Önös érvek a jócselekedet mellett - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Önös érvek a jócselekedet mellett

Dósa Anna
2021. nov. 17. 6:00
Családban élni jó

Ahogy közeledik a karácsony, úgy szaporodnak a jótékonysági akciók. Ilyenkor az emberek szíve megnyílik a világ felé, könnyebben tesznek jót, és attól jobbnak érzik magukat. Ám az erkölcsi gyarapodáson túl is vannak határozott hasznai e jócselekedeteknek.

Ma már kutatások is bizonyítják, hogy a tudatos áldozatvállalástól nem csupán jobbnak, hanem jobban is érezhetik magukat az emberek. Így aztán a karácsonyi felbuzdulásban is a legjobb befektetés valami olyan jócselekedet választani, ami aztán a következő hetekben-hónapokban is rendszeresen gyakorolható.

A lehetséges nyereséget mutatta például egy kínai kísérletsorozat, ami azt igazolta, hogy az altruista viselkedés fájdalomcsökkentő hatású. Sőt, azt tapasztalták, hogy azzal nem csupán egy éppen fellépő fizikai fájdalmat, hanem a rákbetegek krónikus fájdalmait is sikerült enyhíteni (Ezt a csillapító hatást Yilu Wang és munkatársai az agyi folyamatokat közvetlenül vizsgáló MRI segítségével ki tudták mutatni.). A MedicalOnline által is bemutatott vizsgálatban például véradóknál tapasztalták ezt a jelenséget. Akik közülük úgy tudták, hogy egy földrengés áldozatainak adakoznak, még a tű szúrását is kisebbnek érezték, mint a többi donor. Azokat a rákos betegeket pedig, akik másokra is főztek, takarítottak, enyhébb fájdalmak gyötörték, mint azokat a sorstársaikat, akiknek csak önmagukról kellett gondoskodniuk.

"A másokkal való kapcsolat, mások támogatása oxitocint, azaz boldogsághormont szabadít fel, ami a többi között segít a stressz fizikai reakcióinak csökkentésében" – magyarázza a jótékonyság élettani hatásait Fedor Mariann pszichológus a Semmelweis Egyetem honlapján. A stressz oldása számos krónikus betegségben is nagy segítség, ezek közé tartoznak olyan elterjedt bajok is, mint például a magas vérnyomás vagy a diabétesz.

A jócselekedetek közül alighanem azok a leghatékonyabbak, amelyek személyes kapcsolatokat is feltételeznek/teremtenek, és nem merülnek ki például egy összeg egyszerű átutalásában. A közelmúlt járványhullámai nagyon élesen világítottak rá, hogy a kontaktushiány, az elszigetelődés önmagában is milyen egészségi problémákat okozhat. Ennek kapcsán a Magyar Tudományos Akadémia honlapja idézett egy összefoglalót, ami szerint a tartós elszigeteltség növelheti a szívbetegségek, a fertőzések, a depresszió, valamint a demencia kockázatát is. Ott megemlékeztek arról a tanulmányról is, amelyben Julianne Holt-Lunstad és munkatársai igyekeztek számszerűsíteni ezt a rizikót. Arra jutottak, hogy a közösségi kapcsolatok megszűnése, tartós ellehetetlenülése mintegy 29%-kal növeli az elhalálozás esélyét. Ennyit számít, ha hiányzik az emberi kontaktusok stresszcsökkentő hatása.

Az önzetlenség is olyan, mint a közönséges fizikai aktivitás: egyszerűen hozzátartozik az egészség karbantartásához.

Egy másik kutatásból azt is tudni lehet, hogy egy-egy jócselekedet gyorsan avuló jószág. Az altruizmus csak akkor hat tartósan az egészségre, ha ismétlik, rendszeresen gyakorolják. Az Armin Falk és Thomas Graeber által összeállított kísérletben – amelyről 2020 tavaszán a MedicalXpress számolt be – a résztvevők választhattak, hogy a maguk javára vagy egy jótékony célra fordítják-e egy játék pénznyereményeit. Majd kérdőívekkel vizsgálták, hogy melyik csoport tagjai érezték magukat jobban, amikor nyertek. Közvetlenül az eset után – mint várták – a "jótékonyak" voltak a boldogabbak. Ám amikor egy hónap múlva visszatértek erre a kérdésre, akkor már az "önzők" mutatkoztak elégedettebbeknek.

Így alighanem az év végéhez közeledve is azok választanak a legszerencsésebben, akiknek a karácsonyi jócselekedete magában hordozza a rendszeres ismétlés lehetőségét. Az önzetlenség is olyan, mint a közönséges fizikai aktivitás: egyszerűen hozzátartozik az egészség karbantartásához.

Mert ugyan mondhatjuk, hogy mindenki önmaga egészségének a kovácsa, ám – ahogy a kutatások is mutatják – az ehhez szükséges üllőt gyakran másoknál lelhetik fel.

(fotó: Shutterstock)