– Mindenekelőtt azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy milyen kórokozóktól szeretnénk megtisztítani a levegőt – kezdi a beszélgetést Dr. Magyar Donát, aerobiológus. – Az épületek levegőjében található szennyezőanyagoknak két csoportja van: vannak biológiai eredetű szennyeződések, melyeknek egy része a lakásban termelődik (pl. poratka, penészgomba), vagy az ember bocsátja ki (pl. vírusok, baktériumok), másik része pedig kívülről érkezik (pl. pollenek). Emellett a beltéri levegőben számos kémiai anyag is megtalálható, például a tökéletlen égés során keletkező szén-monoxid vagy a berendezési tárgyak által kibocsájtott formaldehid, a kívülről beszűrődő szmog és az emberek által kilélegzett szén-dioxid. Szellőztetés szempontjából érdemes végiggondolni azt is, hogy milyen környéken lakunk, hiszen mások a lehetőségeink a belváros legforgalmasabb részén, és más egy külvárosi lakóparkban.

Ne becsüljünk alá a szellőztetést

– Nagyon fontosnak tartom felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az egyre népszerűbb levegőtisztító berendezések egyike sem juttat minket friss levegőhöz. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy mit tehetünk otthonunk és az egyéb belső terek levegőminőségének javításáért. A közösségi terek megfelelő szellőztetése kiemelt fontosságú, különösen a járvány idején. A levegőtisztító készülékek csak tisztítják a levegőt, de csupán az adott helyiségben lévőt. Ahhoz, hogy valódi tiszta, friss levegőhöz jussunk, bizony rendszeresen ki kell nyitnunk az ablakot. Erre az a hivatalos ajánlás, hogy télen rövid ideig (körülbelül 5 percig) intenzív szellőztetést végezzünk, tehát nyissuk ki az összes ablakot. Ezt naponta többször meg kell ismételni. Nyáron kicsit egyszerűbb a helyzet, ilyenkor óránként 20 percig javasolt szellőztetnünk – tanácsolja. – Az a tapasztalat, hogy ezzel kapcsolatban nagyon sokan tévhitben élnek, és azt gondolják, hogy eleget szellőztetnek, pedig valójában vészesen keveset. Régen annyiban más volt a helyzet, hogy a kevésbé jól záródó ablakok, ajtók résein keresztül eleve volt valamennyi természetes szellőzés. A nyílászárók cseréje miatt ma már ez a legtöbb házban és lakásban nem áll fenn.

"Nagyon sokan tévhitben élnek, és azt gondolják, hogy eleget szellőztetnek, pedig valójában vészesen keveset."

Amikor tényleg szükség van a légtisztító készülékre

– Azt gondolom, hogy leginkább ott van szükség levegőtisztító berendezésre, ahol egy szennyezőforrás nem szüntethető meg. Nehezen megszüntethető vagy nem kiiktatható szennyező forrásnak számít például az utcáról bejövő szmog is. A légtisztítóknak két típusa van, az egyik egy általában HEPA szűrővel ellátott berendezés, amely a kisméretű aeroszol részecskéket, polleneket, baktériumokat, vírusokat, allergéneket szűri, a másik pedig az UV-fénnyel fertőtlenítő, ún. germicidlámpás készülék, amely a baktériumokat, vírusokat képes elölni. Azonban számos olyan, tanúsítvánnyal nem rendelkező készülék van forgalomban, amelyik ózont termel a működése közben. Ilyen formán otthoni használatra ezek nem ajánlottak.

Hogyan válasszunk?

