Ahhoz, hogy boldogan neveljük a gyermekeinket és ők is boldog felnőtté váljanak, a család testi-lelki-szellemi egészségére is óriási hangsúlyt kell fektetni. A lelki egészség a teljes egészségünk része, az a forrás, amely képessé tesz bennünket arra, hogy sikeresen irányítsuk az életünket. Fontos, hogy legyenek olyan erőforrásaink, módszereink, amelyek segítenek túljutni az esetleges kríziseken, vagy akár csak könnyebbé tenni a mindennapokat, megelőzni a túlzott stresszt. Számtalan lehetőséget kereshetünk, legyen az akár a sport, a meditáció, relaxálás, egy hobbi vagy kreatív időtöltés.

Révay Réka táncterapeuta

Az 1980-as években Németországban fejlesztette ki Wilfried Gürtler müncheni pszichológus, táncterapeuta az integrált kifejezés- és táncterápiát, amely 1997 óta Magyarországon is elérhető. Révay Réka integrált kifejezés- és táncterapeuta, személyközpontú tanácsadó, mozdulatművészet oktató mesélt a módszerről a csalad.hu-nak.  

Művészeti önkifejezés  

Kevésbé tudományosan szokták azt javasolni a lelki bajokra, illetve sokszor az ember magától is azt a megoldást választja, ha nincs jól, hogy „kiírom magamból, festek, kifutom, kitáncolom a problémáimat”. Itt is valami hasonlóról van szó?

– Ezek az ösztönös vagy tudatos önsegítő módszerek jól tudják támogatni a stressz csökkentését, azonban ahhoz, hogy hosszabb távon tudjunk változtatni az életünkön, ez általában nem elég. Az integrált kifejezés és táncterápia (IKT) módszerének két fő eleme van: az egyik az, hogy ki tudjuk fejezni a problémáinkat, az elakadásainkat egy védett közegben, ahol másként fogadhatják a nehéz érzéseinket, mint például az eredeti családi közegünkben. Megértéssel, odafordulással találkozunk, egy elfogadó légkörben tudunk megnyílni a terápián. Ennek valóban van egy olyan hatása, hogy megkönnyebbülést hoz, kicsit tudatosabb szintre kerülnek a nehézségeink és jobban tudjuk kezelni ezeket a mindennapokban. A kifejezés valamiyen művészeti eszközön keresztül történik, ez lehet rajzban, mozgásban, dramatikus eszközökkel, agyagozással, kreatív írással, színházi eszközökkel. A tevékenységünk másik eleme a mozgásterápia, amikor magával a testtel, a testtudattal, a szabad mozgással foglalkozunk. Ezáltal a személyiség olyan rétegeibe jutunk el, amelyben a verbális terápia már nem annyira hatékony. Egészen korai élménymintázatok, korai testi tapasztalatok tudnak megelevenedni és ez által a személyiség sérülései gyógyulnak. A mozgáson keresztül megerősödik önmagunk elfogadása, rátalálunk belső erőforrásainkra.

Révay Réka nagyon fontosnak nevezte, hogy mind a művészeti kifejezésnek, mind a mozgásos élménynek legyen egy feldolgozási szakasza, amikor reflektálnak az tapasztalatokra és igyekeznek ezeket tudatos szinten is beépíteni a személyiségbe.  

– Ez teszi professzionálisabbá a módszert annál, minthogy valaki otthon fest vagy táncol. Annak is lehet egy feszültségoldó hatása, de az a tapasztalat, hogy szükség van a reflektív munkamódra is. Hogy azt az élményt, amit tapasztaltam, azokat az érzéseket, amik megjelentek, próbáljam megérteni, a saját életutammal összevetni. Ez a reflektív munkamód tud segíteni abban, hogy megértsem azokat a mintázataimat, amelyeket valaha kénytelen voltam felvenni, mint viselkedésmódokat. És ha úgy érzem, hogy ezek már nem támogatnak engem vagy kapcsolati nehézségekhez vezetnek, megpróbáljak változtatni rajtuk. Ennek a változásnak az elindítása a terápia célja.

Szabad önkifejezés

Szükséges, hogy a résztvevőknek valamelyik művészeti ágban legyen tapasztalatuk, tehetségük, hogy ki tudják fejezni magukat?

