Egyelőre még nincs egységes meghatározás, de általában a vírusfertőzés kezdetétől számított 4. héten túli tünetek esetén beszélünk poszt-Covid-19 szindrómáról. Amennyiben a 12. hetet követően is fennállnak a tünetek, hosszú Covid-19-vel állunk szemben. A hosszú Covid-19-hez ez idáig több mint 200 különböző tünetet társítottak, ami nagyon megnehezíti a betegség definiálását. Ezek közül a leggyakoribbak: a krónikus fáradtság, izomgyengeség, étvágytalanság, hányinger, hasmenés, reflux, ízérzékelési és szaglási zavar, ennek következtében kialakuló alultápláltság, csökkent zsírmentes testtömeg, valamint szorongásos tünetek. Igen gyakori, hogy a betegség a fizikai és szellemi teljesítményre is kihat hosszú távon.

Nincs egységes ajánlás

Dakó Eszter dietetikus

– Mivel nagyon heterogén a betegcsoport, nincs egységes ajánlás azzal kapcsolatban, hogyan kellene táplálkozni poszt-Covid tünetek esetén. A diétának mindig a beteg egyéni tüneteihez kell alkalmazkodnia – mondja Dakó Eszter dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember. – Érdemes első körben egy orvosi kivizsgáláson átesni, így a megfelelő diagnózissal a kezünkben kereshetjük fel a dietetikust, aki személyre szabottan tud segíteni az étrendünk átalakításában a tünetek enyhítése és az életminőség javítása érdekében. Természetesen csak és kizárólag a táplálkozásunk megváltoztatásával nem tudunk kigyógyítani senkit a poszt-Covid tüneteiből, de mindenféleképpen hozzásegítjük a gyorsabb felépüléshez.

Mindenki számára fontos: az immunrendszer támogatása

– Talán az egyetlen általánosságban javasolható tanács minden poszt-Covidban szenvedő beteg számára az, hogy fordítson figyelmet az immunrendszere támogatására. Ehhez alapvető fontosságú a kiegyensúlyozott, minél változatosabb, vegyes táplálkozás, melynek összeállításában az OKOSTÁNYÉR® ajánlás sokat segíthet. Törekedni kell a napi öt adag zöldség- és gyümölcsfogyasztásra, amely hozzájárul a megfelelő rost- és folyadékbevitelhez. Bizonyos tápanyagok és vitaminok különösen nagy hatással vannak a szervezetünk ellenállóképességére, ilyenek például a C-, E-, D-vitamin, a szelén, a cink, a polifenolok, az arginin, a glutamin vagy az esszenciális zsírsavak (ómega-3, ómega-6 zsírsavak). Ezeket elsősorban egészséges táplálkozással juttassuk be a szervezetünkbe, étrend-kiegészítőt csak orvosilag indokolt esetben szedjünk. A D-vitamin az egyetlen kivétel, amelyről általánosságban is kijelenthető, hogy az őszi-téli időszakban szükséges pótolni, hiszen ilyenkor nem jutunk a termelődéséhez szükséges elegendő napfényhez.

Étvágytalanság, izomtömeg és testtömeg csökkenés

– A vírusfertőzés gyakran okoz étvágytalanságot, de ez akár gyógyszer mellékhatásaként is jelentkezhet. A csökkent étvágy és maga a betegség fogyáshoz vezethet, amit egy esetleges hányás vagy hasmenés, ízérzékelési és szaglási zavar tovább fokozhat. Az alultápláltság és a gyengélkedés miatti mozgáshiány következtében test- és izomtömeg csökkenés alakulhat ki. Ennek azért van nagy jelentősége, mert nem csak a gyógyulás esélyeit, de egy következő betegség kimenetelét is rontja. Mivel ilyenkor nem elvárható egyszerre nagyobb mennyiségű étel fogyasztása, többször kisebb adagokkal érdemes próbálkozni. Változatosabb, intenzívebb ízfokozó fűszerhasználattal (pl. bazsalikom, kakukkfű, oregánó, gyömbér, curry), gusztusos tálalással segíthetjük az étvágy meghozatalát. Részesítsük előnyben a tápláló fehérjeforrásokat (pl. tejtermékek, halak, húsok) és próbáljuk meg helyenként dúsítani magasabb kalóriatartalmú ételekkel a napi fogásokat (pl. olajos magvak, növényi olajok, reszelt sajt, túró, reszelt főtt tojás). Emellett gondoskodjunk a folyadékbevitel megnöveléséről, az izomtömeg és izomerő visszanyeréséhez pedig a rendszeres mozgás fokozatos visszavezetéséről. Ez utóbbihoz érdemes gyógytornász segítségét kérni, hiszen ilyenkor nagyobb a sérülés veszélye is.

