Veszélyes ünnepek az év végén?

Bár mindenkinek mást jelent ez a feladat, annak meghatározásában segíthet a tudomány, hogy mely változásoktól remélhető igazán jelentős nyereség.  Xuan-Mai T. Nguyen és munkatársai a NUTRITION 2023 konferencián mutatott tanulmányukban nyolc olyan egészséges szokást azonosítottak, amelyek sok évvel meghosszabbíthatják az emberek várható élettartamát. Ezek közé tartozik az egészséges étrend (sok gyümölccsel, zöldséggel), az elegendő fizikai aktivitás (napi legalább 30 perc közepesen erőteljes mozgás), a jó (7-9 órányi) alvás, a stressz minimalizálása, a pozitív szociális kapcsolatok kialakítása (azaz legalább egy társ, akivel megbeszélheti a gondjait), a dohányzás és az opioid-használat mellőzése, valamint a mértéktelen alkoholfogyasztás kerülése. Mintegy hétszázezer amerikai veterán életútját elemezve azt találták, hogy e nyolc jó szokás egyenként is csökkenti (5-46 százalékkal) az érintettek halálozási kockázatát, de a hatásuk képes össze is adódni. Akik 40 éves korukban e szokásokat mind tartották, azok még mintegy 23 évvel hosszabb életre számíthattak, mint azok, akik ezekkel nem törődtek.  Xuan-Mai T. Nguyen utóbb azt is hozzáfűzte az eredményeikhez, hogy ha valaki esetleg csak a 40-es, 50-es vagy 60-as éveiben javít valamennyit a mindennapi rutinján e szokásokat illetően, annak is lehet egészséghozadéka.

Ám az újév közeledte nemcsak e számvetésre csábít, hanem arra is, hogy az ember rögtön adjon is magának egy kis haladékot, mondván: most még kienged egy kicsit, aztán majd összeszedi magát. Ám ez egy elég szerencsétlen ötletnek tűnik.

A karácsonyi "kiengedés" többféleképpen is megbosszulhatja magát. Néhány éve egy ausztrál elemzés is kimutatta, hogy a karácsony környéki napokban 4-5 százalékkal megszaporodnak a halálos szívrohamok. Ez egybevágott egy korábbi észak-amerikai vizsgálattal, egyben azt is igazolta, hogy a jelenség független a környezeti hőmérséklettől, illetve az időjárástól. Több lehetséges okot is számba vettek a szakemberek, így a megterhelőbb étkezést, a bővebb alkoholfogyasztást, a napi ritmus felborulását, az ünnepléssel járó nagyobb érzelmi megterhelést, illetve a rokonlátogatásokból fakadó megpróbáltatásokat. Josh Knight és kollégái mindezek mellett azt is felvetették, hogy az emberek az ünnepek alatt hajlamosak elbagatellizálni a tüneteiket, ami miatt később fordulnak orvoshoz. Ráadásul az egészségügyi ügyeletek is gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint amire egy átlagos hétköznapon számíthatnak a betegek.

Óvatosságra inthet az is, hogy ilyenkor különösen jól tapadnak a fölös kalóriák, és nem is csupán azért, mert esetleg gazdagabb, vonzóbb választék kerül az asztalra. A hosszas közös étkezések, a csipegetni valók folyamatos kézközelben tartása egyaránt serkenti a túlevést. Forgács Attila gasztropszichológus egy interjújában erre kísérleti bizonyítékokat is idézett. Eszerint egyetlen étkezőtárs mintegy harmadával növelheti az elfogyasztott étel mennyiségét, míg egy hétfős asztaltársaságban akár meg is duplázódhat az egyes emberek fogyasztása.  A jelenség mögött több okot is említett: egyrészt a Családi körből is ismert "jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek" érzést, másrészt az állatvilágból hozott orális konkurencia-harcot, ami azt diktálja, hogy "a másik elől elenni valamit, az jó". Forgács felidézte azt a kísérletet is, amelyben irodai dolgozóknak kínáltak naponta egy-egy tál süteményt, csak annak az elhelyezését variálták. Azt találták, hogy amikor a tál folyamatosan az alanyok látóterében volt, kétszer annyi fogyott belőle, mint amikor azt mögöttük, pár lépésnyi távolságra helyezték el.

Az ünnepi kisiklásoknak eléggé hosszútávú lehet a hatása. Elina E. Helander és munkatársai korábban vizsgálták a karácsonyi túl bőséges étkezések következményeit. A The New England Journal of Medicine folyóiratban közölt eredményeik szerint a karácsonyi ünneplés mindössze tíz napja alatt is átlagosan 0,4-0,6 százalékkal nőtt a vizsgálatba bevont amerikai, német, illetve japán alanyok testtömege. Ami ennél is figyelmeztetőbb: az ünnepek alatt felszedett túlsúlyuk mintegy felét még a következő félévben sem sikerült leadniuk.

Pedig az ünnepek környéki nagyobb szabadság, a kötetlenebb együttlét arra is több lehetőséget kínál, hogy a család tagjai együtt lépjenek ki a komfortzónájukból és próbáljanak ki új dolgokat, legyen az akár a minden esti séta. Akkor már az ünnep után sem kérdés, hogy holnap vagy majd csak holnapután kezdjünk-e új életet? Hiszen már benne leszünk, elég csak folytatnunk, amit együtt már elkezdtünk.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt!