Drogprevenció – már a várandósságtól?

A megkérdezett 9-10. osztályosok közül minden ötödik diák próbált már tiltott szert, minden hatodik vett be gyógyszert orvosi javaslat nélkül, és minden tizedik kipróbált már valamilyen, a piacon újonnan megjelenő designer drogot a 2015 évi ESPAD kutatás eredményei alapján. Az adatok szerint a 18-64 éves népességben minden tizedik, a 18-34 éves fiatal felnőttek körében csaknem minden ötödik személy fogyasztott az élete során valamilyen tiltott drogot. Ugyanakkor a kábítószerhasználat tényleges mértéke rejtve marad. A leggyakrabban használt szerek az alkohol és az altató-, nyugtató gyógyszerek, az illegális drogok közül a marihuána, és növekvő mértékű az új pszichoaktív szerek elterjedtsége.

– Az egészségünket a genetikai tényezők mellett az életmódunk is meghatározza, ezért már a terhesség ideje alatt is érdemes tenni azért, hogy a születendő baba egészséges legyen – kezdi Geist Gábor. – Tulajdonképpen már a születés előtt elkezdődik a gyermek egészségének, egészséges magatartásának megalapozása, azzal, hogy a szülő(k) milyen életmódot élnek, egészségesen táplálkoznak-e, hogyan táplálják, gondozzák a gyereket és milyen életritmust alakítanak ki. Később a szülő életmódja, szokásai mintaként szolgálnak a gyerek számára. A továbbiakban pedig rengeteg múlik azon, hogy mennyire lesz szoros a szülő-gyermek kapcsolat. Ez egy kölcsönös tanulási folyamat, ami ha optimálisan működik, lehetőséget ad arra, hogy gyermekünkkel kisebb korban, serdülőként és később is őszintén tudjunk beszélgetni.

– Az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadásában, az attitűd formálásában és a szenvedélybetegségek megelőzésében a családnak, a nevelési, oktatási intézményeknek, a közösségeknek egyaránt fontos szerepe van. Játékos, interaktív formában, az egészséges életvitellel, szokásokkal már óvodás korban is foglalkozni kell. Iskolás korban pedig fontos szerep jut az önismeret fejlesztésének, a megoldási és konfliktuskezelési technikák elsajátításának is.

Nyíltan, tabuk nélkül

Gábor szerint meghatározó szerepe van a szülő személyiségének és önismeretének abban, hogy mennyire tud érzékeny témákról beszélgetni a gyermekével. Sokaknak ez könnyedén megy, bármiféle feszengés nélkül, míg mások kellemetlenül érzik magukat. Ilyen esetben azt javasolja, bátran kérjük szakember segítségét. Emellett egyre több jól használható könyv, kiadvány, weboldal és applikáció is van már ezekben a témákban, melyekből szülőként, pedagógusként is tájékozódhatunk és ajánlhatjuk ezeket gyermekeinknek is.

– Azért is fontos a szoros és szeretetteljes kapcsolat, valamint a jó kommunikáció, mert csak így bontakozhat ki egy igazán őszinte beszélgetés olyan témákról, mint például a dohányzás, az alkohol- vagy drogfogyasztás és a szexualitás. Legyünk érdeklődők és álljunk készen arra, ami gyermekünket jelen pillanatban foglalkoztatja. Ezt nem mindig könnyű megvalósítani a rohanós hétköznapokban, nehéz elkapni a jó pillanatot, amikor megfelelően tudunk a szeretteinkhez kapcsolódni, de próbáljunk meg törekedni rá.

A szakember szerint kevésbé hatékony, amikor a szülő csak leülteti a gyermeket és kiselőadást tart neki mondjuk a „virágok beporzásáról”. Előfordulhat, hogy egy-egy téma kivesézése közben az egyik, vagy mindkét fél kissé kényelmetlenül érzi magát, ezért is fontos az interaktív kommunikáció. Legyünk nyitottak és érdeklődőek arra, hogy mit gondol a gyermek bizonyos kérdésekről, mit hallott másoktól az iskolában és hogyan vélekedik erről. Legyen az érdeklődés kölcsönös.

