Méltósággal megöregedni azt jelenti, hogy tudatosan, elfogadóan kezeljük az öregedéssel járó változásokat, és megtartjuk a méltóságunkat, önbecsülésünket az élet minden szakaszában. Manapság bizonyos szempontból könnyebb ez az út, mint ezelőtt akár 30-40 évvel, hiszen a társadalom kollektív hozzáállása is változott. Ugyanakkor nehezebb is, hiszen ezzel párhuzamosan számos elvárás is megjelent az idősekkel szemben. Mégis hogyan tudjuk a lehető legpozitívabban, önmagunkkal és a világgal a legnagyobb harmóniában megélni ezt az időszakot? Erre kerestük a választ.  

A 60 az új 40

Dr. Móré Marianna

– Az idősödés megítélésében jelentős változás állt be nem csak Magyarországon, de az egész világon mindenhol – kezdi Dr. habil Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja, a Szociális és Társadalomtudományi Intézet Gerontológia Tanszékének vezetője. – Ennek van egy munkaerőpiaci, egy biológiai és egy egyéni, személyes háttere is. Ha a gazdasági, munkaerőpiaci oldalról nézzük, akkor azt látjuk, hogy a születéskor várható átlagos élettartam növekedésének hatására mindenhol növekszik a nyugdíjkorhatár is. Magyarországon a rendszerváltás idején ez a nőknél 55 év volt, ma 65 év. Ez egy nagyon rövid idő alatt bekövetkező nagyléptékű változás, ami azt is jelenti, hogy egy nőtől egy aktív munkaerőpiaci státuszt vár el a társadalom 60 év felett is.  A munkahely pedig számtalan kihívást jelent. A fizikai és szellemi képességeknek is meg kell maradnia ahhoz, hogy végezni tudja valaki a munkáját, ami alapvetően befolyásolja az élethez való hozzáállásunkat, hiszen a napunk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük. Ennek következtében a munkahelyi közösségben is benne maradunk, tehát az elmagányosodás sem következik be, ami korábban a nőket sújthatta, ha egyedül maradtak, miközben a férjük még mondjuk dolgozott – magyarázza.  

Kihívások sora

Mindez azt jelenti, hogy a személyiség is alakul ezekhez a körülményekhez, kihívásokhoz. Az időskorral járó lelassulás ideje kitolódott.  

– Ugyanakkor ennek van még egy eleme, hiszen a másik oldalon ott van a család. A korábbi generációk esetében az 55 évesen nyugdíjba vonuló nők elkezdték ápolni az idős családtagjaikat, illetve vigyáztak az unokákra. Azzal, hogy a nyugdíjkorhatár kitolódott, ezek a szerepek kevésbé valósíthatóak meg. Ez egy újabb kihívás, hiszen sok esetben munka mellett kell mindezeket valahogyan menedzselni. Egy nő nem tud lelassulni, hiszen szükség van rá a családban és a munkahelyen is, ráadásul, az is a valósághoz tartozik, hogy nem feltétlenül engedik el a 65 évet betöltő nők kezét sem. Akár azért, mert nincs utánpótlás, akár azért, mert szükség van a tudásukra. A fizikai és mentális állapot fenntartása tehát rendkívüli fontosságúvá vált.  

Biológiai változások

– Nagyon érdekes, hogy a nők biológiai életkora is kitolódott. Később kezdődik például a menopauza, mint korábban. Míg régebben 45 év körül következett be, most 50 fölött kezdődik. Ebben persze nagyon nagy egyéni eltérések vannak, de a tendencia megfigyelhető. A társadalom megítélése ezzel kapcsolatban is sokat változott: a nők tudnak beszélni róla, ma már nem szégyen a változókori hormonális állapot és el tudják fogadni az élet természetes állomásaként, ami sokat segít abban, hogy ezt a folyamatot pozitívabban tudják megélni. Sőt, ma már arról is egyre többet beszélnek, hogy a férfiak életében is bekövetkezik egy hormonális változás, ami miatt nem érzik a nők annyira megkülönböztetve magukat. Rendkívüli módon fejlődik az egészségügyi ellátás, az elérhető gyógyszerek, kezelések, egészségmegőrző ételek, táplálékkiegészítők köre. Ezek mind-mind segítenek abban, hogy tovább maradjunk egészségesek. Azt azért meg kell jegyezni, hogy nagyon nagy különbség van a nagyvárosokban és vidéken élő, illetve a szellemi és fizikai munkát végző nők lehetőségei között.  

A pozitív idősödés pszichológiája

– Korábban el se tudtuk volna képzelni, de ma már a médiában, a reklámokban is egyre többször jelennek meg a vonzó, jól kinéző idősebb generáció tagjai. Mindemellett egyre több ismert személyiség is van, aki felvállalja az idős korát annak minden hátrányával. Ilyen például Pataki Ági vagy Endrei Judit. Bátran mutatják meg ősz hajukat, vagy mesélnek arról, hogyan élik meg ezt az időszakot. Mindez szintén abban segít, hogy el tudjuk fogadni, hogy akár mi is lehetünk csinosak és vonzóak. A pszichológiának van is egy sajátos területe, a pozitív idősödés pszichológiája, ami éppen erről szól. Választ kaphatunk arra, hogyan lehet megtalálni időskorban is az élményeket, a lehetőségeket, a kihívásokat. Ma már nem nézik ki az időseket egy szórakozóhelyen vagy egy koncerten sem, sokan 40-50 felett kezdenek el tanulni vagy szakmát váltani. Szükség van az idősek tapasztalatára, tudására, ezért, ha valaki nyitott, kíváncsi, rugalmas, kész fejlődni, haladni a világgal, akkor sokáig fiatalos tud maradni. Minél tovább tudja az ember aktívan használni az agyát, annál tovább tud szellemileg is egészséges maradni. Minden kihívás, tanulás ebben segít.

Jó szokások és támogató család

– Külföldön az idősebb nők is mernek divatosan, stílusosan öltözködni. Nem zuhannak bele az „otthonkába”. Tény, hogy meg is van rá a lehetőségük egzisztenciálisan, emellett valószínűleg már fiatalabb koruktól a belső igényük is. Ez a tendencia hazánkban is egyre inkább megfigyelhető a korábban említett munkaerőpiaci változásoknak köszönhetően. Az újabb generációknak pedig még könnyebb lesz, hiszen más példát is látnak a szüleik révén. Minél fiatalabb korban veszünk fel jó szokásokat, például a rendszeres sportolást, azt, hogy törődünk a megjelenésünkkel, a fizikai és mentális egészségünkkel, annál valószínűbb, hogy ezeket idősebb korunkban is meg fogjuk tartani. Ráadásul, mindez a testi öregedés jeleinek megjelenését is lassítja. Az, hogyan éljük meg az idősödést, mindenkinek a saját belső igényéből, személyiségéből fakad, de természetesen nagyon fontos a támogató, elfogadó családi környezet is.