Kiss-Tóth Bernadett

Kiss-Tóth Bernadett dietetikust az új jelölési rendszer bevezetéséről és az egészségtudatosabb élelmiszervásárlásról kérdeztük.  

Még mindig nem született döntés az Európai Unióban az élelmiszerek csomagolásán található új, egységes frontoldali tápérték jelöléseket illetően. Mi a gond a jelenlegivel? 

– Leegyszerűsítve a lényeg, hogy egyrészt érthetőbbé szeretnék tenni a termékek tápanyagösszetételének jelenlegi jelölését, emellett pedig a környezetvédelem, az élelmiszerek előállításának fenntarthatósága is szerepet kapna a címkéken. Az EU-n belül egy olyan egységes, értékelő jelölést szeretnének bevezetni, amivel a vásárló egészség- és környezettudatosabb döntést tud hozni, ez azonban korántsem egyszerű feladat. Mivel a legfontosabb szempont, hogy a fogyasztók számára érthető legyen, amit a termékek dobozán látnak, felmerültek olyan jelölések, amik színekkel és betűkkel mutatnák, hogy melyik termék egészségtudatos választás (zöld), és melyik nem, illetve kis mennyiségben ajánlott (piros). Ezt értelemszerűen például Olaszország nem támogatja, hiszen náluk a tradicionális, nemzeti ételek között sok olyan szerepel, ami a piros kategóriába esne. Az új jelölési rendszer tehát a mai napig kidolgozás alatt van.  

Ez valóban elég megosztó tervnek hangzik. Ráadásul nem biztos, hogy a színkódos megoldás pszichésen túl jó hatással lenne az emberekre. Még egy plusz bűntudat faktor. 

– Igen, ez a kérdés is felmerül. De valamilyen módon mégiscsak tájékoztatni és irányítani kell az embereket már a csomagoláson keresztül is, mert az élelmiszerválasztásnál kezdődik a táplálkozás minősége. A megegyezés nehézségét tükrözi, hogy 2005 óta, vagyis közel 20 éve nem jutott előre ebben a kérdésben az EU.  

Van arra valamilyen statisztika, hogy az átlag fogyasztó mennyire foglalkozik a címkével, mielőtt megvesz egy terméket? 

– Van, és pontosan ez az, amiért a színekkel való leegyszerűsítés ötlete felmerült. Hiszen így egy pillanat alatt megállapítható lenne, hogy ez jó-e nekem vagy sem. Egy átlag fogyasztó ugyanis nagyjából 0,1 másodpercet tölt el a csomagolás böngészésével. Kutatásokból az is kiderült, hogy sajnos az emberek többsége nem egészségtudatosság alapján hozza meg a döntését, körülbelül 30% az, aki valóban odafigyel erre. Számos környezeti faktor, mint pl. az iskolai végzettség, a gyermek jelenléte és a családi minták is hatással vannak az emberek döntésére.  

Valószínűleg akkor inkább az edukációra kellene helyezni a hangsúlyt.  

– Így van. Azt gondolom, hogy egy új jelölési rendszert is széleskörű edukáció kellene, hogy megelőzzön. Sajnos számos intézkedést nem kísér edukáció, vagy nem üti meg az emberek ingerküszöbét, hogy foglalkozzanak vele, így azonban nem éri el a célját. A jelenlegi jelölés (referencia beviteli értéknek hívják) esetén például a címkén az van feltüntetve, hogy a termék 100 grammjában mennyi a szénhidrát, zsír, telített zsír, fehérje, rost, cukrok, ami a legtöbb embernek nem mond sokat arról, hogy ezt bátran eheti-e, vagy van-e kedvezőbb választás. Ráadásul az egy adagra vonatkozó tápanyagadatok feltüntetése nem kötelező, csak önkéntes.  Nem is csoda, hogy a fogyasztók abban a minimális időben, amit a csomagolások olvasásával töltenek, nem veszik a fáradtságot az értelmezéséhez.  

Akkor mit tehetünk, ha nincs időnk a címkét böngészni, de szeretnénk egészségesebb ételeket az asztalra tenni? 

– Azt gondolom, hogy néhány másodpercet rászánhat mindenki arra, hogy legalább az összetevőlistát megnézze, és összehasonlítson mondjuk 2-3 terméket vásárlás előtt. Felvágottak esetén például azonnal láthatjuk, hogy melyik a magasabb hústartalmú, válasszuk azt. Szintén gyorsan megállapíthatjuk, hogy melyik termékben van kevesebb zsír, cukor, ha akár a 100 grammra vonatkozó értékeket egymás mellé tesszük. Ezen kívül nem csak egészségtudatosabb, de pénztárcabarátabb is, ha a szezonalitásra is odafigyelünk. Ne vegyük meg márciusban a még zöld epret, mert egyrészt nagyon drága, másrészt a szervezetünk sem valószínű, hogy sokat profitál az éretlen gíümölcsből.  

Van olyan egyszerű elv, amit követhetünk, ha az étrendünk összeállításáról van szó? 

– Az emberek többsége még mindig nincs tisztában azzal, hogy ideális esetben egy főétkezéskor minek kellene szerepelnie a tányérján. Ehhez nyújt egyszerűen értelmezhető segítséget az OKOSTÁNYÉR®, ami a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) táplálkozási ajánlása. Ezen pontosan láthatjuk, hogy a hús nem a tányér háromnegyedét foglalja el, és hogy szerepelnie kellene rajta gabonaféléknek és mindenekelőtt zöldségeknek is. Ebben az ajánlásban már a fenntarthatósági szempontok is előtérbe kerültek, így például a fehérjeforrásoknál nemcsak az állati eredetű ételekre helyezi a hangsúlyt, hanem a növényi eredetűekre is. Nem cél a teljes vegánság, de egy-egy húsmentes étkezést mindenki be tud iktatni a napi étrendjébe, ami a szervezetünkre jó hatással van. Mindezekkel az apró változtatásokkal, picit több tudatossággal már rengeteget tehetünk az egészségünkért, órákig tartó címkeelemzés nélkül.