– Egyáltalán semmilyen előképzettségre nincs szükség. Sőt, igazából azt tapasztaljuk, hogy aki képzett művész, annak nehezebben megy a szabad önkifejezés. Itt a tánc nem kell, hogy esztétikus legyen, hogy „bármilyen” legyen, hanem egyszerűen azt próbálom meg eltáncolni, ami a jelenben az érzésemből fakad. Az alkotásokra sem úgy tekintünk, mint művészeti tárgyakra, hanem leginkább az alkotás folyamata az, ami fontos és az az élmény, érzés, ami bennem születik, amikor az alkotás készül.  

Csoportos vagy egyéni foglalkozásokról van szó? Sokan nem szeretik magukat megmutatni egy-egy ilyen helyzetben, szégyenlősek.  

– Elősorban csoportban dolgozunk. Itt az első lépés, hogy a bizalmat kiépítsük, megteremtsük azt az elfogadó közeget, ahol egyre inkább felbátorodnak az emberek, hogy megmutassák magukat – folytatja Révay Réka integrált kifejezés- és táncterapeuta. – Természetes, hogy az elején mindenki kicsit tartózkodó. Van egy rátanulás is arra, hogy egyáltalán hogyan tudok a testemmel megnyilvánulni, hogyan tudom a mozdulataimnak megengedni, hogy szabadok legyenek. Először csak nagyon egyszerű, strukturált gyakorlatokat kínálunk fel, ahol megtapasztalhatják a csoporttagok, hogy nincs veszély, senki nem őket nézi, mindenki a saját történetével van elfoglalva. Amikor a bizalom megszilárdult, bátrabban kínálunk fel kapcsolódásokat, páros vagy kiscsoportos mozgást, ahol a résztvevők közösen fedezik fel önmagukat és adhatnak egymásnak is visszajelzéseket.

– Lehet egyéni terápiás keretben is használni a módszert, ilyenkor a terapeuta és a kliens együtt mozog. Itt is szükség van a bizalom kiépítésére és lehet, hogy nehezebb először megnyilvánulni, hiszen ott van valaki, aki csak engem néz.  

A módszer kifejezetten a gyógyulást segíti, vagy a lelki egészség megőrzése is lehet a célja annak, aki rendszeresen ellátogat a terápiára?  

– Az IKT módszere alkalmazható terápiás szinteken, ahol kifejezetten a lelki betegségek kezelésére van lehetőség.  Nagyon jól működik az önismereti szint is, amikor egészséges emberek érkeznek, akik szeretnék egy kicsit jobban érteni, hogy mi zajlik bennük, szeretnének változtatni az életük valamiyen aspektusán. Illetve egy harmadik lehetőség, amikor egy-egy témakörre szervezett workshopra látogatnak el azok, akik úgy érzik, erre az élményre lenne szükségük, izgatja őket az adott a téma, amit felvetünk.  

Milyen korosztálynak szólnak a foglalkozások?  

– Heterogén csoportokban dolgozunk, nincs életkori megkötés, a különböző generációkhoz tartozó emberek sokat tudnak egymástól tanulni. Nagyjából 21 év az a kor, amikor valaki már felnőttként, felnőtt identitással vesz részt a csoportfoglalkozáson, felső határt nem húzunk.  Van lehetőség a fiatalokkal való munkára is, de őket nem szoktuk keverni a felnőtt csoportokkal. Működnek serdülő, vagy akár gyerekcsoportok is. Kifejezett kérésünk, hogy ismerősök együtt ne jöjjenek. Tiszta lappal lehet indulni ezekben a csoportokban, lehet kísérletezni akár olyan jelenléttel, viselkedéssel, amit a való életben még nem próbáltak ki.  Tagjaink sikerrel használják a módszert például iskolai keretek között tanárként, fiatalokkal és fiatalokkal dolgozó szakemberekkel képzőként, állami gondozásban lévő gyerekekkel, hajléktalan ellátásban lévő felnőttekkel, céges tréningeken, vagy idősek otthonában. Önismereti vagy élményszerzési céllal is bizonyítottan jól használható a módszer.