Majdnem negyven napja tart a nagyböjt

Már a nagyböjti rákészülés is előre vetíti az ünnep nagyságát. A hamvazószerda óta tartó, húsvétot megelőző negyven nap a belső megtisztulásról, önmegtartóztatásról, a lelki felkészülésről szól. Régen az emberek ilyenkor egyáltalán nem ettek húst. Ma a hitüket megélő keresztények a nagyböjt elején kisebb-nagyobb fogadalmakat tesznek, és felajánlásként, „áldozatként” próbálják azokat betartani. A lemondás mindenkinek mást jelent: lehet ez az édességtől, hústól, fölösleges telefonozástól, szórakozástól való tartózkodás, de a jócselekedetek felvállalása is méltó lelki készület.

Tipp a családdal való megéléshez: Gyerekekkel is megélhetjük a böjtölést: ha elhatározzuk, hogy kedvesebbek leszünk egymással, kevesebb finomságot eszünk, ők szót fogadnak nekünk, mi pedig türelmesebbek próbálunk lenni velük – akár pár nap alatt is megérezhetjük a böjt jótékony hatását!

Barkaággal virágvasárnapon

A nagyhét kezdete a húsvét előtti vasárnap, amit virágvasárnapnak hívunk. Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe, az emberek pálmaágakkal, ujjongva, örömmel fogadták. A mai keresztények nagy része virágvasárnap körmenetekkel szokott erre emlékezni.

Tipp az ünnep családi megéléséhez: Ha tudunk, szerezzünk be barkaágat az asztalra, a gyerekekkel készítsünk és függesszünk rá apró, vidám húsvéti díszeket.

Szent három nap

Nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat – a keresztény tanítás legfontosabb állomásai ezek, mert Jézus életében ekkor történtek azok az események, amikre a keresztény hit épül. Az utolsó vacsora, a kereszthalál, a megváltás és a feltámadás olyan fogalmak, amiket egészen nehéz felfogni és megérteni, mégis jó, ha beszélgetünk róluk a gyerekekkel.

Tipp a családi megéléshez: Hogy jobban átélhessük a szent három napot, vegyünk részt – idén sajnos csak online módon – a templomi szertartásokon, vagy nézzünk meg párat a film, festmény és szobor-remekművekből, amelyek a témában születtek. A gyermekbibliák a kicsik számára is érthetően, és finoman mesélik el a húsvéti eseményeket.

Nagycsütörtöki vacsora

„Ez az én testem, mely értetek adatik…” – a tanítványokkal töltött utolsó vacsorán Jézus szájából elhangzott mondat, mely a kenyeret örökre különlegessé tette az ember számára, talán mindenki előtt ismert. Árulása kapcsán Júdás alakja azóta beépült a mindennapjainkba: az „árulkodó Júdás” ítéletet már a gyerekek is használják.

Tipp a családi megéléshez: Az utolsó vacsorára emlékezve a családi asztalnál gyakoroljuk az egymásra figyelést, az egymás meghallgatását, és beszélgessünk az igaz barátságról!

Nagypénteken böjtöljünk!

Ezen a napon a hagyomány szerint délután három órakor feszítették keresztre Jézust. Nagypéntek ezért szigorú böjti nap, a keresztények számára tilos a szórakozás. Ezen a napon csak háromszor szabad étkezni, és egyszer lakhatunk jól – természetesen idősekre és gyerekekre ez a korlátozás nem vonatkozik. A hívők ilyenkor keresztutat járnak, átelmélkedik Jézus szenvedéseit, ami nem is áll olyan távol tőlünk, mint gondolnánk. Mert bizony mindannyian cipelünk kereszteket, gyakran elesünk, és nehéz felállnunk, és sokszor érezzük azt, hogy igazságtalanul bánnak velünk.

Tipp a családi megéléshez: Ezt az estét kihasználhatjuk arra, hogy valami igazán mély olvasmányt vagy filmet keresünk, amit akár a nagyobb gyerekekkel együtt is átbeszélgethetünk vagy megnézhetünk.

Nagyszombat a feltámadás ünnepe

Idén a koronavírus terjedése miatt csak közvetítéssel, az otthonainkból követhetjük a templomi feltámadási szertartásokat, tegyük ezt meg! Különleges érzés, hogy az egész világ keresztényei egyszerre ünnepelnek! A feltámadással a negyven napos böjt véget ér, elérkezett az ünnep ideje.

Tipp az ünnep családi megéléséhez: Feltámadási lakomát ülhetünk – készítsük el együtt a tálakat! Sonkát, csülköt, tojást, retket és sokszínű salátákat tegyünk az ünnepi asztalra, sós vagy édes kaláccsal és tormával kínáljuk az ételt! Szokás ilyenkor a kosarakban a templomba elvitt ételeket megszenteltetni, idén különleges módon valószínűleg ez is a televíziókon keresztül történik majd meg.

Húsvét vasárnap az ünneplés ideje!

Húsvét vasárnap délben a pápa hagyományosan Urbi et Orbi áldást mond, ez Rómának és az egész földkerekségnek szóló áldást jelent. A keresztény világ ünnepel: Jézus feltámadt és megváltott minket a bűneinktől.

Tipp az ünnep családi megéléséhez: A nárciszos kertekben a nyuszika biztosan elrejti a piros tojást és a csokinyuszit, ezért jó, ha már előre rendbe tesszük a kertet, és elkészítjük ehhez a fészkeket! Főzzünk különlegesen finom ebédet, és süssünk kedvenc süteményt a jeles napokra, mert bár a szélesebb családdal sajnos idén nem ünnepelhetünk, a gyerekek öröme így is teljes lesz. Játsszunk tojásgurigató versenyt a füvön, vagy ügyességi, evőkanalakban tojásvivő egyensúlyozást – vajon ki lesz a leggyorsabb? A gyerekek pedig maguk is festhetnek, díszíthetnek tojásokat.

Locsoljunk húsvét hétfőn…!

… ha máshogy nem megy, hát telefonon keresztül! Bár idén a locsolkodás egy kicsit – nagyon – szomorkás lesz, a kis családunkon belül ne hagyjuk ki ezt a vidám szokást! Mindenki öltsön szép ruhát, és a fiúk locsolják meg a család lányait. Ezért pedig természetesen ajándék jár! „Piros tojás, fehér nyuszi, locsolásért jár egy puszi!” Hagyományos locsolós látogatóba idén ugyan nem mehetünk, de a rokonok és a barátok biztosan örülnek a telefonban elmondott locsolóverseknek is!

Locsolóvers kicsiknek:

„Tavaszi szél fodrozza a vizeket,

házunk mellett szaladgált két nyúlgyerek.

Piros tojást rejtettek a kosárba,

hadd locsoljak most kölnit a ruhádra!

Szabad-e locsolni?”


Locsolóvers nagyoknak

„Korán reggel útra keltem,

Se nem ittam, se nem ettem.

Tarisznya húzza a vállam,

térdig kopott már a lábam.

Bejártam a fél világot,

láttam sok-sok szép virágot.

De a legszebbre most találtam,

hogy öntözzem, alig vártam!

Szabad-e locsolni?”


(fotó: Shutterstock)