Csak olyat várhatunk el, amit mi is tudunk teljesíteni

Gábor úgy véli, hogy az ellentétes szülői magatartás komoly nehézségeket okozhat a gyermek számára.

Nem kell tökéletesnek lennünk, de fontos tudatosan odafigyelnünk arra, hogy amiket mondunk és amiket teszünk, összhangban legyenek egymással.

– Például ha a szülői verbális üzenet a mértékletességről szól, miközben mértéktelenek vagyunk valamilyen káros szenvedélyünkben, vagy nem tudunk „leszakadni” a telefonunkról, akkor nem vagyunk hitelesek a fiatal számára. Ő pedig ezt előbb vagy utóbb, de észreveszi és hiteltelenné válunk előtte. Természetesen nem kell tökéletesnek lennünk, sem szégyellnünk, ha hibázunk, de fontos tudatosan odafigyelnünk arra, hogy amiket mondunk és amiket teszünk, azok összhangban legyenek egymással.

Ami pedig a tájékoztatást illeti: előfordul, hogy a szülők és a pedagógusok ezt egymástól várják, holott, mint sok más esetben, itt is csapatmunkával lehet a leghatékonyabban eredményeket elérni.

– Ahogy már utaltam rá, a gyermek tájékoztatása az oktatási intézmény és a szülő feladata együttesen. Az óvodában például már el is kezdhető az egészséges életmódra való nevelés. A személyes higiénia, az elegendő alvás, a megfelelő táplálkozás és a mozgás mind-mind olyan alapvető szabályok, amelyek betartásával megágyazhatunk a drogprevenciónak – hívja fel a figyelmet Gábor.

A túlféltés is okozhat bajt

Kutatások szerint azok a gyerekek, akik nem egy szeretetteljes, bizalmi légkörben nevelkednek, nagyobb eséllyel fordulnak a tudatmódosító szerek használata felé.

A kötődés hiánya miatt kevesebb örömhöz és biztonsághoz jutnak, ezért ezt megpróbálják külső eszközökkel pótolni.

– A kötődés hiánya miatt kevesebb örömhöz és biztonsághoz jutnak, ezért ezt megpróbálják külső eszközökkel pótolni. A bántalmazott, elhanyagolt gyermekek sokkal sebezhetőbbek és ezáltal fogékonyabbak is a káros egészségmagatartásra, vagy akár a szenvedélybetegségekre. Számukra a késleltetés okoz nehézséget, azaz, hogy nem minden vágyuk teljesül azonnal. A szerhasználóknál igen gyakori, hogy az önkontroll hiányával küzdenek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy például a kiskorában mértéktelenül édességet evő gyemek felnőttként majd szenvedélybeteg lesz, viszont nagyon fontos minél előbb felhívni a figyelmet a mértéktartás fontosságára.

A szakember arról is beszélt, hogy többnyire nem egyetlen konkrét eseményhez köthető, ha kialakul egy káros szenvedély, hanem sok tényező együttes találkozásáról van szó.

– Túlgondoskodó családoknál előfordulhat, hogy mindent elintéznek, elvégeznek a gyermek helyett: túlóvják, féltik, menedzselik őt. Még ha pusztán csak jóakaratból teszik is mindezt, a gyermek nem tapasztalja, tanulja meg a saját határait, képességeit. Ez a helyzet megnehezítheti az önálló identitása kialakulását. Nem élheti át a függetlenség ízét, hogy valamit a szülők segítsége nélkül, egyedül oldott meg. A sikerélmények hiánya, de családi konfliktus, feszültség és titkok is generálhatnak olyan belső feszültséget, ami a gyermeket rossz irányba viheti. Ez mindig egy jelzés, hogy elsősorban a családi rendszerben van probléma, és nem csupán a gyermekben.

(fotó: Förster Tamás)