A Covid-járvány nyomot hagyott a gyermeksérülések statisztikáján is. A kényszerű iskolaszünetben sokan maradtak felügyelet nélkül, és a legnagyobb veszélyben mindig az unatkozó gyerekek vannak. Ötleteik tárháza bőséges, ilyenkor mindent kipróbálnak, amit máskor nem lehet. Emiatt aztán megszúrják, megvágják, leforrázzák magukat, olykor elektromos áramütést szenvednek.

A gyermeksürgősségi osztályon jó időben amúgy is mindig nagyüzem van, ekkor történik a legtöbb sérülés. Ezek leggyakoribb okai a játszótéri esések. Egyre több helyre kerülnek ki az akár két-három méter magas mászókák, csúszdák, és hiába van alattuk gumiszőnyeg, ha onnan valaki leesik, komoly sérüléseket szenvedhet. Nagy sláger a trambulin is. Ám ha egyszerre többen használják, könnyen egymásra eshetnek és már meg is történt a baj. Külön szakirodalma van már az így szerzett sérüléseknek. Számolni kell például azzal, hogy a törések, az ízületi ficamok nyomán elmozduló csontok ereket, idegeket nyomhatnak el úgy, hogy az akár az adott végtag későbbi használhatóságát is veszélyeztetheti. A baleseti listán előkelő helye van még az elektromos roller, a kerékpár és az autó okozta, valamint az állatharapásos sérüléseknek is.

Ne etessük és itassuk a sérült gyereket

– Ha a gyerek megsérül, a legtöbb szülő azonnal enni vagy inni ad a gyereknek. Pedig ez nagyon rossz rutin, mert ha meg kell operálni, telt gyomor mellett fokozott rizikót jelent az altatás – figyelmeztet Varga Marcell. – Emiatt gyakran meg kell várni, amíg ürül a páciens gyomra. Amíg nem tisztázódik, hogy milyen ellátásra van szüksége a sérültnek, nem szabad etetni vagy inni adni neki. Az altatási kockázatok enyhítése érdekében optimálisan a beavatkozás előtt hat órával nem szabad enni. Természetesen, ha azonnali operációra van szükség, a telt gyomrú gyereken is elvégzik a műtétet.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Varga Marcell szerint gyakoriak azok a kerékpárbalesetek, amikor a kormány beleáll a gyerek hasába, és ott egy kokárdaszerű lenyomat marad. Ezt gyakran banális sérülnek tekintik a szülők, pedig ebből lehet nagyobb baj is, ezért ezt meg kell mutatni orvosnak. Akkor is irány a kórház, ha a tompa hasi sérülések után még fél óra múlva is fájdalomról panaszkodik a kicsi.

Mentőt kell hívni, ha a gyerek magasról (másfél-két méterről) esett le, beverte a fejét. Vagy, ha autó ütötte el. Ezekben az esetekben akkor is érdemes azonnal kórházba menni, ha látszólag nincs semmi baja, mert lehetnek olyan belső sérülései, melyek csak később okoznak tünetet.

Gyakori a fejsérülés is. Ha a gyermeknek a fejsérülés utáni órákban hányingere van, hány, aluszékonnyá válik, netán furcsa a viselkedése, azonnali kórházi vizsgálatra van szükség. Ezek a tünetek agyrázkódása, koponyatörésre, koponyán belüli vérzése is utalhatnak.

A végtagsérüléseknél ha a kéz vagy a láb durván deformálttá válik, a gyerek nem tud ráállni vagy járni, azonnal hívjunk mentőt. Ugyanez a teendő, ha a sérülés következtében láthatóvá válik a csont. Ha a szülő képes rögzíteni például a kartörést, valamint viszonylag fájdalommentesen tudja szállítani, akkor maga is viheti kórházba a gyerekét. Ellenkező esetben inkább érdemes megfelelő rögzítőeszközzel rendelkező mentőt hívni, mert a szabadon mozgó törött csontvégek rendkívül erős fájdalmat, a szakszerűtlen ellátás pedig további sérüléseket okozhat. Mentőt kell hívni spriccelő vérzésnél is, természetesen itt a kocsi megérkezéséig nyomókötést kell felhelyeznie a szülőnek.

– Balesetkor a seb vagy a nyílt törés bőrfertőtlenítős (betadinos) gézlappal való fedése és gézpólyával való laza körbetekerése sohasem hiba! – hangsúlyozza a szakember.

A gyermekbalesetek zöme megelőzhető, ennek egyik legfontosabb eszköze a szülői figyelem és az előregondolkodás. Nem érdemes spórolni a térd-, valamint a könyökvédőn, a biciklis bukósisakon, illetve az autóban és a kerékpáron a gyermekülésen.

Óvatosan az állatokkal

Nem ritkák az állatharapások (kutya, macska) sem, ha ilyesmi történik, szintén érdemes azonnali ellátást igénybe venni. Ezek a sebek nagyon nehezen tisztíthatók, könnyen fertőződnek, ezért az a leghelyesebb, ha szakember látja el a sérülést. Célszerű az állat lakhelyét, megfigyelhetőségét tisztázni és elkérni az oltási könyvét. Ha nincs beoltva és nem is figyelhető meg, akkor speciális kezelésre van szükség. A kutyaharapások hetven százalékát saját kutya okozza.

– A kutya nem szülőt helyettesítő játszópajtás vagy felügyelő egy kisgyermek esetén! – figyelmeztet az orvos. Azt is hozzáteszi, hogy a közhiedelemmel szemben nincs szükség rutin tetanusz oltásra kisebb sebek esetén. Ilyet csak nagy kiterjedésű, szennyezett sebeknél kell beadni.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!

(fotó: Shutterstock)

balesetkisgyermeknyaralás