyzetek is adódnak. Volt már olyan férfi páciensünk, aki az első feleségénél lenyomta az öt lombikbébi programot, sikerrel. Született egy gyermekük. Elváltak, a férfi egy új hölgy oldalán jelent meg nálunk, és újból elkezdhette az ötös programot. Megtehette, hiszen az új partner a nulláról indult.

Doktornő, mi a biológus, az embriológus dolga a lombikbébi programban?

dr. Kanyó Katalin: Amikor a nőgyógyász az érett petesejteket leszívja a tüszőkből, akkor rögtön a laborba kerül ez az úgynevezett folliculus folyadék. Ebből kiszedjük a petesejteket, belerakjuk egy speciális edénybe, egy speciális táptalajba, és megfelelő körülmények között, az anyai méhet utánozva inkubátorban tartjuk egy pár óra utánérésig. Az előzmények és az aznapi eredmények alapján azt már tudjuk, milyen legyen a megtermékenyítés. Láttuk a spermaképet, az alapján kezeljük, kiválogatjuk a legjobb spermiumokat. Két módszer közül választhatunk. Az egyik a hagyományos, amikor egy petesejtre 100 000 mozgó spermiumot rakunk. Egy napig inkubáljuk, aztán megtisztítjuk a körülvevő sejtektől, megnézzük, hogy benne van-e egy apai és egy anyai mag, és ha igen, akkor folytatjuk a tenyésztést. A másik módszert akkor alkalmazzuk, amikor a spermium nem képes az önálló termékenyítésre. Ilyenkor a kiválasztott spermiumot mi szúrjuk a petesejt közepébe. Őt is inkubációra tesszük, és ugyanúgy elkezdődik a nevelése, mint az előbbi módszernél. Nehezítheti a dolgot, ha nagyon problémás spermiummal állunk szembe. Ilyenkor hat-nyolcezerszeres nagyítás alatt válogatjuk ki a legjobbakat.

Egy nap hány megtermékenyítést, beültetést végeznek?

„10 párból 3-an örülnek, 7-en sírnak”

– Általában nyolc petesejtlevételt végzünk, emellett elbíráljuk az előző napi megtermékenyüléseket, és ott vannak a három-öt napos embriók is, az ő fejlődésüket is folyamatosan ellenőrizzük. Naponta jönnek a páciensek embriótranszferre, vagyis a visszaültetésre is.

Van "kedvenc" esetük?

– Sok van – folytatja Konc János. – Tudja, nagyon speciális a mi szakmánk. Két hét alatt kiderül, hogy jól dolgoztunk-e. 10 párból 3-an örülnek, 7-en sírnak. Ezt nekünk sem könnyű feldolgozni. De mindig elmondjuk, tessék várni, tessék türelmesnek lenni. Egy-egy sikertelen beavatkozás után a testnek és a léleknek is pihennie kell. A petefészeknek 3-4 hónapos regenerálódásra van szüksége. Most csináltuk egy párnál a 12. beavatkozást. És most először sikerült. Nem voltunk se jobbak, se rosszabbak, mint korábban. Szerencsénk volt. Mert az is kell.

(Nyitókép: Shutterstock)