Amikor azt próbáljuk megbecsülni, hogy ez kikre és mekkora veszélyt jelent, az úgynevezett delta vírusvariáns támadásával kell számolnunk. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) munkatársai a ma ismert nemzetközi adatok alapján úgy kalkulálnak, hogy a nyár végére az esetek 90 százalékáért már ez a vírusverzió lesz a felelős.  

A rossz hír, hogy a delta az elődeinél agresszívabb, 40-60 százalékkal fertőzőképesebb, és az EMA tapasztatai szerint súlyosabb megbetegedéseket okozhat. Jó hír viszont, hogy az eddigi tudásunk szerint a jóváhagyott vakcinák, ha mindkét adagot beadták belőlük, megfelelően óvnak az e variáns okozta megbetegedésektől is.

Ez utóbbi a kórházak számára is kedvező, hiszen azáltal, hogy a lakosság több mint fele be van oltva, már nem fenyegeti egyszerre akkora terhelés az egészségügyet, amivel ne tudna megbirkózni. A közösség szempontjából ez nagy nyereség, de az egyes emberek és családok veszélyeztetettsége ettől még nem lett kisebb. Nem védi őket a nyájimmunitás, a biztonságukról csakis maguk gondoskodhatnak.

Abból, hogy milliószámra vannak még oltatlanok közöttünk, következik, hogy van elég alany a fertőzés terjedéséhez, a járvány fennmaradásához. Ami azért is nagy baj, mert amíg az velünk van, addig bukkanhatnak fel újabb, esetleg a deltánál is sokkal veszélyesebb mutációi a covid-vírusnak. Az is tény: egyelőre nincs elegendő ismeretünk arról, hogy az oltottak, ha nem is betegszenek meg tőle, terjesztik-e tünetmentes dílerként a delta-variánst. Nem tudjuk azt sem, hogy akik korábban átestek egy covid-fertőzésen, azok védettek-e a delta ellen is, és ha igen, meddig.

Mindez azt jelenti, hogy a következő hullámban sok olyan ember számára is nő valamelyest a kockázat, akik a korábbiak alapján már azt gondolhatták, hogy "túl vannak a covidon". Akár azért, mert már védettnek gondolták magukat, akár azért, mert biztosra vették, hogy nem jelentenek veszélyt a családtagjaikra.

Ennél sokkal biztosabb tudásunk lehet arról a korábbi tapasztalatok alapján, hogy kiket sodorhat a legnagyobb valószínűséggel veszélybe a negyedik menet. Nálunk is milliószámra vannak a kimaradók, akiknél semmilyen vakcina nem akadályozza, hogy megfertőződjenek. Abban sincs vita a szakemberek között, hogy a fiataloknál, akik között nem csak hogy sok az oltatlan, hanem szoros tömegkapcsolatokban is élnek mondjuk az iskolákban, könnyen fellobbanhat a járvány. Bár a statisztikák szerint ők könnyebben vészelik át a covidot, a személyes szenvedéseket ez a tudat aligha enyhíti.

Ha pedig a fiatalok között terjed a vírus, az előbb-utóbb elér azokba a korosztályokba, csoportokba is, amelyek tagjai sokkal rosszabb esélyekkel küzdenek meg egy ilyen fertőzéssel. A 60 felettiek mintegy negyede – bár e korosztályból különösen sok áldozatot szedett az első három hullám – még mindig nincs beoltva. Ők aligha fogják könnyebben viselni a deltát, mint a korábbi variánsokat.

Egyelőre csak valószínűségekről beszélhetünk, vélhetően majd ősszel derül ki, hogy végül hogyan alakul a negyedik hullám. De felkészülni rá, mérsékelni a személyes veszteségeket akkor már késő lesz. Előtte érdemes oltatni, a háziorvossal egyeztetve élni a 3. oltás lehetőségével. Emellett ajánlható, hogy az oltottak legyenek olyan óvatosak a szeretteikkel, mintha önmaguk akár terjeszthetnék is a vírust.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!

Egészségértéskoronavírusjárványéletmódmegelőzésegészségbetegség