2017. január 1-jétől az új bölcsődei rendszer 2 intézményi (bölcsőde, mini bölcsőde) és 2 szolgáltatási (családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) formában biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását.

A bölcsőde intézményes komplex szolgáltatás. Egy bölcsődei csoport működtetéséhez 2 fő kisgyermeknevelő és egy bölcsődei egységben – 1 vagy 2 csoport – 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét – ez esetben 14 gyermek –, valamint ha a bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is ellátnak. Sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy speciális bölcsődei csoportban.

Mini bölcsőde

A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, mely a bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. Az új intézménytípus bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a településen legfeljebb 7 kisgyermek – ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, akkor 8 fő – ellátására jelentkezik igény, abban az esetben egy, a bölcsődétől egyszerűbb létesítési és működtetési formát hozzon létre a települési önkormányzat. A mini bölcsődében csoportonként szükséges 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása. A mini bölcsőde szervezetileg működhet óvoda mellett.

Munkahelyi bölcsőde

A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, melyet a foglalkozató tart fenn elsősorban a nála dolgozó munkavállaló gyermekei részére. Munkahelyi bölcsődét a foglalkoztatón kívül a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján más fenntartó is fenntarthat. A szolgáltatás jellegű – nem intézményi keretek között működő – munkahelyi bölcsőde elsősorban a munkavégzés helyéül szolgáló épületben, a foglalkoztató tulajdonában álló ingatlanban, vagy a foglalkoztató által erre a célra bérelt ingatlanban működhet. Az ellátható gyermekek száma egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 fő lehet (ha minden gyermek betöltötte a második évét – 8 fő). Az ellátás biztosításához 1 fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő szükséges – a fenntartó döntése alapján -, amennyiben pedig ötnél több gyermek ellátása történik, szükséges plusz 1 fő segítő személy alkalmazása is, azonban az alkalmazás feltételeiben a fenntartó maga dönthet (teljes munkaidős, részmunkaidős, szociális gondozói díjban részesülő személy). A segítő személy munkaidejét a gyermekek napirendjéhez igazítva kell meghatározni. A munkahelyi bölcsődében több csoport is létrehozható.

Családi bölcsőde

A családi bölcsődében is 20 hetes korától 3 éves koráig nevelhető, gondozható a kisgyermek. A családi bölcsőde a szolgáltatás jellegéből adódóan az intézményi ellátásoktól sokkal egyszerűbben, gyorsabban kialakítható – akár a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, vagy más erre a célra kialakított helyiségben. Családi bölcsődében legfeljebb 5 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak – ebben az esetben a meghatározott létszámon felül még 2 gyermek ellátása biztosítható. A családi bölcsődében két munkakör létesíthető, a szolgáltatást nyújtó személy egy 100 órás tanfolyam keretében szerezheti meg a szolgáltatás nyújtására jogosító tanúsítványt, vagy a kisgyermeknevelő munkakör, amelynek képesítési előírásait jogszabály határozza meg.

A bölcsődei szolgáltatás költségei

A jogszabályban meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

A bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó döntésétől függ, hogy a gondozásra megállapít-e térítési díjat vagy kizárólag a gyermekétkeztetésért kell fizetni.

A jogszabály lehetővé teszi, hogy a szülő (térítési díjra kötelezett) vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének a megfizetését.

Garanciális szabály, hogy az intézményi térítési díj jelenti a maximumot, tehát ennél magasabb összegben nem állapítható meg a személyi térítési díj.

A személyi térítési díj megállapításánál a család egy főre eső havi jövedelmét kell figyelembe venni.

Az egy főre jutó havi jövedelem számításakor az alábbi személyek jövedelmét kell figyelembe venni:

  • a szülő, a szülő házastársa vagy élettársa,
  • a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermek,
  • a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek,
  • a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek, valamint
  • korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermek.

A törvény szabályai szerint a bölcsődei, mini bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetén az 50 %-át.

A szülő, más törvényes képviselő foglalkoztatója részben vagy egészben átvállalhatja a térítési díj megfizetését.

Mentesség

Mentesülnek a gondozási díj megfizetése alól:

  • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek,
  • a három- vagy többgyermekes családok gyermekei,
  • a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek,
  • az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett, a nevelésbe vett gyermekek,
  • a védelembe vett gyermekek.

A kedvezményezetti körön kívül eső családok esetében pedig jövedelemarányosan állapítják meg a személyi térítési díjat, tehát a szabályozás figyelemmel van a szülők jövedelmi helyzetére.

A jogszabály értelmében az önkormányzati fenntartónak lehetősége van arra is, hogy az intézményi térítési díjnál alacsonyabb mértékben állapítsa meg a személyi térítési díjat, illetve egyedi esetekben elengedje.

Bölcsődében, mini bölcsődében a személyi térítési díjat – gondozásra is – ellátási napra vetítve kell megállapítani, tehát az adott hónap nyitvatartási napjainak függvényében. A bölcsődei gondozás személyi térítési díját – a fenntartó eltérő döntése hiányában – abban az esetben is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe. Ez azt jelenti, hogy a megállapított és a kötelezett által előre befizetett személyi térítési díjból a gyermek hiányzása esetén nem jár vissza a különbözet, kivéve, ha a fenntartó eltérően rendelkezik.

A gondozásra megállapított bölcsődei térítési díj átlagosan havi 8 000 forint.

A családi bölcsődékben átlagosan havonta 40-100 ezer forint a becsült térítési díj összege, amit a szülőknek kell fizetni.

Bölcsődei étkezés

A gyermekétkeztetés olyan természetbeni ellátás, amely meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen vehető igénybe.

Ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult azon bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermek, aki

  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át, egyedülálló szülő, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 145%-át),
  • tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
  • három vagy több gyermeket nevelő családban él,
  • családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át,
  • nevelésbe vett gyermek.

A bölcsődében, mini bölcsődében a beíratott kisgyermek 60-70%-a ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül. Azoknak a családoknak, akik az étkeztetésért térítési díjat fizetnek, átlagosan havi 8-10 000 forintot kell fizetniük.

Az önkormányzatok bölcsődei ellátása

A települési önkormányzatoknak abban az esetben kell megszervezniük a bölcsődei ellátást (bölcsőde vagy mini bölcsőde, esetleg családi bölcsőde), ha a településen élő 3 éven aluli gyermekek száma meghaladja a 40 főt, vagy legalább 5 család jelzi igényét.

Az önkormányzatok bölcsődét, mini bölcsődét, családi bölcsődét vagy munkahelyi bölcsődét is működtethetnek akár önállóan, vagy társulásban másik településsel, vagy nem állami fenntartóval (civil, egyházi) kötött ellátási szerződés útján is.