Az SOS Gyermekfalvak 2021-es felmérése szerint 2016 óta először esett 1000 alá az örökbefogadások száma (901), miközben csaknem kétszer ennyi az örökbefogadható gyermek (1778). Beszédes adat, hogy a gyermekek számánál jóval többen (3113 fő) várnak gyermekre. E fontos, társadalmi kérdéseket is felvető témával a jelentőségéhez képest ezidáig kevés hazai kutatás foglalkozott. Különösen az örökbeadók tapasztalatait feldolgozó adatok hiányoznak.    

Ezért is nagy jelentőségű az a Családbarát Magyarország Központ égisze alatt zajló nagyszabású kutatás, amely az örökbefogadó családok és az örökbefogadás előtt állók helyzetét vizsgálja, továbbá kitér az örökbeadók tapasztalataira is. Célja, hogy feltérképezze az örökbefogadásban érintett szereplők helyzetét, kiemelt figyelmet fordítva annak feltárására: az örökbeadás és az örökbefogadás mennyire elfogadott vagy stigmatizáló ma Magyarországon.  

Ercsey-Orbán Melániát, Héra Gábort és Lukács Györgyöt, a Családbarát Magyarország Központ kutatási szakterületének munkatársait kérdeztük tapasztalataikról. Cikksorozatunk legújabb részében a nyílt és a titkos örökbefogadásról nyújtunk bővebb ismereteket. 

Mikor nyílt és mikor titkos egy örökbefogadás? 

– Amennyiben a vér szerinti szülő egy általa ismert személynek adja örökbe gyermekét, úgy az örökbefogadás nyílt – magyarázzák a szakemberek. – Akkor beszélünk titkos örökbefogadásról, ha egy számára ismeretlen személyhez kerül a gyermeke. Vannak továbbá olyan élethelyzetek, amelyek esetén szintén titkos örökbefogadásra kerül sor. Ilyen például, ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik, ha elhunytak a szülei, ha a bíróság megszünteti a szülő felügyeleti jogát, ha a gyermek gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedik és a szülő nem tartja vele a kapcsolatot, illetve, ha nem teremti meg a megfelelő körülményeket a gyermek neveléséhez. 

A legmegfelelőbb családot keresik 

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az örökbefogadás folyamatában részt vevő szakemberek célja nyílt és titkos esetben is az örökbe fogadhatóvá vált gyermeknek megfelelő szülőt találni, és nem az örökbe fogadni szándékozóknak keresnek gyermeket. 

– Titkos örökbefogadási folyamatot csak a szakszolgálatok vezethetnek. Az örökbe fogadható gyermeknek először a tartózkodási helye szerinti megyében keresnek alkalmas örökbe fogadó szülőt. Amennyiben itt nem találnak, úgy országosan, majd nemzetközi szinten folytatódik a keresés. Az örökbe fogadni szándékozók dönthetnek arról, hogy csak a tartózkodási helyük szerinti megyéből, országosan vagy nemzetközi szinten szeretnének örökbe fogadni. A szakszolgálat jelentkezési sorrendben veszi nyilvántartásba az örökbe fogadni szándékozó szülőket, és az „illesztésnek” nevezett gyakorlat során azt vizsgálja, hogy a gyermek számára melyik család lesz a legmegfelelőbb; ez alapján születik meg a döntés. 

A cél a kapcsolódás kialakítása 

Az örökbe fogadni szándékozó család és az örökbe fogadható gyermek közötti kapcsolódás létrejöttét többféle módon segítik a szakemberek. 

– Első lépésként az írásos anyagok áttekintésére, a szóbeli és a személyes bemutatásra kerül sor. A szakszolgálat az általa kiválasztott szülőknek először szóban bemutatja a gyermek jellemzőit és hátterét, majd a szülőnek van lehetősége személyesen találkozni a gyermekkel. Ezt követi az úgynevezett barátkozás időszaka, amikor az örökbe fogadni szándékozók minimum hét alkalommal rendszeresen látogatják a gyermeket lakhelyén. Amennyiben a barátkozási idő alatt a szülők és a gyermek között megfelelő kapcsolat alakul ki, a gyermekvédelmi gyám kérelmére elindul az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás. A zárófolyamat pedig a kötelező gondozási idő, amikor a gyermek az örökbe fogadni szándékozók családjában nevelkedik és eltartásáról az örökbe fogadni szándékozók gondoskodnak. A folyamatot a szakszolgálat figyelemmel kíséri és a gondozási idő leteltével véleményét megküldi a gyámhivatalnak. Végül a gyámhivatal meghallgatja az örökbe fogadni szándékozókat arra vonatkozóan, hogy fenntartják-e örökbefogadási kérelmüket. – ismertették az eljárás részleteit a szakemberek. 

A felek személyesen is megismerik egymást 

A nyílt örökbeadási folyamat előkészítését az arra jogosult közhasznú szervezetek (civil szervezetek) és a szakszolgálatok egyaránt végezhetik. A közvetítő szervezetek elsődleges célja, hogy a hozzájuk forduló, válsághelyzetben lévő várandós anyát/szülőt abban segítsék, hogy a gyermeke nevelését vállalni tudja és ismerje a támogatási lehetőségeket.  

