– Bár már 14 éves koromban tudtam, hogy a pszichológia érdekel, azt még nem sejtettem, hogy pályaorientációval fogok foglalkozni – kezdi Dr. Török Réka pályadöntési szakértő, az Orientify alapítója. – Nagyon érdekelt az emberek gondolkodása és viselkedése, így 16 évesen bekapcsolódtam egy kortárssegítő csapat munkájába, amely elindított ezen az úton. Az egyetemen pedig nagyon érdekelt a szociálpszichológia, a fejlődés- és a személyiséglélektan, és mindig is szerettem ötvözni a különböző tudományterületeket. A pályatanácsadás negyedéves hallgatóként került az életembe, és azóta is igyekszem a fiatalokat segíteni a pályájukhoz kapcsolódó döntésekben.

Nagy az igény a tanácsadásra

Réka úgy gondolja, a serdülők életpálya-fejlődésének egyik legfontosabb kihívása, hogy megtalálják azt az érdeklődési- és munkaterületet, amely mellett a későbbiekben el tudnak köteleződni.

"manapság nagyobb igény van a pályaorientációs tanácsadásokra, hiszen az életpályautak sokkal rugalmasabbak"

– Ebben a korban kezd el kibontakozni a személyiségük, így a pályaválasztásnál nagy segítség lehet számukra egy karrierkérdőív, amelyek fejlesztésével jómagam is foglalkozom. Az Orientify alapítójaként egy olyan online pályatanácsadói rendszert hoztam létre, amely abban segít, hogy a fiatal a saját személyes érdeklődési köreiből, céljaiból és preferenciáiból kiindulva lássa: többféle tanulási út is várhat rá és nem csak egy helyen tudja kamatoztatni a tudását. Úgy tapasztalom, hogy manapság nagyobb igény van a pályaorientációs tanácsadásokra, hiszen az életpályautak sokkal rugalmasabbak most, mint amilyenek 10-20 évvel ezelőtt voltak. Akkoriban még tisztábban lehetett látni, hogy egy bizonyos szak elvégzése után várhatóan mi lesz az a munkaerőpiaci irány, amely felé elindulhatunk, ma viszont már árnyaltabb ez a kép, és sokkal komplexebbek a munkakörök. A klasszikus szakokból merítve például egy HR végzettség esetén számos HR területen megcsillogtathatja a képességeit a friss diplomás: fejleszt, képez, mentorál, de egy kis marketing, brandépítés és szervezetfejlesztés is fűszerezheti az adott munkakört.

A bőség zavarában nem könnyű a döntés

– Egy pályaválasztás során lehetőségek tárháza áll előttünk, és sokszor éppen ez a nehéz, ennyi opció közül választani. Manapság egy munkavállaló élete során akár 10-15 alkalommal is válthat munkát, és az is gyakori, hogy egy hallgató többféle szakot végez el egymással párhuzamosan. Nehezítő körülmény lehet, hogy a fiatalok sokszor elvesznek az információk tengerében. Az internet dúskál a szak- és szakmabemutató videók áradatában, úgyhogy érdemes az érdeklődési kör alapján célirányosan csak a releváns tartalmakat végignézni. Miután megszereztük a szükséges információt, összegezzük azt. Gondoljuk át, mi a fontos számunkra? Mi motivál bennünket? Mik az értékeink? Csapatban vagy inkább önállóan dolgoznánk szívesebben? Elsősorban a képességeinket szeretnénk kiaknázni vagy a magas fizetés a fő szempont? Emberekkel foglalkoznánk, vagy inkább adatokkal dolgoznánk? Nagyon sokfélék vagyunk, így hát ezer szálon futhatnak ezek az életpályák.

"nagyon fontos, hogy adjunk autonómiát gyermekünknek a döntésben"

Tinédzser kortól érdemes elkezdeni

A szakember szerint kisgyermekkorban még nem tudjuk annyira megragadni ezeket a mintázatokat, így 14 éves kortól érdemes komolyabban foglalkozni a pályaorientációs kérdésekkel.

