Másképp hatnak a gyógyszerek

A napokig tartó 30 Celsius-fok feletti hőmérséklet, illetve a 35 fok feletti csúcsok még az egészséges emberek szervezetét is kimerítik. Ilyenkor a testnek hatalmas munkát kell végeznie már ahhoz is, hogy – a folytonos izzadás révén – önmagát a normál, üzemi hőmérsékletére hűtse. Ez különösen megviseli az időseket, közülük is kivált a szív- és ér-betegeket, valamint a diabéteszeseket. Ráadásul a forróság nemcsak fáraszt, hanem módosít is egyes biológiai folyamatokat. Ezt tetézi, hogy némely gyógyszer is másképpen hat hőségben: vagy a szokottnál erősebben, vagy éppen gyengébben.

Csökken a stressztűrés

Vannak a kánikulának talán még kevésbé várt hatásai is: olykor vészesen csökken az emberek stresszkezelő képessége. Egy 2019-es tanulmányban az University of Southern California két kutatója azt mutatta ki, hogy 30 Celsius-fok fölött erősen nő a bűnesetek száma. Az általuk elemzett Los Angeles-i statisztikák szerint ez a megugrás elsősorban az erőszakos indulatcselekmények szaporodásának a következménye. Ugyanakkor, a gazdagabb negyedekben, ahol a jól klimatizált lakások minden külső hatástól védik a lakókat, szinte kimutathatatlan volt a hőhullámok erőszak-szaporító hatása.

Ebből egyrészt leszűrhetjük, hogy a hőhullámok idején nem szerencsés családi konfliktusokat megtárgyalni. Jobb vagy elhalasztani a vitát, vagy kirándulni egy hűvös erdőbe és megpróbálni ott tisztázni a véleménykülönbségeket. Másrészt az is tanulság, hogy akit nem óv a lakás klímája, az jól teszi, ha keres egyéb módszereket, amivel hűtheti a vér(hő)mérsékletét.

Inni, inni, inni

A legegyszerűbb és legfontosabb, amit mindenki megtehet: iszik eleget, hogy legyen mit kiizzadnia. Kánikulában a szokásos mennyiség másfél-kétszerese sem túlzás. Ezzel legtöbbször az idősebbeknek van gondjuk: a korral enyhül a szomjúságérzet, csupán arra már nem hagyatkozhatnak. Ezen segíthet, ha előre kimérik a napi folyadék-adagjukat, és számon is tartják – akár a családtagok segítségével –, hogy azt rendben elfogyasztották-e.

Az embert érő hőterhelés csupán időleges csökkentésének is van értelme. Ha a forró napokon akár csak 1-2 órára sikerül klimatizált helyre húzódni, már az érdemi pihenőt, fellélegzést jelent a szervezetnek. Egészen tavalyig javasolták erre a célra például a hűtött áruházakat, közintézményeket, ám aztán jött a vírus, ami inkább a tömeg elkerülését tette ajánlatossá. Bárhogyan is áll éppen a Covid-veszély, az erdei sétákon való hűsölés mindig biztonságos. Egyébként a klímaberendezéseket sem indokolt hidegebbre állítani annál, mint amit az erdők nyújtani képesek. Kánikula idején már az 5-6 fokkal hűvösebb környezetben eltöltött 2-3 óra is érezhetően pihenteti a szervezetet. A klímákkal való túlhűtés viszont gyakori forrása a nyári megfázásoknak. Ezért általában azt javasolják, hogy a kinti és a benti hőmérséklet között semmiképpen se legyen nagyobb a különbség 8-10 Celsius-foknál. Azaz, ha éppen dübörög a nyár, akkor akár egy 28 fokos szoba is alkalmas lehet a felüdülésre.

Vizes lepedő, lábfürdő

A lakások nappali felmelegedése ellen a legtöbbet az ablakok és ajtók védelmével tehetnek. A legjobb, ha spalettával vagy redőnnyel meg tudják akadályozni, hogy a napsütés elérje az egyébként csukott nyílászárók üvegfelületeit. Ha erre nincs mód, segíthetnek még az ablakok elé (kívülre) akasztott lepedők, vagy egy-egy napvitorlás árnyékolás. Éjjel lehet egy kicsit hűteni is a lakást az ablakok kitárásával, aminek hatása fokozható a nyílásba függesztett vizes lepedőkkel. (Van, aki egyszerűen a karnison amúgy is ott csüngő függönyeit nedvesíti meg ilyenkor.) A párolgással hűtő felület tovább növelhető bővizes felmosással is, ott, ahol azt bírja a padozat.

A szervezet hűtését lehet közvetlenül is segíteni. A gyakoribb langyos fürdő vagy zuhanyozás igen hatékony e tekintetben. Ülő munkához, tévénézéshez pedig ott a klasszikus módszer, a lábfürdő: egy lavórnyi kellemesen hűs vízzel.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!