– Amennyiben a válsághelyzetben lévő szülő hozzájárul gyermeke nyílt örökbefogadásához, a közvetítő szervezet a hozzá jelentkező örökbe fogadni szándékozók közül kiválasztja a legalkalmasabbat és megteremti a kapcsolatot a vér szerinti szülő és a hozzá jelentkező örökbe fogadni szándékozók között. Majd a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személyesen találkozik egymással, a közvetítő szervezet részvételével. A gyámhivatal a feleket együttesen, tárgyalás keretében hallgatja meg, így a vér szerinti szülő eldöntheti, hogy hozzájárul-e az örökbefogadáshoz. A vér szerinti szülő örökbefogadáshoz való hozzájárulása után kezdődik a kötelező gondozási idő, melyet rendszeres látogatással figyelemmel kísér a szakszolgálat. A vér szerinti szülő a gyermek hat hetes koráig visszavonhatja a hozzájárulását az örökbefogadáshoz.

Tartanak a nyílt örökbefogadásról 

– Nyílt örökbefogadás esetén az örökbeadó és örökbefogadó szülők találkozhatnak és megismerhetik egymást – folytatják a kutatók. – Titkos örökbefogadás esetén ezek a lehetőségek nem adottak. Az örökbeadó döntése, hogy nyíltan vagy titkosan ad örökbe, de az örökbefogadók is eldönthetik, hogy melyik formát választják. A legtöbb esetben az esélynövelés szándékával az örökbe fogadni szándékozó szülők az örökbefogadás mindkét formáját igénybe veszik.  

– Sok örökbefogadó tart a vér szerinti szülő váratlan látogatásától, nem kívánt kapcsolattartásától. Ez a félelem az örökbe fogadó szülő számos döntését meghatározhatja. Ilyen félelmek esetén az örökbefogadó kisebb eséllyel fog a nyílt örökbefogadás mellett dönteni, vagyis kisebb eséllyel fog újszülött gyermeket nevelni. Ha azonban a szülő titkos módon fogad örökbe, akkor kevesebb esélye van arra, hogy az örökbefogadott gyermeknek a későbbiekben hiteles és pozitív képet adjon a vér szerinti szülőről. A vér szerinti szülő váratlan feltűnésétől való félelem kihatással lehet az örökbefogadás nyílt vagy titkos formája melletti döntésre, a gyermek korának a kiválasztására és később a gyermek múltjáról való kommunikációra is. Fontos kiemelni, hogy a vér szerinti szülő felbukkanásával kapcsolatos félelem nem igazolódik; nyílt örökbefogadások esetében sem jellemző, hogy a vér szerinti szülők személyesen felkeresnék az örökbefogadókat – mutattak rá a kutatók.  

Tilos a kapcsolattartás 

–  Amennyiben a titkos örökbefogadás mellett döntenek a felek, úgy a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő személyazonossága egymás számára nem ismert, így semmilyen kapcsolat nem lehet közöttük – folytatják a szakemberek. – Nyílt örökbefogadás esetén sem jellemző a kapcsolattartás az örökbeadó és az örökbefogadó szülők között, mindössze annyi történik, hogy néhány alkalom erejéig találkoznak a felek az örökbefogadáshoz hozzájárulás időszakában. E találkozók a közvetítő szervezet munkatársának jelenlétében és koordinálásában történnek. 

– Nyílt örökbefogadás útján újszülött gyermekeket lehet örökbe fogadni, a titkosan örökbefogadható gyermekek viszont a legtöbb esetben idősebbek. Az, hogy a szülő melyik örökbefogadási módot választja, függ attól, hogy milyen korú gyermeket szeretne. Akik egyévesnél idősebb gyermeket szeretnének, inkább a titkos örökbefogadást választják, míg akik újszülött gyermekre vágynak, mindkét módot bejelölik.  

A legtöbb esetben csak titkos örökbefogadás lehetséges 

– A gyermekek többségét titkos módon lehet örökbe fogadni. Emiatt azok a szülők, akik nem újszülöttet preferálnak és nem feltétel számukra a vér szerinti szülőkkel való találkozás, a titkos örökbefogadást választják. Azok a gyerekek, akik a szülők önhibáján kívül (pl. haláleset) vagy a szülők önhibájából (pl. elmaradt kapcsolattartás a nevelőszülőknél nevelkedő gyermeknél, vagy a szülők felügyeleti jogának megszűnése) váltak örökbefogadhatóvá, minden esetben titkos módon örökbefogadhatók – ismertették a kutatók. 

Kedves Olvasó!  

A Családbarát Magyarország Központ megvalósításában egy országos kutatás zajlik az örökbefogadásról.  

Ennek keretében személyes interjúkat, valamint egy kérdőíves felmérést is készítünk. 

Szeretnénk felmérni és bemutatni az érintettek véleményeit, attitűdjeit. 

Amennyiben Ön örökbefogadó szülő, kérjük, segítse munkánkat az anonim  kérdőív kitöltésével!