Megelőző szolgáltatások a kora gyermekkorban

„Együttműködésben a hátrányos helyzetű nőkért” címmel rendezett konferenciát a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség és a Családbarát Magyarország Központ Budapesten. A rendezvényen előadást tartott Dr. Kereki Judit, a Családbarát Magyarország Központ által működtetett Gyermekút Módszertani Központ szakmai vezetője is. 

Előadásának elején a kora gyermekkori megelőző szolgáltatásoknak a gyermekek testi-lelki egészségére gyakorolt kedvező hatását emelte ki és hangsúlyozta a társadalmi hasznosságukat is.

James Heckman Nobel-díjas közgazdász kora gyermekkori beavatkozásokhoz kapcsolódó kutatásai alapján kijelenthető, hogy minél korábbi életkorban fektetünk be a kora gyermekkori szolgáltatásokba, annál magasabbak lesznek ezeknek a beruházásoknak a hosszú távú megtérülései. Mindez különösen igaz a hátrányos helyzetű területeken élő gyermekek esetében.

Többek között emiatt is indult el 2017-ben az 1.9.5.-ös ágazatközi Gyermekút projekt, melynek célja az volt, hogy kialakításra kerüljön egy szabályozott gyermekút, amely az eltérő, megkésett fejlődésű gyermekek szüleinek és a szakembereknek is segít, hogy eligazodjanak az ellátórendszerben, valamint biztosítja, hogy az érintettek mielőbb ellátáshoz jussanak. Emellett fontos volt a szakemberek kompetenciáinak növelése, a szülők támogatása, illetve a hátrányos helyzetű területekre a megfelelő szolgáltatások eljuttatása is – hangsúlyozta.  

– A Gyermekút projekt lezárását követően született meg 2023-ban a Gyermekút Módszertani Központ, amely tudásmegosztással, a családokkal kialakított, bizalomra épülő közös munkával segíti a fejlesztésre szoruló gyermekeket és a velük foglalkozó szakembereket. A központ keretében új fejlesztések zajlanak, valamint  folytatódnak a képzések is, köztük az egyik legfontosabb, a Gyermekút a kora gyermekkori intervencióban. Ez a szakembereknek szóló képzés az ellátási utakról és rendszerismeretről, az ágazatközi és szakmaközi együttműködésről szól annak érdekében, hogy a probléma felismerését követően a gyermekek minél hamarabb elkerüljenek a megfelelő szakemberhez és megkapják a szükséges fejlesztő, terápiás ellátást – fogalmazott.  

Dr. Kereki Judit kiemelte: a szociálisan hátrányos helyzetű területeken szülőtámogató csoportokat indítanak, ahol a résztvevők a gyermekek fejlődéséről, a nevelési helyzetek megoldásáról, a családi erőforrások feltérképezéséről, az ellátórendszer ismeretéről kapnak információkat. 

„Azt tapasztaltuk, hogy elsősorban nők, anyák vesznek részt ezeken a programokon, akik lelkesek, aktívak, motiváltak” – tette hozzá a szakember. 

- A Specifikus Gyermekút pilot program szintén a szociálisan hátrányos helyzetű területekre fókuszál, az itt élő gyermekek mielőbbi szolgáltatásba juttatását, valamint a családok támogatását tűzte ki célul. A program keretében Nógrád vármegye 13 hátrányos helyzetű településén 160 gyermek vizsgálatát végezték el 2021-ben a gyermekneurológusokból, gyógypedagógusokból, pszichológusokból és mozgásterapeutákból álló komplex, mozgó vizsgálócsapatok. A vizsgálat ismertetését, a felállított diagnózist, a javasolt ellátási formákat, és azok helyszíneit, valamint a kapható juttatásokat a családellátási tervben rögzítették. A családellátási tervet a gyermekút-menedzserek közreműködésével a gyermekek szüleivel is megismertették. A képzett gyermekút-menedzserek folyamatosan kommunikáltak az érintett gyermekek szüleivel, nyomon követték fejlődésüket, valamint gondoskodtak arról, hogy a gyermekek elkerüljenek a megfelelő fejlesztő, terápiás ellátásba. A mai napig tart ezeknek a gyermekeknek és családjaiknak a nyomon követése.

Azt is hangsúlyozta: egy összehasonlító vizsgálatból kiderült, hogy az említett beavatkozással sokkal eredményesebben, hatékonyabban működik a gyermekek ellátásba juttatása, mintha nem történik meg ez a fajta beavatkozás. Míg Nógrád megyében korábban a gyermekek 10 százaléka jutott el vizsgálatra, 5 százalékuk pedig a fejlesztésekre, addig a projekt során a gyermekek 100 százalékát vizsgálták, és 77 százalékuk jutott el valamilyen fejlesztésre, terápiába, vagy szocializációs foglalkozásra. (A kontroll megyében ugyanez a számadat 50%.)

– Ma ott tartunk, hogy a gyermekek jelentős része jár fejlesztésre, terápiás vagy szocializációs foglalkozásra, egyharmaduknak pedig már nem kell járniuk fejlesztésekre. Alig néhány százalékos a programból való lemorzsolódás – összegezte az eredményeket dr. Kereki Judit.