A családbarát gondolkodásnak természetes részei a nagyszülők. Ennek jegyében a kormány vállalta, hogy megvédi a nyugdíjak értékét, vásárlóértékét. Emellett az elmúlt 9 évben számos intézkedést hoztak az idős emberek – köztük a nagymamák – helyzetének javítására.

Nőtt a nyugdíjak reálértéke

A nyugdíjak reálértéke 2010-hez képest 38 százalékkal emelkedett. A nyugdíjak indexálása során az árakhoz igazodó nyugdíjnövelés mellett a nyugdíjak vásárlóértéke is folyamatosan, 2010 óta mintegy 10,3 százalékkal nőtt. A nyugdíjukon felül a nyugdíjasok 2016 novemberétől összesen 273,5 milliárd forint összegben részesültek nyugdíjprémiumban, illetve kaptak Erzsébet-utalványt és rezsiutalványt.

Nők kedvezményes öregségi nyugdíja („Nők 40”)

A nőket kettős szerepvállalásuk, az életük során tett erőfeszítéseikre – családjuk támogatására, gyermekeik felnevelésére és szüleik ápolására – tekintettel külön védelem illeti meg, így például a nyugdíjra való jogosultságuk is eltérő lehet.

Az egyik legnépszerűbb családpolitikai intézkedés a nők számára korhatárra tekintet nélkül megállapítható „Nők 40” kedvezményes nyugdíj program. A munka világában és a családban is helytálló nők számára elérhető kedvezményes nyugdíjazási lehetőség 2011-től nyílt meg, ekkortól igényelhetik azok, akik 40 év jogosultsági időt tudnak igazolni. A „nagymama-nyugdíjként” is emlegetett kedvezményes nyugellátás igénybevételével a nők teljes figyelmükkel a család felé fordulhatnak. Az unokák gondozásában, nevelésében, az idős családtagok ápolásában nyújtott munkájukkal jelentős terhet vesznek le a szűkebb és tágabb közösségről.

A „Nők 40” program keretében már több mint 283 ezer nő mehetett nyugdíjba.

Nagyszülői GYED

A tavaly indított Családvédelmi Akcióterv részeként 2020-tól vezették be a nagyszülői GYED-et, amelyet azok a nagyszülők vehetnek igénybe, akik nem mentek még nyugdíjba, pl. a nők esetében azok, akik nem élhetnek még a „Nők 40” kedvezmény lehetőségével. A nagyszülői GYED-et igénybe vevő nagyszülők a fizetésük helyett gyedet kapnak, amelynek az összegét korábbi bérük határozza meg, a juttatás akár 225 400 forint is lehet gyermekenként.

A 13. havi nyugdíj visszaépítése

A koronavírus-járvány minden ember életét megváltoztatta, de elsősorban az időseket veszélyeztette. A kormányzat több intézkedést is tett az utóbbi hónapokban az idős korosztály védelmében.

Ennek jegyében a Gazdaságvédelmi Akcióterv család- és nyugdíjas-védelem programjának keretében 2021-től négy ütemben visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Az első ütemben, 2021 elején a nyugdíjasok és más ellátásban részesülők a januári nyugdíjon felül egy heti nyugdíjat kapnak. 2022-ben kétheti, 2023-ban háromheti, majd 2024-ben és ettől kezdve minden évben teljes havi nyugdíjat fizetnek a nyugdíjasoknak.

Az intézkedés 2 millió 560 ezer nyugellátásban és a nyugdíjakkal azonos módon emelendő ellátásban részesülőt érint. A 13. havi nyugdíjnak nincs felső összeghatára, a kifizetés alapjául a visszaépítés éveiben is a teljes havi nyugdíj, illetve ellátás összegét kell figyelembe venni.

Az intézkedés első ütemének kiadását, 77 milliárd forintot a jövő évi költségvetés tartalmazza.

Nyugdíjprémium

A 13. havi nyugdíj mellett a nyugdíjprémium is megmarad. A juttatást először 2017-ben fizették ki, majd 2018-ban és 2019-ben is.

A jövő évi költségvetés azzal számol, hogy 2021-ben 4,8 százalékos lesz a várható GDP-növekedés. Ennek megfelelően a nyugdíjprémium kiadására 53,438 milliárd forintot irányoztak elő. Ekkora mértékű GDP-növekedés a legalább 80 ezer forintos nyugdíjak esetében 26 ezer forint összegű nyugdíjprémiumot jelenthet a nyugdíjasoknak 2021 novemberében.

Az Idősbarát Önkormányzat Díj

Az elismerés alapítói azt a célt tűzték ki, hogy a díj járuljon hozzá a helyi szintű aktív önkormányzati időspolitika megerősítéséhez, ismerje el az önkormányzatok idősekért vállalt felelősségét és az önkormányzati idősügyi tevékenység konkrét eredményeit. Az Idősbarát Önkormányzat Díjra az emberi erőforrások minisztere és a belügyminiszter 2020 tavaszán immár 17. alkalommal írt ki pályázatot, a díjat 2004–2019 között 110 település nyerte el. Idén a veszélyhelyzetre tekintettel kitolták a határidőt, az önkormányzatok 2020. szeptember 10-ig nyújthatják be pályázataikat.

Országos Gyalogló Idősklub-hálózat

Az országos klubhálózat – amelyet az EMMI 2017-ben hozott létre – az aktív időskort, az egészség megőrzését, a testmozgás örömét és a kortárs kapcsolatok erősítését szolgálja.

A gyaloglóklubok rendszeres működését és alakítását országszerte ösztönzi Monspart Sarolta világbajnok távfutó – aki szintén nagymama – egy-egy gyalogló alkalmon való személyes részvétele, továbbá a klubok tapasztalatainak megosztását segítő, a testmozgás és a közösségi kapcsolatok ápolásának fontosságát hangsúlyozó találkozók szervezése.