– Ilyenkor már ajánlott egy karriertanácsadóhoz fordulni, aki különböző tesztek kitöltetésével segít visszacsatolást adni a diákoknak saját magukról. Azért fontos ezt a korosztályt megragadni, mert ők vannak abban az életszakaszban, amikor már az önismeretük és önértékelésük elért egy bizonyos szintet. Látják az erősségeiket és a gyengeségeiket, ismerik az érdeklődési köreiket és már az is kirajzolódni látszik, hogy miként oldanak meg egy-egy feladatot és milyen a munkamódjuk. Ettől függetlenül kevesen vannak olyan szerencsés helyzetben, hogy már ebben a korban tudják, mik szeretnének lenni, mert sokan a gimnáziumi éveik alatt, sőt, akár a felsőoktatási tanulmányaik végéig is bizonytalanok. Itt jelenik meg a család szerepe, hiszen nagyon fontos, hogy milyen mintákat lát a gyermek a szülőktől. Milyen a munkához való hozzáállásuk? Hogyan beszélnek otthon a munkáról? Szeretik, amit csinálnak és az életük fontos részének tartják a karrierjükben való kiteljesedést, vagy csak megélhetési forrásként tekintenek rá? Azt szoktam javasolni, hogy ilyenkor üljön le a család és beszélgessen kicsit a hivatásról, hogy a serdülő első kézből kaphasson információkat a szüleitől arról, számukra mit jelent a munkájuk és mi alapján választottak annak idején. Ami nagyon fontos, hogy adjunk autonómiát gyermekünknek a döntésben, mert nem mi fogunk megbirkózni a beadandókkal és a vizsgaidőszakokkal, hanem neki kell majd sikeresen elvégeznie az egyetemet.

Lássunk más szemüvegen keresztül

Réka említ is példát, amikor egy továbbtanulási dilemmában lévő család esetén sikerült a tanácsadás során egy másféle perspektívát mutatni a szülőknek.

– Sokszor előfordul, hogy a szülők azért szeretnék lebeszélni a gyermeküket az eredeti elképzeléséről, mert biztonságban szeretnék tudni őt, viszont aggódnak, hogy a választott szakma nem fog elegendő bevételt nyújtani számára. Érkezett hozzám egyszer egy olyan család, ahol mindkét szülő egy jól kereső piaci szektorban, közgazdászként dolgozott. Így amikor a lányuk megosztotta az elképzelését, miszerint óvónő szeretne lenni, elkezdték nagyon félteni őt. Tanácsként alternatív megoldásokat javasoltam, például idegennyelvű magánóvodában való elhelyezkedést, tudást kiegészítő tanfolyamokat, továbbképzéseket, amelyek így sokkal komplexebbé tehetik a választott szakmát. A tinédzsernek számos egyéb lehetősége adódhat arra, hogy gyerekekkel foglalkozhasson, sőt, akár egy ehhez a területhez kapcsolódó vállalkozást is indíthat, ugyanis a szülők szeretik a jó szolgáltatásokat, amelyeket hajlandóak is igénybe venni a gyermekük érdekében. Utóbbi javaslatomra felcsillant a szülők szeme és rögtön elfogadták ezt az irányt, mert már tudtak egy alternatív, piacképes megoldásban gondolkodni. Számomra nagy öröm volt, hogy új ötletekkel gazdagíthattam a terveiket.

"Természetesen komolyan kell venni a jelentkezést, viszont váltani sosem késő, ha elsőre nem jönnek be a számításaink."

Csak lazán

A szakértő szerint többnyire az információhiány és a tévhitek okozta feszültség miatt érzi úgy mind a gyermek, mind pedig a szülő, hogy ezen a döntésen áll vagy bukik a jövő.

– Sokan nem tudják például, hogy egy felsőoktatási jelentkezést követően van lehetőség sorrendet módosítani a bejelölt szakoknál. Sok a tévhit a továbbtanulással kapcsolatban, ezért nagy teher nehezedhet a család vállára, ha azt gondolják, hogy egyetlen döntéstől függ az élet. Természetesen komolyan kell venni, viszont váltani sosem késő, ha elsőre nem jönnek be a számításaink. Ilyenkor szoktam azt felvetni, hogy ha a gyermek még nagyon bizonytalan, és a család is jónak látja, hagyjon ki egy évet; vállaljon munkát, önkéntességet, iratkozzon be egy tanfolyamra vagy lásson világot. Próbálja ki magát különböző területeken és gyűjtsön tapasztalatokat, amit később egész biztosan kamatoztatni fog a tanulmányai során és a munkájában is. Ami ugyanakkor nagyon fontos, hogy ne térjen el az eredeti tervtől és egy év után – tapasztalatokkal, élményekkel gazdagon – valóban kanyarodjon vissza a kiindulási ponthoz, és végezze el az adott szakot vagy szerezzen szakmát.

(fotó: Shutterstock)

pályaválasztásegyetem középiskolaiskolakamasz