A Lánygyermekek világnapja alkalmából kétrészes, online kerekasztal-beszélgetést szervezett a csalad.hu. A második napon a nők anyai szerepéről beszélgetett Frivaldszky Edit, a krízishelyzetben lévő kismamákat segítő Együtt az Életért Egyesület vezetője, Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke és Papp Miklós görögkatolikus lelkész. A moderátor Vágó Piros volt.

Jónak vagyunk teremtve

– Nem elég nőnek születni, nővé is kell válni – így fogalmazott Papp Miklós, aki szerint egy munkafolyamatról van szó, amelynek során minden lánynak ki kell hoznia magából az egyéniséget, azért, hogy ne olyan legyen, mint mindenki más.

A gyermekneveléssel kapcsolatban Frivaldszky Edit arról beszélt, hogy családjában a generációról generációra szálló bizalom volt a legfőbb mozgatórugó. Rámutatott, hogy a gyermeknevelést meghatározza az adott történelmi korszak, de óvatosan kell bánni a könyvekből, filmekből vett mintákkal. Személyes példaként megemlítette, hogy neki három lánya van, és mindegyiknek más az igénye.

Skrabski Fruzsina szerint a mintakövetés biztonságot ad. Mint mondta, reméli, hogy ő is úgy neveli a kislányát, ahogyan őt nevelte az anyukája. Egyetlen trauma érte gyermekkorában: nem kapott Barbi babát. Ezért amikor megszületett a lánya, vett neki ötöt. Úgy fogalmazott: akinek jó emléke van a gyermekkoráról, vélhetően át tudja adni gyermekének a pozitív tapasztalatokat. Ám rossz minta után is lehet boldog gyermeket nevelni, a mintát ellentettjére lehet fordítani.

Papp Miklós ezzel egyetértve úgy reagált: akkor is lehet valaki jó anya, ha a szülő rossz mintája megsebezte. – Jónak vagyunk teremtve – hangsúlyozta. Az anyaság tanulási folyamat, tanulunk anyánktól, nagymamánktól és az Istentől. Az ösztönösséggel azonban, tette hozzá, neki teológusként problémája van. Hisz abban, hogy a szentlélek is vezeti az embert, ez az, amit inspirációnak nevez. Egy jó anyának szerinte az ösztönre és az inspirációra is figyelnie kell.

Önbeteljesítő jóslat a dicséret

Szóba került a dicséret szerepe a nevelésben. Papp Miklós úgy véli, a dicséret önbeteljesítő jóslat. Skrabski Fruzsina elmesélte, hogy az ő szülei nagyon sokat dicsérték őt és a testvérét. Visszaemlékezett, hogy amikor egyszer rossz jegyet vitt haza, nem bántották érte, inkább megdicsérték, milyen jól tudta előadni, miért teljesített rosszul. Barátnője házasságát pedig megmentette azzal, hogy azt tanácsolta, ne kritizálja, hanem dicsérje a férjét.


A család jelenti a boldogságot

Fridvalszky Edit arról mesélt, hogy amikor abortuszon gondolkodó kismamákkal dolgozik, igyekszik megteremteni számukra azt a jövőképet, amelyen keresztül igent tudnak mondani a gyermekükre. Elmondta, hogy a termékenység csúcsa 22-24 éves korban van, de sok várandós lány megtörik ilyenkor, mert például a szülők nem ezt az életutat választották számukra. Szerinte gyakran hiányzik a rugalmasság ahhoz, hogy a krízisbe jutott kismamák élete rendeződjön.

Skrabski Fruzsina egy felmérést említett, amelyet a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom készített egyetemisták körében. A válaszok alapján a fiatalok 90 százaléka házasságban szeretne élni, három vagy több gyermeket is vállalna. Megkérdezték azt is, mi lehet ennek az akadálya. Első helyre került, hogy félnek, nem találnak párt, tartanak a szülői mintáktól és szereptől, és csak a harmadik helyen szerepelt a karrier és az anyagiak hiánya. Kijelentette: azt kell tudatosítani az útjukat kereső fiatalokban, hogy csak akkor lesznek boldogok, ha lesz családjuk és gyermekük. Szülei kutatásából pedig az derült ki, hogy az anyák akkor vállalnak második, harmadik gyereket, ha segítséget kapnak nemcsak a családjuktól, hanem a környezetüktől, például a szomszédoktól.

Az élet és egy élethelyzet nem versenytársak

Fridvalszky Edit szerint a család a társadalom alapja. Ha erős a család, megfelelő támasza lesz a bajban lévő nőnek. Kijelentette: az élet és egy élethelyzet nem versenyezhet egymással. Ha a gyermek megfogant, akkor ő már létezik. Az élethelyzeten viszont lehet változtatni. Ha mégsem sikerül, a gyermek élete akkor sem lehet kérdés, hiszen örökbe lehet adni. Ma már arra is van lehetőség, hogy a szülésnél bent legyen az örökbefogadó házaspár.

Papp Miklós ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: aki bűnösen élt szexuális életet, és úgy lett terhes, azért nem jár dicséret. De ha ez a nő a gyermekét örökbe adja, ettől a tettétől hőssé válik.

Jó dolognak tartja, hogy a nők tanulhatnak, karriert építhetnek, de alázatot is kell gyakorolniuk. A liberalizmus olyan ideát mutat, amely szerint ma mindent lehet. Szerinte ez nem igaz, alázatosan be kell látni, hogy nincs mindenre idő, lehetőség, erő. Figyelembe kell venni olyan szempontokat, amelyek nem az egyénen múlnak. Ilyen például a biológiai óra. Ebben egyébként szerinte a férfiakat kell helyre tenni, nem a nőket. A fiúkkal van a baj, mert nem tartják fontosnak, hogy időben családot alapítsanak. Aki végzett a tanulmányaival, elkezdi a karrierjét építeni. A szülők és a munkahelyek pedig asszisztálnak a halogatáshoz.

Önbizalom is kell a boldog párkapcsolathoz

Skrabski Fruzsina szerint egy lánynak már az első randin meg kell kérdeznie a fiútól, el tudja-e képzelni, hogy feleségül vegye. Az önbizalom fontosságával kapcsolatosan azt is elmesélte, hogy őt harmadikban kirúgták az iskolából. A szülei leutaztak a Balatonhoz, és közölték vele, hogy oldja meg ezt a problémát, őszre legyen iskolája. Ezt sikeresen végigcsinálta, és ma is erre az élményre gondol, amikor nehéz helyzetbe kerül. Tudja, hogy képes mindent megoldani.

Papp Miklós arra mutatott rá, hogy a férfiak is keresik a szerepüket. Egy férfinak szerinte nemcsak biológiailag kell termékenynek lennie, hanem lelkileg és szellemileg is azzá kell válnia.