Fridvalszki Nóra klinikai szakpszichológus

Fridvalszki Nóra klinikai szakpszichológus maga is kisgyermekes édesanya, így saját tapasztalatból tudja, hogy milyen kihívásokat rejt magában a baba elaltatása, illetve a gyermek nyugodt alvásához szükséges feltételek megteremtése. A szakember elmondja, miként segíthetünk a kicsinek abban, hogy kipihenhesse magát. 

– Amikor egy kisbaba világra jön, egy számára teljesen ismeretlen környezetbe kerül. Méhen belül ugyanis olyan, mintha egy ötcsillagos szálloda vendégszeretetét élvezné, és teljes ellátásában részesülne – magyarázza Nóra. – Ebből a környezetből kikerülve meg kell küzdenie a külvilág különböző kihívásaival. Ezt az időszakot a szakemberek negyedik trimeszternek hívják, ami a baba első három hónapját jelenti. Hogyan is kapcsolódik ez az alváshoz és az altatáshoz? Úgy, hogy az anyatej hamarabb felszívódik, mint a tápszer, ezért a baba gyakrabban ébred fel arra, hogy éhes. Sokszor nagyon ideálisnak ábrázolják mind a várandósságot, mind pedig a kisbabával töltött első időszakot. Nem kétséges, hogy az anyaság egy csodálatos ajándék, ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy egyúttal rettentően kimerítő úgy fizikailag, mint lelkileg. Ilyen próbatétel a kialvatlanság is. 

Kitartás!  

Ez egy normatív krízis. Ugyan a szervezetünk képes alkalmazkodni hozzá, azaz beéri néhány óra alvással is, de sok kismama teljesen kilátástalannak látja a jövőt a tekintetben, hogy egyáltalán eljön-e az az idő, amikor akár 5-6 órát is egyhuzamban végigalhat? Egy 16 hónapos kislány édesanyjaként szeretnék megnyugtatni minden aggódó szülőt, hogy igen, eljön! Addig is, amennyire lehetséges, próbáljuk elkerülni a végkimerülést. Nagy segítség lehet, ha a házastárs vagy rokon segít elvégezni a bevásárlást és a házimunkát, hogy amikor a baba alszik, lehessen picit pihenni. Ez azért is nagyon fontos, mert ha a szülő nem alszik eleget, az hatalmas pszichés terhet okozhat, amitől tudatilag beszűkülhet, depresszióssá válhat. A mama és a baba közötti szimbiózis szempontjából is elengedhetetlen, hogy mindkét fél jól legyen, hiszen nagy hatással vannak egymásra. Saját tapasztalat, hogy segíthet az elaltatásban, ha olyan tárgyakat szerzünk be, amelyek intrauterin hangokat adnak ki, például imitálják a köldökzsinór pulzálásának hangját. Sokan használnak fehér zajokat is, mint amilyen az eső, a madárcsicsergés vagy a hullámok morajlása. Ezeket később aztán el lehet hagyni, de a kezdeti időkben nagy segítségünkre lehetnek. A vegyes táplálkozás időszakában pedig fontos odafigyelni arra, hogy gyermekünk 18:00 óra után már ne fogyasszon cukortartalmú ételeket, tehát ne adjunk neki kakaót, csokoládét, sütit és hasonlókat. A citromfű tea viszont áldásos lehet, mert segíti az elalvást.  

A fogzás, mint rémálom? 

– Nem városi legenda, hogy a fogzási időszak embert próbáló. Gyakran előfordul, hogy nemcsak egy, hanem rögtön 3-4 fogacska bújik ki egyszerre, amihez a fájdalom mellett egyéb tünetek is társulhatnak, mint például hasmenés, orrfolyás, hőemelkedés, esetenként láz. Nappal kevésbé érezhetők ezek a kellemetlen ingerek, éjszaka viszont annál inkább. Ilyenkor igyekezzünk megnyugtatni és visszaaltatni a babát, illetve megengedhető, hogy a legkritikusabb napokon fájdalomcsillapítót adjunk neki; ezt a megoldást egyébként a szakemberek is támogatják. Amennyiben a fájdalomcsillapító hatására a baba el tud aludni, úgy egyértelmű, hogy a fogzás okozta fájdalom a sírás okozója, ha viszont nem, akkor egyéb okokat kell keresni. Az én kislányomnál például az éjszakai felébredések mindössze arra utalnak, hogy szomjas. Megitatom és utána azonnal el is szenderedik.  

Az alvásrutin elengedhetetlen 

– Óvodás és kisiskolás korban már más kihívásokkal szembesülhetünk. Gyakran előfordul éjszakai felriadás, amikor a kisgyerek felül az ágyban, sír, kiabál. Ez általában maximum negyedórán keresztül tart és jellemzően másnap nem emlékszik rá. Nem kell megijedni, hiszen ez megeshet egészséges gyermekekkel, sőt, felnőttekkel is, így 6 év alatt nem szükséges pszichés okokra visszavezetni. Akkor kell segítségért fordulni, ha ezek a felriadások 6 éves kor felett is tartanak, illetve, ha már napközben is jelentkezik a feszültség és a szorongás; ilyenkor valamilyen lelki elakadás állhat a háttérben. Az alvásrutin kialakítása rendkívül fontos nemcsak a gyermekeknél, hanem összességében mindenkinél. Ez a rutin akár már egy óraátállításnál is felborulhat. Vannak olyan gyermekek, akik nem tudnak felkelni vagy elaludni a szokásos módon, mert kint sötét/világos van. Ezzel számolni kell. 

Ágybavizelés  

– Kisiskolás korban probléma lehet az éjszakai bevizelés. Érdemes először utánajárni, hogy nem húgyúti fertőzés okozza-e, de amennyiben nem, úgy egy meghaladott fejlődési szakaszra történő visszatérés történt. Mit is jelent ez pontosan? Amikor a gyermeket valamilyen negatív élmény visszarántja, akkor egy kisebb korban jellemző szokáshoz tér vissza: újra szopizza az ujját, kéri a cumit, bepisil, stb. Ennek már van pszichés vetülete és a gyermek életében bekövetkezett drasztikus változások valamelyike idézheti elő. Ilyen lehet például egy környezetváltozás, kistestvér érkezése, iskolai zaklatás, válás vagy egy szeretett személy elvesztése. Amennyiben a bevizelés tartósan fennáll, annak biztosan van valamilyen élettani háttere, amivel szakemberhez kell fordulni. A kisiskolás korú gyermekekre jellemző, hogy a szorongással való megküzdés már nem „kifelé” történik – pici korban például dobálja a tárgyakat –, hanem befelé, azaz magában őrlődik. Ez különböző szomatikus tüneteket produkálhat, mint amilyen a bevizelés is. De van megoldás és nem szabad rögtön a legrosszabbra gondolni! A legtöbb gyermekkel annyi történik csupán, hogy éjszaka azt álmodja, hogy wc-re kell mennie, de nem bír felébredni. 

Csak óvatosan az okoskütyükkel! 

– Most pedig térjünk át azokra a gyermekkorra jellemző alvási nehézségekre, amelyek minden korosztályt érinthetnek. Ami véleményem szerint a jelen kor legnagyobb kihívása, az az elektronikus eszközök megléte. A melatonin nevű hormon az álmosságért felel, melynek termelődését bizonyos külső tényezők jelentősen befolyásolhatják, így az okoskütyük erős fénye például gátolja az elalvást, míg a kellemesen meleg, besötétített szoba segíti azt. Amikor betegek vagyunk, akkor is könnyen elnehezedik a szemhéjunk, de napközben is van egy olyan időszak – jellemzően a 13-15 óra közötti intervallum –, amikor egy kis ejtőzésre vágyunk. A technika vívmányaira visszatérve: szinte elkerülhetetlen, hogy a gyermek ne találkozzon okostelefonnal, tablettel vagy televízióval, hiszen ezen eszközök használata a mindennapjaink szerves része, viszont a kereteket mi szabhatjuk meg. Amit mi, szülők megtehetünk, hogy a lehető legkevesebbszer használjuk őket. Este, ha megnéz a gyermek egy mesét online vagy a tv-ben, akkor utána az alvós szobájában már ne találkozzon digitális eszközökkel; ehelyett olvassunk neki mesekönyvből. 

Tereljük a jó irányba 

– A gyermek leköveti a szülő viselkedésjegyeit, később pedig maga is ismételni fogja a látottakat. Ha például könyvtárba visszük és megismertetjük vele a gyereksarkot, akkor vonzóvá tehetjük számára az olvasást, és lehet, hogy felnőttként hatalmas könyvrajongó lesz. Az ismétlés és a példa az alapvető tanulási modellünk. Így sokat tehetünk annak érdekében, hogy olyan, számára vonzó példákat lásson maga előtt, amiket érdemes lesz majd követnie.