Forgalomba lehet helyezni külföldön a Nagycsaládosok autóvásárlási támogatásával vásárolt autót?

A 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 9. és 12. §-a értelmében a 3 éves elidegenítési tilalmat kötelező bejegyeztetni a járműnyilvántartásba a közlekedési igazgatási hatóság által, mert annak elmulasztása, hiánya visszafizetési okot képez.

Nyilvánvalóan a jogszabályi rendelkezések logikai értelmezése és a jogalkotó célja alapján a tilalmat nem csupán bejegyeztetni kell egy adott időpillanatban, hanem annak fenn is kell állnia a 3 éven keresztül.

Egyetlen kivétel van

Ez alól a 3 éves kötelezettség alól a 10. § egyetlen kivételi esetet tesz lehetővé: ha a járművet a műszaki állapota miatt véglegesen kivonták a forgalomból. Tehát sem az ideiglenes kivonás, sem a más okból történő végleges kivonás nem teszi lehetővé a tilalom törlését. Ennélfogva minden, a fenti kivételi körbe nem tartozó, az elidegenítési tilalom töröltetésére vagy érvényesülésének közvetlen vagy közvetett megakadályozására irányuló cselekmény vagy mulasztás visszafizetési okot jelent.

A Belügyminisztérium állásfoglalása szerint is a Korm. rendelet – mint a magyar Alaptörvényen alapuló magyar jogszabály – 9. §-a előírásait csak a magyar járműnyilvántartása és a magyar közlekedési igazgatási hatóságra lehet értelmezni. Hiszen a Jogalkotási törvény értelmében a magyar jogszabályok területi és személyi hatálya csak Magyarország területére és a magyar (közjogi) jogi személyekre terjed ki, így az alatt külföldi hatóságot és nyilvántartást – arra vonatkozó kifejezett rendelkezés hiányában – nem lehet érteni.

Kikerül az autó a magyar járműnyilvántartásból

Azonban a Belügyminisztérium álláspontja szerint amennyiben egy Magyarországon forgalomba helyezett gépjármű külföldön forgalomba hozatalra kerül – az ottani előírások szerint –, erről a külföldi szerv tájékoztatja a magyar hatóságokat, melyeknek ennek alapján intézkedniük kell a hazai forgalomból való kivonásról, melynek során a magyar járműnyilvántartásból is kivezetésre kerül az autó. Ezáltal a külföldi forgalomba helyezés és ottani nyilvántartásba be/átjegyeztetés esetén a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint nem ellenőrizhető, nem tekinthető bizonyosnak az elidegenítési tilalom bejegyzése, és azt a jogosult Magyar Államkincstár sem fogja tudni ellenőrizni, nyomon követni. Ez tehát a magyar jogszabály és a magyar hatóságok, valamint a magyar állam mint támogató részéről lényegében azt eredményezi, hogy a magyar járműnyilvántartásból való kivezetés, törlés kvázi az elidegenítési tilalom szükségszerű törlését – illetve legalábbis érvényesülési, ellenőrzési lehetőségének megszűnését – is maga után vonja, amelyre a fentiek alapján a 3 év letelte előtt ezen a jogcímen nincs lehetőség, illetve az visszafizetési kötelezettséget keletkeztet a 12. § (1) bekezdés b) pontja értelmében.

Csak magyar rendszámmal és iratokkal lehet külföldön használni

Ezáltal tehát az, hogy a támogatott nagycsaládos a személygépkocsit külföldön helyezteti forgalomba, amivel – mivel ez a hazai forgalomból való kivonást vonja maga után – kvázi lehetetlenné teszi, vagy legalábbis lényegesen megnehezíti az elidegenítési tilalom érvényesülését, a Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt, az elidegenítési tilalom bejegyeztetésére, illetőleg e kötelezettséget kiterjesztően értelmezve, annak időtartama alatti folyamatos fenntartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, amely a támogatás vonatkozásában visszafizetési okot képez. (Továbbá a külföldre vitt, majd ott forgalomba helyezett és külföldi nyilvántartásba be/átjegyeztetett lízingelt jármű esetében a rendelet 11. §-a szerinti jelzálogjog érvényesíthetősége – netán fennállása, megszűnése – is kérdésessé válik a nemzetközi magánjog dologi jogi szabályaira is tekintettel, mivel azt csak a magyar hitelbiztosítéki nyilvántartás tartalmazza.)

Fentiekre tekintettel az igénylő a támogatásból megvásárolt személygépkocsi külföldi forgalomba helyezésére nem jogosult, azt csak magyarországi rendszámmal és iratokkal ellátva jogosult külföldön használni, az adott országban irányadó jogszabályi feltételek, keretek között.

(fotó: Shutterstock)