Krónikus fáradtság

– A koronavírus egyik leggyakoribb tünete az akár hetekig, hónapokig is fennálló legyőzhetetlen fáradtság. Ha ezt drasztikus mértékben tapasztaljuk, mindenképpen kérjünk segítséget. Próbáljunk meg minden nem életbevágóan fontos dolgot elhalasztani, főzés helyett rendeljünk, vagy ha nekiállunk főzni, akkor kellően nagy adagot készítsünk, hogy bőven tudjunk belőle lefagyasztani későbbre. Hosszú ideje fennálló fáradékonyság esetén fontos a hiánybetegségek kizárása, ezért mindenképp forduljunk orvoshoz! Ilyenkor is rendkívül fontos a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás, illetve javasolt a túlzott koffeinbevitel (pl. kávé, fekete/zöld tea, kakaó, csoki) elkerülése. Amennyiben ugyanis az éjszakai alvás sem pihentető, nagyon könnyű belekerülni egy ördögi körbe. A tévhittel ellentétben az alkohol is rontja az alvásminőséget, ezért ennek fogyasztását is korlátozzuk. Lefekvés előtt három órával már csak könnyű ételeket fogyasszunk, egy órával előtte pedig kapcsoljuk ki a tévét, telefont, számítógépet, hiszen a kék fény is megzavarja a melatonin-termelést. Teremtsünk minél több nyugodt pillanatot a napunkban, és pihenjünk, amikor csak lehetséges.

Hányinger, hányás, hasmenés

– Hányinger esetén a gyömbér és a magas keményítőtartalmú ételek (pl. keksz, kétszersült) csökkenthetik a panaszt. A hidegebb hőmérsékletű fogások és italok, a friss levegő is segíthetnek az émelygés enyhítésében. A folyadékbevitel ilyenkor extra fontosságú, különösen, ha hányás és/vagy hasmenés is társul a tünetekhez. Ilyenkor jó szolgálatot tehetnek az ún. orális rehidratáló folyadékok is. Gyermekek és idősek esetében ugyanis a kiszáradás hamarabb bekövetkezhet. Hasmenéskor kerüljük a túl édes, túl fűszeres, túl meleg és túl hideg fogásokat, laktózmentes, könnyű ételeket fogyasszunk. Ha hosszabb ideje fennáll a hányinger és étvágytalanság, és az étrend dúsításával sem fedezhető az energia- és tápanyagszükséglet, akkor indokolt lehet az étrendet speciális, gyógyászati célú élelmiszerekkel (tápszerek, tápanyagmodulok) kiegészíteni. Ehhez azonban kérjük orvos és dietetikus segítségét.

Reflux

– A kezelési tervet mindenképpen egyénre szabjuk, mert mindenkinél egyéni tünetek jelentkezhetnek. Érdemes körülbelül két héten át táplálkozás-tüneti naplót vezetni és felírni, hogy mely ételek váltanak ki leginkább panaszokat, majd azokat kerülni. Leggyakrabban a zsíros, csípős, túl édes ételek és a szénsavas, alkoholos, koffeintartalmú italok fokozzák a refluxos tüneteket. Segíthet az éjszakára megemelt párna, és ha evés után közvetlenül nem fekszünk le pihenni. Kerüljük a kapkodós, stresszes étkezéseket, rendszeresen, kisebb adagokat fogyasszunk. A savlekötőkre nem ajánlott rászokni, ezek ugyanis csak elkendőzik a tüneteket. Nem múló reflux jellegű tünetek esetén érdemes kivizsgáltatni magunkat, hiszen akár cöliákia (lisztérzékenység) is állhat a háttérben!