Hogyan lehet gyerekjáték a gyereknevelés?

Steller Mária (1898-1987) szülésznő, jogász, vezető védőnő, a gyermekvédelem úttörője. Budapesten született, majd az Egyesült Királyságban, Hollandiában és az Egyesült Államokban is tanult. A Debreceni Tudományegyetemen szülésznői, Budapesten ápolónői képesítést szerzett. Az 1930-as évektől a falusi egészségvédelemmel, a védőnői hálózat megszervezésével foglalkozott. Előadásokat tartott a családok szociális helyzetéről, a védőnői munka, a higiénia fontosságáról. 1935-től az ENSZ elődjénél, a Nemzetek Szövetségénél dolgozott Genfben. 1940-től Magyarországon újra gyermekvédelmi területen dolgozott. 1948-ban elhagyta hazáját, Rómába, majd az Egyesült Államokba költözött, de 1972-ben hazatért, Pomázon élt. 1987. március 4-én hunyt el, hamvai a Pannonhalmi Főapátságban nyugszanak.

A Magyar Tudományos Akadémián megrendezett Család és hivatás című konferencia alkalmat adott a 2020-ban alapított, Steller Mária Védőnői díj ünnepélyes átadására is. Ennek tudatában az esemény első fele a házaspárokból lett szülőket, azaz a családokat támogató védőnők hivatásának fontosságára irányította a figyelmet.

– Tanulságos, ahogy a himnuszunk kezdődik: Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel, ezek közül általában a bőségről beszélünk, de az életünkben a jókedv is kiemelten fontos – köszöntötte a konferencia résztevőit Skrabski Fruzsina, Kopp Mária lánya, a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány társelnöke. – Ha egy jókedvű országban élünk, sokkal derűsebben látjuk a mindennapokat, és a gyermekvállalási kedv is magasabb. Olyan országban szeretnék élni, ahol a kívánt gyerekek meg szeretnének születni. Ehhez pedig szükség van a csodálatos és egyedülálló magyar védőnői hálózatunkra is, amely "csodaszámba" megy az egész világon. Emlékszem, amikor megszületett a gyermekem, mindig akkor kellett igazán összeszednünk magunkat, amikor jött a védőnő. Gyorsan rendet rakni otthon, és a gyereket is előkészíteni valahogy a látogatásra. Csodálatos gyermekorvosunk van, de a mindennapokban igazán a védőnőnk segített. A külföldön élők mindig irigykednek, hogy mennyire hasznos a magyar védőnői hálózat, amelyben édesanyáinkat és nagymamáinkat idéző gondoskodást kapunk a védőnőktől. Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom: köszönjük a munkájukat!

– A hivatás szó sok mindent kifejez, mert nemcsak a munkánkat jelenti, de azt a célt is, amiért itt a Földön élünk – kezdte a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára, Dr. Beneda Attila. – Igazán gyönyörű magyar szavunk a védőnő, mert a biztonságot és a védelmet fejezi ki, amely a kisgyermeket nevelők számára rengeteget jelent a mindennapokban. Steller Mária a gyermekvédelem úttörőjeként örökre beírta magát a történelembe, a hozzá hasonló hősök munkásságából a mai napig sokat tudunk meríteni. A kormányzat azért dolgozik, hogy mindenki szabadon dönthessen, vállal-e gyermeket, illetve a gyermek mellett visszamegy-e dolgozni. A 30 év alatti nők személyi jövedelemadó-mentessége, a szabadfelhasználású babaváró kölcsön és a bölcsődei helyek számának emelése is ebben igyekszik kézzelfogható támogatást nyújtani.

