Kerti tippek hőszigetlakóknak

Egy tavalyi brit klíma-előrejelzés szerint tíz év múlva már csak átlagosnak látjuk majd a 2022-eshez hasonló, ma még rekordforrónak számító nyarakat. Az Ipsos egy hazánkat is érintő nemzetközi kutatása szerint a magyarok 45 százaléka valószínűnek tartja, hogy már az idei nyár is melegebb lesz a tavalyinál.  

E kilátásokat különösen a városlakók érezhetik fenyegetőnek, az ő környezetükben – az úgynevezett hőszigeteken – hatványozottabban jelentkeznek a hőség egészségrontó kockázatai is. Idén januárban látott napvilágot a The Lancet orvosi folyóiratban a barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) vizsgálatának eredménye, amely számos nagyváros esetében igyekezett megbecsülni ezt a hatást. Ők azt kutatták, hogy mekkora az extrém hőterhelés szerepe a nyári halálozásban (például a gyakoribb infarktusok révén). Budapestnél ezt az arányt mintegy 9 százalékosnak találták, míg Szegednél 5,5 százalékosnak. 

A Szegedi Egyetem városklímával foglalkozó munkacsoportjának egyik tagja tavaly a honlapjukon igyekezett érzékeltetni, hogy a városi körülmények mennyire fokozzák a hőség hatását. Dr. Gulyás Ágnes példája szerint, ha valaki egy derült, hőhullámos napon kiáll egy szegedi utcára, akkor a szervezetét egy olyan megpróbáltatásnak teszi ki, mintha egy 50 Celsius-fokos szobában ülne, még ha odakint nincs is több 38 foknál. 

Általánosabban: 10-15 foknyival nagyobb hőterhelést jelenthet, ha egy településrész "városias külsőt" kap, azaz kiszorítják onnan a nagyobb zöldterületeket. Ami ilyenkor megmarad, az rendszerint inkább a fokozott fűtést segíti.  Az épületek és a kikövezett felületek – különösen, ha még sötétek is, mint az aszfalt – remekül nyelik a nap sugarait, de aztán a begyűjtött hőt kis késéssel vissza is juttatják a közvetlen környezetükbe. Ezzel még az éjszakai fellélegzés lehetőségétől is megfosztják a városi hőszigetlakókat. Az esetleges csapadék pedig a tetőkről, a burkolt utakról, terekről nyomban elfolyik a csatornákba, így annak a lehetősége is elvész, hogy majd a lassú elpárolgásával hűtse a környezetet. 

Ugyan a nagy hőhullámok megakadályozásáért nem sokat tehetnek egy-egy város lakói, ám a hőség hatását enyhítő zöldfelületek pótlása, helyreállítása lehet a védekezésük eszköze. A már említett barcelonai tanulmány például arra jutott, hogy ha a vizsgált városokban elérné a 30 százalékot a fásított területek aránya, azzal 23-75 százalékkal csökkenhetne a hőség miatti halálozás. 

Az erdőtelepítés remek közösségi program is lehet (például így), ám a városokban ennél is több lehetőséget kínálnak a kertek, udvarok, de akár még egyes erkélyek, tetők is. Akár egy-egy új fa is javíthatja a helyi klímát, védheti a Nap által támadott falakat, ablakokat, csökkentheti a helyben elnyelt, majd visszasugárzott hőmennyiséget. De ha ki-ki körbenéz maga körül, számtalan olyan széles autóbehajtót, kövezett kertrészt, vagy már funkcióját vesztett burkolatot láthat, ami felesleges gátja a csapadékvizek helyi megtartásának. Ezek cserélése nem minden esetben nagy költség, és van, amikor amúgy is hozzájuk kell nyúlni, ami alkalom az átalakításukra is. Jó, ha az ottlakóknak van kész tervük e területek kizöldítésére.  

Egy-egy terület vízmegtartó kapacitását nem csak "beton-feltöréssel" lehet javítani. Egy kert klíma-javító potenciálját azzal is növelhetik, ha a nyírt fű helyére változatosabb és nagyobb zöld tömeget adó növényzetet telepítenek. Mint a már említett szegediek azt kísérletükkel is igazolták, a hosszabbra hagyott és fajtagazdag gyep jobban segíti az embert, és maga is nagyobb eséllyel vészeli át a hőhullámokat. (Erre itt egy villanásnyi bizonyíték és egy alaposabb rövidfilm arról, hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a városi zöldfelületeinket.) 

Egy kert zöld-közösségének gazdagítása akkor a legkönnyebb, ha azt olyan fajtákkal próbálják megtenni, amelyek bizonyítottan szeretik a helyi viszonyokat. Ebben segíthetnek például a magkönyvtárak, amelyek a helyi kerttulajdonosok fajtakísérleteit könnyítik meg a közöttük való közvetítéssel. (Itt egy-egy példa erre Óbudáról, valamint Pilisborosjenőről) 

A fák és a talajtakarók közötti régióban is van keresnivalójuk a klimatizáló kertészeknek. A különféle növénysátrak és -falak már nem csupán a talajt, hanem a megpihenő embert is védhetik – akár egy erkélyen is – a perzselő sugaraktól. A megvalósításukhoz például innen meríthetünk ötleteket. 

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt!