Háborúk, járványok idején nemegyszer volt már példa rá, hogy a családnak vagy a közösségnek a szokásostól eltérően kellett megélnie az ünnepet. Tátrai Zsuzsanna néprajkutató szerint azonban a mai ember számára óriási előnyt jelent az internet, így még ha virtuálisan is, de megvan a lehetőségünk arra, hogy ezekben a napokban is kapcsolatot teremtsünk a szeretteinkkel.

A kimondott szó varázsa

A néprajzkutató szerint a húsvéti ünnepkör szokásai a közösség erejéről tanúskodnak.

– Az ünnephez kapcsolódva óriási lelki utat tesz meg, aki hívő: a böjti időszak a befelé fordulásé, nagypénteken elérve a mélypontot, aztán húsvét vasárnap a feltámadás az egekig emeli a lelket, húsvét hétfőn a locsolás, a bálok, táncmulatságok rendezése már a vidámság időszaka.

Tátrai Zsuzsanna azt is hozzátette, hogy nemcsak egy-egy ünnepnek, hanem az egyházi évnek is megvolt a ritmusa, amikor az embereknek lehetőségük volt a befelé fordulásra, az elmélyülésre, aztán a féktelen jókedvre. Voltak, akik ezt nem élték át olyan mélyen, de a közösséghez igyekeztek alkalmazkodni.

– A különböző felekezetekhez tartozók tiszteletben tartották egymás szokásait, egymást is köszöntötték. Minden ünnepen, így húsvétkor is hittek a kimondott szó varázserejében – fogalmazott.

Ahány ház, annyi szokás

A néprajztudós szerint a jelképeknek nagy szerepe van abban, hogy közel kerüljenek az emberek az ünnepekhez.

– A gyerekek megajándékozása falun és a városokban is nagyon élő szokás a mai napig. Régen a nagylányok ilyenkor kaptak új ruhát, amiben az istentiszteleten vagy a misén jelentek meg először. De nagyon fontos volt az otthonok felöltöztetése is, a nagyhét a nagytakarításról szólt, régen kimeszelték a házakat, rendbe hozták a bútorokat.

A városi életvitel elterjedésével sok szokás megmaradt, elsősorban az étkezésben. Tátrai Zsuzsanna példaként említette, hogy a kalácssütés napjainkban reneszánszát éli.

– Sok hagyomány ugyanakkor azért tűnik el, mert megváltozik az emberek életvitele. De mindig vannak újítások, az utóbbi néhány évtizedben jött nálunk is divatba a tojásfa díszítés.

Ősi hagyományok

Bár a húsvéti ünnepkör Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról emlékezik meg, nagyon-nagyon ősi, termékenységgel, újjászületéssel kapcsolatos hagyományok szintén kapcsolódnak ehhez az időszakhoz, némelyeket ezek közül az egyház is megszentelt. Tátrai Zsuzsanna felidézte, hogy kiemelt szerepe van ebben az időszakban a tűznek, a víznek, a zajcsapásnak és a zöld ágnak is. Ez utóbbi vallási megfelelője a barkaszentelés.

– A vízhez egyértelmű termékenységvarázsló szokás is kapcsolódik. Húsvét hétfőt vízbevető, vízhányó hétfőnek is nevezték, hiszen vödörszámra hordták a lányokra vizet. A szagos vízzel locsolás már újabb keletű hagyomány. Nagypénteken az állatokat vitték itatni vagy fürdetni, hogy egészségesek legyenek. Zöld ág-járásnak pedig azt nevezték, amikor a „Bújj, bújj, zöld ág” éneklésével felvonultak a fiatalok a falvakban, ezzel azt jelképezték, hogy behozták a tavaszt.

Tátrai Zsuzsanna a zajcsapás hagyományára példaként említette, hogy nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok a katolikus templomokban, legközelebb pedig nagyszombaton szólalnak meg.

– A harangzúgáskor az asszonyok körbefutották a házat, hogy „kígyók-békák szaladjatok, megszólaltak a harangok”, összecsapkodták a fedőket, hogy hatékonyabb legyen a féregűzés.

Nagyszombat jellegzetes szertartása a tűzszentelés.

– A katolikus templomban az elmúlt évi virágvasárnapon megszentelt barkára tüzet csiholtak. Ezt parázs formájában hazavitték, ezzel gyújtottak be, ezen sütötték, főzték meg a húsvéti ételeket.

A húsvétvasárnap jellegzetes hagyománya a katolikus egyházban az ételszentelés is.

– A húsvéti kalácsot beteszik egy szép, feldíszített kosárba, mellé teszik a bort, a sonkát, a tormát. A szentelt ételeknek a maradékát sem volt szabad kidobni. Előfordult, hogy tűzbe vetettek ezekből, hogy a túlvilágon lévő hozzátartozóknak is juttassanak – fűzte hozzá Tátrai Zsuzsanna.

A néprajztudós úgy véli, szükség van ezekre az ősi tradíciókra, a hagyományos ételekre, generációkon át öröklődő szokásokra, hogy az ember el tudja választani a hétköznapokat az ünneptől. Tojásfestéssel, kalácssütéssel az otthonunkban maradva is ünnepelhetünk. Ebben a nehéz időszakban a hívő ember Biblia-olvasással, énekléssel is meg tudja teremteni lelkében a húsvéti hangulatot.


(Fotó: Facebook/Shutterstock)