– A védőnők szerepe és munkája mindig a szívügyemnek számított – mondta Müller Cecília országos tisztifőorvos. – Saját tapasztalatból tudom, hogy nap mint nap micsoda küzdelmet folytatnak a kihívásokkal. Hiába voltam végzett orvos, az első gyermekem születésekor én is könnyen el tudtam bizonytalanodni, ilyenkor pedig nagyon nagy segítséget jelentett, amikor felhívtam a védőnőt. Emlékszem, milyen megnyugtatóak voltak a tanácsai. Az a biztonság, amit a védőnők nyújtanak a családoknak, szavakkal nem is kifejezhető. A védőnői szolgálat már 107 éves múltra tekint vissza, ennyi idő alatt rengeteget változott a munkájuk, de a cél ugyanaz maradt. Sok aggodalmat, bizonytalanságot vesznek le a családok válláról, és ezzel a házaspárok életét teszik könnyebbé.

A köszöntők után Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató lehengerlő előadása következett a programban, amely a képernyő előtt töltött idő és a gyermeki idegrendszer fejlődésének összefüggéseit vette górcső alá. A szakember rámutatott, hogy egy több mint 20 éve zajló amerikai kutatás szerint öt szülőből négy még mindig tévesen azt hiszi, hogy fejleszti a kisgyermekét a képernyő előtt töltött idő. Ráadásul, teszik hozzá, még egy ilyen „bébiszittert” nem találnak, amely leköti és csendben tartja a kicsiket. Mindeközben a Távol-Keleten már olyan magasra nőtt ezzel összefüggésben a gyermeköngyilkosságok száma, hogy komoly pénzbüntetést kapnak, akik nem korlátozzák a gyerekek képernyőhasználatát.

– Tudjuk, hogy a gyereknek ne adjunk pálinkát, és mi se bögrével igyuk, ennek az évszázadok alatt kialakult a kultúrája – jelentette ki a neveléskutató. – A képernyőhasználatnak azonban egyelőre nem. Ijesztő, hogy már az óvodások is napi 4-5 órát nézik a képernyőt, miközben olyan kialakulatlan még az idegrendszerük, és olyan intenzív szakaszban van az agyfejlődésük, hogy rendkívül káros, romboló és függőséget okozó ez a tevékenység. A virtuális valóság ugyanis nem valóság, a gyerekeknek tapasztalat nyomán fejlődik az idegrendszerük. Sokat mondom a szülőknek, hogy a túlzott képernyő használat kifejezetten ártalmas, az ennek következtében kialakuló mozgáshiány tanulási zavarokhoz vezet. Fontos tudni, a gyerek olyanná lesz, amilyenné neveljük.

A tanulságos prezentáció után vármegyénként elismerték a védőnőket a 2020-ban alapított, Steller Mária nevét viselő Védőnői díjakkal. A Kopp Mária által 2009-ben alapított Három Királyfi Három Királylány Alapítvány a Nemzeti Népegészségügyi Központ védőnői szakterületével együttműködve évről évre a kiemelkedő szakmai munkát és az elhivatottságot kívánja elismerni ezzel a díjjal.

A konferenciát az Egyensúly családban és munkában című kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen két ismert házaspár osztotta meg gondolatait a témában – dr. Kapitány Ágnes és dr. Kapitány Gábor Széchenyi-díjas szociológusok, kulturális antropológusok, Kopp-Skrabski díjas házaspár, illetve dr. Mező Katalin és dr. Mező Ferenc gyógypedagógus-pszichológus, Kopp-Skrabski közönségdíjas házaspár. Az asztalnál ülők egyetértettek abban, hogy ha komoly motivációja van az embernek, akkor még szülői támogatás nélkül is sokkal egyszerűbb összeegyeztetni a családi életet a hivatással, a gyermekvállalást a szakmai karrierrel. Nem vitás, sokszor egyáltalán nem egyszerű, olykor valódi logisztikát igényelnek a mindennapok, de egyértelműen ki tud teljesedni egymás mellett a két út. Mint mondták, fontos, hogy mindig, még az élet nehezebb pillanataiban is ott legyenek egymásnak és számíthassanak egymásra a párok, és akkor a gyereknevelés is gyerekjáték.