Nemrégiben napvilágot látott egy kutatás, melynek eredménye szerint a fényvédőkben található kémiai szűrők (avobenzon, oxibenzon, oktokrilén és mexoril SX) felszívódnak a bőrön át. Ezek az anyagok ugyanis napokkal később is kimutathatók voltak a vizsgált résztvevők vérében. Azt azonban egyelőre senki sem tudja, hogyan hatnak a szervezetünkre hosszú távon. Ezzel párhuzamosan azt is tudjuk, hogy a fizikai (ásványi) szűrős naptejek többsége nanorészecskéket tartalmaz, melyek ugyanúgy felszívódnak és vélhetőleg sejtkárosító hatásúak. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor mégis mit kenjünk magunkra, amivel biztosan nem ártunk a szervezetünknek?

– Tankönyvi, hiteles nagy tanulmányok jelen pillanatban nincsenek azzal kapcsolatban, hogy a fényvédők ártalmasak-e vagy sem – mondja a csalad.hu-nak dr. Szandányi Réka bőrgyógyász. – Valószínűleg nem azok, de a hosszútávú hatásukat egyelőre senki sem tudja megmondani. Ehhez további kutatásokra van szükség. Amit viszont biztosan tudunk, az az, hogy az UV-sugárzás bőrrákot okozhat. Ez ellen pedig muszáj védekeznünk. Sokan nincsenek tudatában, hogy amikor elbliccelik a fényvédő használatát, gyakorlatilag mintegy 50 százalékkal növelik az esélyét a bőrrák kialakulásának. Ezért a többi bőrgyógyászhoz hasonlóan én is azt javaslom, hogy az év 365 napján kenjük a ruhából kilógó testrészeinket az általunk választott, minimum 30 faktoros fényvédő termékkel!

A barnaság nem az egészség jele

– Először is jó lenne azt az évtizedek alatt kialakult téves ideát átalakítani az emberek fejében, hogy a barna bőr az egészség jele. Ha fehéren jövünk haza egy kéthetes nyaralásból, a barátok és családtagok megrökönyödve kérdezik, hogy egész nap a szállodai szobában feküdtünk-e, vagy netán elmaradt a nyaralás? Sokan szinte versenyt űznek belőle, hogy ki sül barnábbra. Pedig a barnulás valójában a bőr védekező reakciója az UV-sugárzás ellen. A hámsejtek a DNS fölé egyfajta ernyőt igyekeznek képezni, hogy védjék azokat a káros behatástól. Szintén tévhit, hogy a már lebarnult bőr megóv a további leégéstől – ez mindössze egy 4-es faktorszámú fényvédő krém hatékonyságával ér fel, ami valljuk be, édeskevés.

A buszmegállóban és az autóban ülve is le lehet égni

– Az egyik legáltalánosabb tévhit, hogy csak nyaralás alatt lehet leégni. Ez nem igaz! Ha 20 percet várunk a buszmegállóban fényvédő nélkül, akkor is „gyönyörűen” megéghetünk. Ugyanígy, a kocsiban, tömegközlekedési eszközön az ablak mellett ülve is áthatolnak az UV-sugarak. Szintén téves elképzelés, hogy felhős, esős idő vagy télvíz idején nem kell fényvédő. Az lehet, hogy ilyenkor az UVB-sugárzás gyengébb, de az UVA egész évben ugyanolyan erős, és éppen ez utóbbi okolható a bőrdaganatok kialakulásáért.

Ráncok és pigmentfoltok

– Aki tájékozódik a témában, az biztosan olvasta már azt is, hogy a bőröregedés 80 százalékárért is a napsugárzás felel. Tehát a fényvédőhasználat nemcsak a daganatoktól véd, de az elérhető legjobb anti-aging készítmény is. Az UV-sugárzás ezen felül a pigmentfoltok, májfoltok kialakulását is előidézi, amelyektől később csak komoly anyagi ráfordítással fogunk tudni megszabadulni, ha egyáltalán sikerül. A választás tehát a mi kezünkben van.

Bevizsgált terméket válasszunk!

– Napvédő termékek keresésekor a legfontosabb szempont, hogy megbízható, jó minőségű, bevizsgált készítményt válasszunk. A patikában kapható termékekben megbízhatunk, ellenben a kozmetikusnál vásárolt, kikevert paradicsomos naptej vagy az interneten talált, természetesnek kikiáltott, noname készítmény mellett dönteni nem biztos, hogy a legjobb ötlet. Ha mégis attól félnénk, hogy a naptejtől leszünk betegek, akkor részesítsük előnyben a fizikai szűrős termékeket, elsősorban a titán-dioxid vagy cink-oxid hatóanyagúakat és spray helyett válasszuk a krém állagú változatokat. És még egy dolog: az, hogy be vagyunk kenve, még nem jelenti azt, hogy reggel 8-tól este 6-ig büntetlenül fekhetünk a tűző napon. A fényvédő sem csodaszer. A felvitelét pedig kétóránként ismételni kell, ha pedig izzadunk vagy vízbe megyünk, akkor szintén újra kell kenni, vízállóságtól függetlenül.

Szalmakalap, hosszú ujjú vászonruha, árnyék

– Nem feltétlenül kell naptejben fürdenünk egész évben és nyaralás alatt sem. Az egyenlítő menti országokban élők sem véletlenül járnak hosszú ujjú felsőben és hosszú szárú nadrágban 40 fokban. Pontosan tudják, hogy így védhetik meg a bőrüket a leghatékonyabban az égető napsugaraktól. Tehát, ha nem szeretnénk állandóan kenegetni magunkat, akkor hordjunk mi is nagy karimájú szalmakalapot, hosszú ujjú fehér vászoninget és hosszú szárú nadrágot. Az arcunkra így is a napvédő krém marad az egyetlen megoldás. Délelőtt 11 óra és délután 3 között pedig ne tartózkodjunk hosszasan a napon.

(Fotó: shutterstock)

nyaralásbőrgyógyász