Más nálunk az állapot – császármetszés 1.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint 10-15 százalék között lenne elfogadható a császármetszések aránya. Ha ennél kevesebb, az magasabb kockázatot jelezne a születendő csecsemők, illetve anyák életét tekintve. Az ennél magasabb arány viszont a szülések úgynevezett „túlkezelésére” utal. Magyarországon utoljára 1999-ben közelítette meg a WHO ajánlását a császármetszések aránya, akkor a babák 14,2 százaléka született meg a műtőben.  2008-ra már ennek csaknem kétszerese volt az arány, igaz, a köztes tíz évben az édesanyák átlagos életkora is nőtt négy évvel. Szakemberek szerint már önmagában ez utóbbi tényező is jelentősen emelte a császáros babák arányát. Ám a műtéti szülések melletti orvosi döntéseket részben a műhibaperektől való félelem is magyarázhatja. Ahol magas az ilyen beavatkozások száma, ott látványosan kevesebb a műhibaper is.  

A KSH elemzése szerint azoknál a szülő nőknél, akik korábban már átestek császármetszésen, vagy akiket terhességi magasvérnyomással gondoztak, netán a magzatuk farfekvéses, eleve magasabb a császármetszés esélye. Azt is megállapították, hogy az anyai életkor egyértelműen befolyásolja a műtét valószínűségét: a 35 éven túliak fele (a 40 évesnél idősebbek 54,7 százaléka) szül császármetszéssel, a 25 év alattiaknál viszont harmadnál is kisebb ez az arány. Az iskolázottság szintén fontos tényező: a közép- vagy felsőfokú iskolai végzettségűeknél egyaránt magasabb volt a vizsgált évben a császármetszések aránya, mint a legfeljebb 8 általánost végzetteknél. A nőgyógyászati magánellátás igénybevétele szintén növelte a császármetszés esélyét: míg azoknál, akik csak az állami finanszírozású  orvosi ellátást vették igénybe 35 százalék volt az ilyen szülések aránya, addig a magánorvosok által is kezelteknél 48 százalék.

A hazai intézmények között is óriásiak a különbségek. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján elérhető adatok szerint tavaly több mint fél tucat intézményben 50 százalék feletti arányban végeztek császármetszést. A toplistát a Honvédkórház vezeti és utána jönnek sorban a Semmelweis Egyetem, a nagykanizsai kórház, a budapesti Péterfy Sándor utcai, a kecskeméti, a siófoki és a kiskunhalasi kórház. Míg az első kettő magas arányait magyarázhatja, hogy nagy centrumként sok komplikált eset emeli a statisztikájukat, a kisebb városi kórházakban nem tudni, miért történik a szülések több mint fele császárral.  

A WHO által elvárt 10-15 százalékos arányt Magyarországon leginkább három intézmény közelíti: a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórház, amelyben a szülések ötödében történik császármetszés, valamint a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórháza és a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórháza, melyekben ez az arány egyaránt 21 százalék.  

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt! 

Sorozatunk következő részében arról olvashatnak, lehet-e császármetszés után hagyományos szülést tervezni.