Segítségre van szükségük a fecskéknek

– Magyarországon rendszeresen fészkel a molnár-, a parti- és a füstifecske is, de évtizedek óta egyre kevesebb van ezekből a madarakból. Az idei statisztikák szerint kétmillió fecske hiányzik a hazai állományból. A bajt tetézi, hogy sokan leverik a fecskefészkeket – ez még építkezéskor vagy épületátalakításkor is tilos – hangsúlyozta Fenyvesi László.

Nehéz a füstifecskék élete

A füstifecskéknek jellegzetesen vörös homlokuk van. Egy szezonban kétszer költenek, bár az idei év nem volt kedvező számukra.

– A május kifejezetten változékony, hűvös és esős volt, ezért a fecskék júniusban kezdték el a költést, de még így is két fészkelés belefért ebbe szezonba – folytatta a szakember.

Az egyre szélsőségesebb időjárás nehezíti a madarak életét: például száraz, csapadékmentes tavasz idején nincs elengedő sár a fészeképítéshez, míg költési időszakban a hirtelen lehűlés az élelemszerzést akadályozhatja.

A füstifecske az istállókat, állattartó telepeket kedveli, mivel amikor a fészkelési időszakban lehűl az idő, az állattartó telepen a zárt istállóban tudnak a fecskék rovarokat fogni, és így a túlélésük biztosított.

– Sokkal nehezebb a helyzete a városban, az intenzívebben lakott részeken a fajoknak, mondjuk a molnárfecskéknek, hiszen ott a rovarok mennyisége olyan drasztikusan csökkenhet időről időre, ami miatt táplálékhiányos időszakok következnek be – közölte Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság tájegységvezetője.

A partifecskék eltűnőben vannak

– A partifecske fele akkora, mint a füsti. Ez a csöppnyi madár képes egy méter mélyre beásni magát a csőrével, lábával egy partfalba. Van a hátsó lábujja fölött egy kis kefécske, egy kis tollpamacs, azzal sepregeti ki a járatát – magyarázta Fenyvesi László.

A folyószabályozások következében a természetes partifecske-élőhelyek Európában eltűnőben vannak. Az egyik legjelentősebb ilyen maradványállomány a Felső-Tisza mentén található. Statisztikák szerint 100 partifecskéből mindössze 40 éli meg a következő költési időszakot – többségük az afrikai telelő területen pusztul el, de a magyarországi megpróbáltatások is nagyban befolyásolják a madarak túlélési esélyeit.

– Nincs megfelelő költőhely, ezáltal kevesebb fecske kel útra Afrika irányába. Hogyha kevesebb fecske kel útra, és bennük még van egy természetes szelekció, akkor nem nehéz belátni, hogy a fecskék száma még inkább csökken – mondta Kocsi Attila, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madárgyűrűzője.

Bárki segíthet a madaraknak azzal, ha műfecskefészkeket tesz ki. Bár a madarak már a vonulásukhoz készülődnek, a szakemberek szerint akár még most ősszel is kirakhatjuk ezeket – legjobb, ha mindjárt többet is egymás mellé a természetes fészek közelébe –, hiszen jövőre is visszavárjuk a fecskéket.

(fotó: Shutterstock)