Nincs rossz kérdés – pénzügyekről az iskolapadban
Szerző:csalad.hu2023. 02. 20.Családban élni jópénzügyi tudatosság
Amikor borítékban jött a fizetés, kézenfekvőbb volt, hogy családi költségvetés készül. Ma már ritkán látják a gyerekek, hogy ez hogyan működik. Ebben segíthet a Családbarát Magyarország Központ programja.
A Családbarát Magyarország Központ Pénzügyi tudatosság és költségvetés programja révén a középiskolások megismerhetik például a hitelekkel kapcsolatos alapvető fogalmakat, megtanulják azok értelmezését, információkat kapnak egyebek mellett a személyi kölcsönök sajátosságairól, a gyorskölcsönökről, a kamatterhekről, a diák- és képzési hitelekről.
– Személyes elkötelezettségem van a pénzügyi kultúra fejlesztésében, ezért is tartottam fontosnak, hogy a pályaorientációs programunkhoz hozzákapcsoljuk a pénzügyi tudatosság modult – fejtette ki a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője.
Dr. Szuromi-Kovács Ágnes szerint a pénzügyi tudatosság felé vezető út egyik első és legfontosabb lépése a háztartási költségvetés készítése, azaz a bevételek és kiadások nyomon követése, vizsgálata. Ehhez is támpontokat, technikákat, módszereket, eszközöket ad a program. A Tudatos vásárlás modul pedig egyebek mellett ahhoz nyújt segítséget és praktikákat, hogy miként csökkenthető a háztartások ökológiai lábnyoma, mi a tudatos fogyasztóvá válás útja. Hozzátette: a pályaorientáció során nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a pénzügyekkel, jól kezeljük azokat, hogy felelős, megalapozott anyagi döntéseket tudjunk hozni.
– A sors furcsa fintora, hogy időközben úgy alakult az élet, hogy a mostani gazdasági körülmények között egyre nagyobb az érdeklődés a programunk iránt, nagyon sok fiatal, illetve iskola jelentkezik a pénzügyi tudatosság modulra. Jelenleg jóval nagyobb igény van rá, mint amennyire számítottunk, több mint időszerű lett, hogy ilyen jellegű ismereteket adjunk át a fiatal generációnak – fogalmazott a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője.
Eddig 20 vármegyében és a fővárosban mintegy 80 iskolai csoport vett részt a képzéseken. A legtöbben a Tudatos vásárlás és fenntarthatóság témát választották, de népszerű volt a Családi költségvetés és pénzügyi tervezés, valamint a Hitelek és az Öngondoskodás foglalkozási modul is.
Szép Lilla, a foglalkozásokat lebonyolító cég vezérigazgatója a csalad.hu kérdésére arról számolt be, hogy intézményvezetők, osztályfőnökök elmondása szerint a családi költségvetés készítéséről szinte semmilyen információjuk nincs a diákoknak. A modul segítségével azonban gyakorlati tapasztalatot is szereznek, kipróbálhatnak például több családi költségvetés készítő kalkulátort.
– Olyan ismereteket adunk át számukra, amiket a mindennapokban is tudnak használni, például a zsebpénz elköltésekor. A foglalkozás végére tudatosul a gyerekekben, hogy ez mekkora nagy felelősség, rádöbbenek, hogy bizony nagyon nehéz lehet anyának és apának minden hónapban – fogalmaz a program egyik trénere.
A vezérigazgató elmondása szerint a tudatos vásárlás, a fenntartható fejlődés szintén egy kurrens téma.
– Kifejezett kérése gyakran a pedagógusoknak, hogy lássanak rá a tanulók arra is, milyen ökológiai lábnyomot hagy az életmódunk, legyen fogalmuk arról, mit jelent a fair trade (méltányos) kereskedelem, és tudatosan próbálják meg a saját pénzügyeiket is tervezni, kevésbé engedjenek az impulzusvásárlás adta csábításnak. Hozzátette: megdöbbentő és egyben örömteli, hogy milyen jó gondolataik, önálló véleményük van ebben a témában a diákoknak, a csoportmunkában fegyelmezetten, de motiváltan dolgoznak, és jobbnál jobb dolgokat találnak ki megoldásként.
Szép Lilla szerint akkor tud jól működni egy ilyen workshop, ha interaktívan, elsősorban a mobiltelefon bevonásával dolgoznak a résztvevők és a csoportok versengenek egymással.
– Pénzügyi személyiségi teszteket is készítünk annak érdekében, hogy a gyerekek megismerjék saját magukat, hogy képet kapjanak arról, vajon mennyire vállalják túl magukat, mennyire merészek, milyen típusú a személyiségük, ha pénzügyi döntésről van szó. A motiváció folyamatos fenntartására helyezzük a legnagyobb hangsúlyt, nincsenek rossz kérdések. Nagyon sok helyen bejönnek a pedagógusok is a foglalkozásokra, jegyzetelnek, az információk birtokában pedig akár osztályfőnöki órán ismét érinteni tudják a témákat. Ha a továbbiakban még kérdésük van, akkor természetesen a segítségükre vagyunk. Van olyan intézmény, ahová visszahívtak minket, mert felismerték, hogy erre a fajta tudásra mekkora szükség van. Fel kell vértezni a tudással a gyerekeket, hogy a mindennapi életben jobban tudjanak majd boldogulni.
Az úgynevezett hatásmérő kérdőívek, vagyis az órákon való részvétel előtt és azok végén készült felmérések alapján, a foglalkozásnak köszönhetően a résztvevők tudatosabban fognak arra figyelni, hogy mit és hogyan vásároljanak, a családi költségvetésről is bővült a tanulók tudása. A modul elvégzése előtt az öngondoskodás formáiról hiányos ismereteik voltak a diákoknak, de a képzés után lényeges tájékozottabbnak érezték magukat.
Arra a kérdésre, hogy a diákok hogyan határoznák meg az öngondoskodás fogalmát, a program végén jellemzően úgy válaszoltak, hogy “már a nyugdíjas éveinkre előre pénzt kell megtakarítani, a váratlan eseményekre, kiadásokra fel kell készülni, gondoskodni kell későbbi éveinkről, hogy anyagilag ne legyünk kiszolgáltatva”.