– Sem a márka, sem az ár nem igazán mérvadó, ha légtisztítóról van szó. A legfontosabb, hogy legyenek a cégnek független laboratóriumból származó teszteredményei. Ha ilyesmit a honlapon nem találunk, akkor be kell kérni a forgalmazótól. Amennyiben a cég nem tud ilyet felmutatni, akkor onnan nem szabad vásárolni – figyelmeztet a szakértő. – Mielőtt azonban megvennénk a levegőtisztítót, azt is tudnunk kell, hogy mekkora helyiség levegőjét képes hatékonyan szűrni. Ezeket a lakossági használatra kapható készülékeket általában kisebb helyiségekre tervezik: kb. 20 négyzetméteresre, ahol 1-2 ember tartózkodik. Tehát az egész lakás levegőjét nem fogja tudni megszűrni, csak egy-egy szobáét. A választás utolsó szempontja pedig, hogy arról is tájékozódjunk, milyen irányban fúj a berendezés. Vannak felfele, középre és lefele fújó változatok. Lefele fújót semmiképpen ne vásároljunk, ez ugyanis nem annyira hatékony, ráadásul a padlón, szőnyegen található szennyeződéseket is felkavarja – teszi hozzá az NNK szakértője.

Fontos az elhelyezés is!

– Éppen a kapacitásból eredően lényeges az is, hogy hova helyezzük el a készüléket. Érdemes oda tenni, ahol a legtöbbet tartózkodunk. Minél inkább a közelünkben legyen, kb. 1,5 méterre, és a tisztított levegő felénk áramoljon. Ismét hangsúlyozom: attól még, hogy van levegőtisztítónk, ugyanúgy szellőztetni kell. Különben csak a benti levegőt kavargatja a készülék. Pont, mint a légkondicionálók esetében.

"Óriási tévhit, hogy illóolajokkal megtisztíthatjuk a szoba levegőjét. Az illóolajok ugyanis légszennyező anyagnak számítanak!"

Növények, illóolajok

– Óriási tévhit, hogy illóolajokkal megtisztíthatjuk a szoba levegőjét. Az illóolajok ugyanis légszennyező anyagnak számítanak! Ha ezeket folyamatosan párologtatjuk, megnő a szerves vegyületek koncentrációja a levegőben. Rövid ideig alkalmazhatjuk őket, de állandó használatuk nem ajánlott – hívja fel a figyelmet az NNK aerobiológusa. – Tény, hogy a szobanövények között vannak olyanok, amelyek valóban tisztítják a levegőt: csökkentik a szén-dioxid és pl. a formaldehid koncentrációját, miközben növelik az oxigén mennyiségét. Ezt kísérletekben nehéz bizonyítani, ugyanis a kimutatható eredményhez sok növény kell, ráadásul a szellőztetés mindezt általában felülírja. De való igaz, hogy a növények hasznosak, azonban néhány dolgot velük kapcsolatban is érdemes tudni. Egyrészt vannak ebből a szempontból különösen jó légtisztító tulajdonságokkal rendelkező fajták, többek között a zöldike, az aloe, a szobai futóka, az anyósnyelv vagy a vitorlavirág. Ez utóbbiban azonban olyan pollen termelődik, amely a kutyákra például veszélyes. Sőt, vannak olyan növények, amelyek rákkeltő anyagokat bocsátanak ki, mint például a pompás kutyatej (Euphorbia milii). A fikuszok tejnedve allergiás tüneteket okozhat a latex érzékenyeknél, emellett mérgező is, akárcsak a buzogányvirág (Dieffenbachia), az agglegényvirág (Zamioculcas) vagy a japán cikász (Cycas revoluta). Ha van kisgyermek vagy kisállat az otthonunkban, akkor ezeket is figyelembe kell venni növényválasztáskor – magyarázza. – A légszennyeződés szempontjából azt is fontos tudni, hogy a növények földjében gombák vannak, de megfelelően gondozott növények mellett ez nem okoz egészségkockázatot. Ahhoz, hogy a penészedést megelőzzük, mindig távolítsuk el a lehullott leveleket és ne hagyjuk, hogy kiszáradjon a virágföld a cserépben. Amennyiben átültetjük a növényt, adjunk neki friss virágföldet, de az átültetést soha ne a lakásban végezzük!

(fotó: pexels)

életmódmegelőzésbetegségszakértőotthon