A „menü”: Jókai-bableves, Margherita pizza és Pavlova torta

Jókai-bableves

Jókai Mór írónkat kis termete ellenére nagy ínyencként tartották számon. Állítólag rajongott édesanyja főztjéért. Kedvenc étele a bableves volt, úgy, ahogy az édesanyja készítette. Korántsem biztos azonban, hogy ez a Jókai-bableves megszületésének a története. Beszélik a balatonfüredi vendéglő-félét is: annyira szerette az ott készült bablevest, hogy azt végül róla nevezték el. Kétségkívül a legromantikusabb verzió azonban a feleségéhez, Laborfalvi Rózához köthető, aki igazi konyhatündér hírében állt. Férje egyik kedvence pedig természetesen a bableves volt úgy, ahogy kedvese készítette: lóbabbal, kolbásszal, füstölt malackörömmel, tejföllel, de zöldségek és csipetke nélkül. Azóta sokféle változat, recept terjedt el a köztudatban, mi most a csülkös, zöldséges változatot mutatjuk.

Hozzávalók:

  • 20 dkg szárazbab
  • 1 db kisebb füstölt sertéscsülök
  • 3 szál petrezselyemgyökér
  • 4 szál sárgarépa
  • 2-3 db babérlevél
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 db paradicsom
  • 30 dkg parasztkolbász
  • 1 ek liszt
  • 2 tk fűszerpaprika
  • 2 dl tejföl (+ a tálaláshoz)

Csipetke:

  • 1 tojás
  • 10 dkg liszt

A babot és a füstölt csülköt külön-külön beáztatjuk egy éjszakára, így a bab könnyebben megpuhul, a csülök pedig nem lesz túl sós. Feltesszük főni a csülköt, majd fél óra múlva hozzáadjuk a babot, a zúzott fokhagymát, a karikára vágott répát és petrezselyemgyökeret, valamint a paradicsomot. Érdemes a főzés végén – amikor minden megpuhult – sózni, attól függően, mennyire lett sós a főzőlé a csülöktől.

Kikeverjük a csipetke tésztáját.

A felkarikázott kolbászt megsütjük, de nem ropogósra! A kisült zsírjában rántást készítünk – a rántásba is reszelhetünk egy kis fokhagymát –, majd meghintjük fűszerpaprikával. Óvatosan elkeverjük a rántást egy kis főzőlével. Hozzákeverjük a tejfölt, majd hőkiegyenlítéssel pár deci főzőlevet adagolunk a rántáshoz. Az egészet belekeverjük a levesbe, amihez ekkor mehet a kolbász is. A csipetketésztát egy kisebb vágódeszkára kikanalazzuk, majd kés segítségével kis darabokban a levesbe vagdossuk. Addig főzzük, míg a csipetke is megfőtt. Egy kis tejföllel, és friss petrezselyemzölddel tálaljuk.

Margherita pizza

A Margherita pizzát, amit manapság alap pizza néven is emlegetnek, anno egy királyné tiszteletére alkották meg. Raffaele Esposito nápolyi séf készítette el Savoyai Margit (Margherita di Savoia) királyné tiszteletére, amikor 1889-ben I. Umberto királlyal Nápolyba látogatott. A királyi pár Raffaelét kérte fel, hogy készítsen nekik valami igazán különleges ételt, és vigye el nekik a palotába. Esposito pedig az olasz nép színeiben pompázó (bazsalikom, mozzarella, paradicsom) pizzával lepte meg őket, amit természetesen a királynéról nevezett el. A királyi család nagyon elégedett volt az ételkülönlegességgel. Azóta is Nápoly a világ pizzafővárosa.

