Hangolódjunk az adventi időszakra!

Mától, a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól indul az advent, amelynek jelentése „eljövetel”, és az Úr eljövetelére utal. Az advent eredete egészen a IV. századig nyúlik vissza. A karácsonyi ünnepkör advent első napjától egészen vízkeresztig tart. 

Ilyenkor tegyünk magunknak egy kis fogadalmat: ne engedjük, hogy az ajándékbeszerzés körüli nagy hajtás elvonja a figyelmet ezeknek a heteknek a valódi értékeiről. A mai rohanó világban könnyebb megfeledkezni róla, pedig az advent olyan hagyomány, amely összehozhatja a családot nemcsak Szentestén, hanem az azt megelőző időszakban is. Nézzük, mit is adhat nekünk ez a négy hét.

BÉKE – NYUGODT HETEK

Amikor az adventre gondolunk, a csend és a nyugalom jut az eszünkbe. Ez nem véletlen, hiszen egy korábbi szokásból, a böjttartásból ered, amikor tilos volt nagy mulatságokat és lakodalmakat tartani. Jelenleg a katolikus egyházban már nincsen böjti előírás az adventi időszakra vonatkozóan, ugyanakkor ajánlott a visszafogottság. Szeretetteljes, békés hetek ezek, ahol közösen készített díszekkel, sütéssel-főzéssel hangolódhatunk az ünnepekre.

VÁRAKOZÁS

Az adventi naptár egy német édesanya ötlete volt. Kisfia, Gerhard már egy hónappal az ünnepek előtt türelmetlenül várta a karácsonyt, anyukája ezért egy játékot talált ki számára. Egy papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyikre ráakasztott egy-egy kocka csokoládét, és az volt a napi ajándék. A kisfiúnak annyira kedves emléke maradt a meglepetés, hogy felnőve ezt üzleti vállalkozásként továbbvitte. Megalkotta az adventi naptárat, amelyen a huszonnégy kisablak mögött cukorka vagy csokoládé lapult.  

HAGYOMÁNYOK – NO DE MI IS AZ A ZSOLOZSMA?

Magyarországon külön hagyománya van a „zsolozsmának”, amikor a hithű keresztények advent első vasárnapjától kezdve egészen karácsony napjáig reggeli misére mennek. Ezt egyébként angyalmisének is nevezik, mert az angyali üdvözlet nyilvános elmondásával fejeződik be.  

OTTHON

Az első adventi koszorút egy németalföldi evangélikus lelkész készítette. 24 gyertyát sorakoztatott fel rajta, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg. Az egyre nagyobb fényt árasztó gyertyakoszorú Jézus eljövetelének közeledtét szimbolizálja. A mai napig követjük ezt a szép hagyományt, de már csak négyet gyújtunk meg és kevésbé ragaszkodunk az eredeti három lila, egy rózsaszín összeállításhoz is. A gyertyák különleges jelentéssel bírnak. Az első Ádámról és Éváról szól, akiknek Isten megváltást ígért, ezért a hitet jelképezi. A második Isten azon ígéretét szimbolizálja, hogy a zsidó nép közül kerül ki majd a Messiás. Üzenete: remény. A harmadik Szűz Mária jelképe, aki megszülte Jézust, így az örömöt fejezi ki. A negyedik, utolsó gyertya pedig Keresztelő Szent Jánost jelképezi, aki bűnbánatról és Jézus eljöveteléről prédikált a népnek, ezért a szeretetet hirdeti.

Minden vasárnap újabbat gyújtunk meg, utolsó vasárnap pedig az adventi koszorú minden gyertyája ég. Üljük körbe a családdal és csodáljuk ragyogó fényét!