Nem tudni, hogy e kampány hatására végül mennyien jutnak el még idejében az orvoshoz. Azt a KSH legfrissebb "Egészségügyi helyzetkép" című kiadványából tudjuk, hogy prosztatarák-szűrésen az 50 év feletti férfiak mindössze egyötöde vesz részt. Azaz a férfiak erősen ódzkodnak a vizsgálattól, ami pedig alig kellemetlenebb, mint egy méhnyakrákszűrés.

Tudjuk, de nem tesszük

A rosszindulatú daganatos betegek száma 2011 óta 50 százalékkal nőtt Magyarországon. A rák okozta halálozás leggyakoribb okai a tüdőrák, a vastagbélrák, a hasnyálmirigyrák és az emlőrák. A KSH adatai szerint a magyarok döntő többsége úgy véli, hogy az egészsége jelentős részben rajta múlik, és csak százból ketten mondják azt, hogy ők személy szerint semmit sem tehetnek magukért. E pozitív hozzáállás ellenére is a hazai lakosság csaknem fele, 48 százaléka vallotta azt, hogy van krónikus betegsége. Ez viszont arra utal, hogy sokan bár úgy tudják, tehetnének, mégsem tesznek eleget az egészségük megőrzéséért.

Vastagbélrák-szűrés

A jelentés szerint az olyan rutin szűrővizsgálatok, mint a vérnyomás-, a koleszterinszint- vagy a vércukorszintmérés rendszerint megtörténnek a mindennapi orvosi ellátások során. Ám már kevésbé egyértelmű a helyzet az olyan személyes döntést igénylő teszteknél, mint a rákszűrések. Azt Weltner János sebész főorvostól tudjuk, hogy a vastagbélrák-szűrések a tapasztalatai szerint a járvány alatt visszaestek, pedig nem volt olyan egészségpolitikai intézkedés, amely ezt korlátozta volna. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által koordinált vastagbélszűrési program 2018 novemberében indult el, ebben kétezer háziorvosi praxis vesz részt, itt történik a toborzás, a székletminta beküldésére szolgáló készletek kiosztása, az eredmények közlése és – amennyiben a székletvérelemzés nem negatív – a beutalók kiállítása vastagbéltükrözésre. Évente 30 ezer kolonoszkópia elvégzése lenne kívánatos ahhoz, hogy érdemben csökkenjen a vastag- és végbélrák halálozási aránya hazánkban. Európában az első, a világban a negyedik helyen állunk a vastag- és végbélrákra visszavezethető halálozásban, évente ötezer honfitársunkat veszítjük el emiatt.

Emlőszűrés

Emlőszűrés tekintetében 2014-2019 között Magyarország az átszűrtebb uniós országok közé tartozott, de míg 2014-ben az érintett korosztály 66 százaléka, 2019-ben már csak 62 százaléka ment el mammográfiára. Az évi 9,5 ezer új mellrákos beteg jellemzően késői stádiumban kerül orvoshoz, akkor, amikor már a gyógyítás lehetőségei szűkösek, több megalkuvásra kényszerítenek orvost és beteget.

Méhnyakrák-szűrés

Bár méhnyakrákszűrésre térítésmenetesen mehetnek háromévente a 26-65 éves nők, és lassan növekszik is a részvételi hajlandóságuk, negyedük még mindig nem jár szűrésre. Míg 2009-ben az érintett korosztály 68 százaléka, addig 2014-ben 75, 2019-ben pedig 77 százaléka volt a vizsgálaton.

Fogászati szűrés

A fogorvosok is kongatják a vészharangot. A szájüregi daganatok csaknem 1700 életet követelnek évente Magyarországon, ezzel többen halnak meg ebben a betegségben, mint közúti baleseteben. Rendszeres szűrésekkel ez a szám csökkenthető lenne, ám a világjárvány miatt kritikus szintre zuhant a szájüregi ellenőrzések száma. A pandémia kitörése óta közel harmadával, mintegy 29 százalékkal kevesebben mentek fogászati szűrővizsgálatra, mint korábban.

Éljünk egészségesebben!

– A szűrés fontos, de nem elégséges – állítja Vitrai József népegészségügyi szakértő, aki szerint a modern népegészségügy már a szélesebb értelmű megelőzésre is koncentrál. Vagyis az életmódot kellene egészségesebbé tenni a rettegett betegségek elkerüléséért. Ennek éppúgy része a környezet átalakítása – például a légszennyezettség mérséklése, a helyi termelőktől való vásárlás –, mint az egészség-magatartás formálása a helyes étkezési szokások kialakításával, vagy a normál testsúly megőrzése egyebek mellett mozgással.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!

(illusztráció: Shutterstock)