Hozzávalók:

  • 60 dkg liszt
  • 40 dkg bivalymozzarella sajt
  • 40 dkg hámozott paradicsom
  • 2/3 csomag friss élesztő
  • 1,5 dl langyos tej
  • 1 csokor friss bazsalikom
  • 2 gerezd fokhagyma
  • oregánó
  • 2 dl víz
  • só, cukor
  • olívaolaj

A pizzatésztához először melegítsük meg a tejet egy kis cukorral, majd tördeljük el benne az élesztőt. Miután felfutott az élesztő, öntsük a keveréket a kimért, átszitált liszthez. Sózzuk meg, majd öntsünk hozzá 3 evőkanál olívaolajat. Kezdjük gyúrni a tésztát, közben fokozatosan adagoljuk hozzá a vizet. Amikor a tésztánk szépen összeállt, hintsük meg egy kis liszttel, majd takarjuk le a keverőtálat egy tiszta konyharuhával, és tegyük meleg helyre keleszteni. Kb. fél óra múlva már szépen feljön a tészta.

Közben elkészítjük a paradicsomszószt. Olívaolajon megfuttatjuk a reszelt vagy zúzott fokhagymát. Hozzáadjuk a paradicsomot. Picit sózzuk, minimálisan cukrozzuk, majd mehet hozzá az oregánó és a friss bazsalikom fele. Addig főzzük óvatosan kevergetve, amíg szósz állagúra fő a paradicsom.

A tésztát a tepsi formájára nyújtjuk, és ízlés szerinti vastagságúra. Ha vékony tésztát szeretnénk, akkor nyújtás után szurkáljuk meg többször a tésztát. Jöhet rá a paradicsomszósz, a mozzarella karikák, majd tegyük a 220 fokra előmelegített sütőbe. A tészta vastagságától függően 10-15 perc alatt készre sül. Az utolsó 5 percben tegyük rá a friss bazsalikomot. Így épp csak megfonnyad, és megmarad a frissessége.

Pavlova torta

A Pavlova torta eredetét Ausztrália és Új-Zéland is a magáénak mondja. Anna Pavlova, a világhírű orosz balerina valóban mindkét helyen turnézott 1926-ban. Az ausztrálok állítják, hogy Perth városából származik az édesség: amikor az egyik étterem vendége megkóstolta a tejszínes, gyümölcsös meringue-ot, azt mondta, olyan könnyed és légies, mint az orosz balerina. Az új-zélandiak azonban úgy tartják, egy wellingtoni séf álmodta meg a desszertet, amihez az ihletet Anna Pavlova fehér tütüje szolgáltatta. Nos, valószínűleg egyiküknek sincs igaza: kiderült, hogy a habcsókos gyümölcsös csoda már az 1700-as években is nagy népszerűségnek örvendett a Habsburg Birodalomban.

Epres Pavlova torta

Hozzávalók:

  • 6 db szobahőmérsékletű tojásfehérje
  • 1 csipet só
  • 360 g finomszemű kristálycukor
  • 1 tk vaníliaaroma, vagy egy vaníliarúdból kikapart mag
  • fél ek kukoricakeményítő
  • 1 tk fehérborecet
  • 3 dl édesített habtejszín
  • 1 csomag habfixáló
  • ízlés szerint eper

A tojásfehérjét habbá verjük. Keverés közben fokozatosan adagoljuk hozzá a cukrot, az ecetet, a keményítőt és a vanília aromát. Addig verjük, amíg fényes, kemény habot nem kapunk.

Egy tepsire tegyünk sütőpapírt, majd kör formában halmozzuk rá a habot. Használhatunk széles fejű habzsákot is, hogy még szebb legyen tálaláskor.

Tegyük be a 150 fokra előmelegített sütőbe, majd állítsuk vissza a sütőt kb. 120 fokosra. 50 perc sütés után hagyjuk még kb. 20 percig a sütőben, hogy ne essen össze. Verjük fel a tejszínt a habfixálóval. Kanalazzuk a felvert tejszínt a kihűlt tortára, majd pakoljuk rá a gyümölcsöt.

(fotó: Shutterstock)