Ha valaki szereti a gasztronómiát, vagy csak egyszerűen a filmvígjátékokat, egészen biztosan látta a Julie&Julia – Két nő, egy recept című filmet, amelyben Julie, a harmincas írónő alkotói válságban szenved. Elhatározza, hogy egy év alatt megfőzi az összes receptet, ami Julia Child híres, a francia szakácsművészetről írt könyvében található, és internetes blogban számol be az ezzel kapcsolatos élményeiről. Ezáltal megelevenedik Julia Child élete is, aki a második világháború után Párizsba költözik külszolgálatot teljesítő férjével. Az akkor már 50 éves asszony elfoglaltságot keres és talál is magának. Érdeklődése a francia konyhaművészet felé fordul, ahol a többi között azt is felfedezi, hogy az evés a társadalmi érintkezés egyik formája, és a hozzávaló ételt művészi módon is el lehet készíteni.

Nekünk is kijár az „amerikai álom”-ból

Mondhatjuk, hogy jó, de filmekkel példálózni mennyire könnyű dolog, még ha önéletrajzi ihletésű alkotásról is van szó. De vegyünk akkor egy másik példát, szintén a gasztronómiából. Mégpedig Harland Sandersé, a KFC gyorsétterem megalapítójáét, akinek az arca a mai napig ott díszeleg minden üzlet fölött szerte a világban. Ő annak ellenére, hogy már 6 évesen megtanult főzni, mert édesanyja korai halála arra kényszerítette, hogy a testvéreit ellássa, elkanyarodott ettől az úttól aktív éveiben, s csak 60 éves korára talált vissza a fakanalak világába. 62 évesen pedig megnyitotta az első KFC üzletet. S nézzék meg, hol tart ma!

Kétségtelen tény, hogy vannak szakmák, amelyeknél különösen ajánlott a több évtizedes munkatapasztalat. Ugyanakkor persze abban is van igazság, hogy állást váltani és új munkahelyet keresni minden életszakaszban nehéz. 50 évesen pedig már inkább szeretjük a megszokott kényelmet, a biztosat, mert úgy gondoljuk, már csak az a mienk. Igen, ez is lehet jó választás. De mi van azokkal az ötvenesekkel, akik nem érzik jól magukat a munkahelyükön, csak a megszokás tartja ott őket? Nekik ajánljuk figyelmükbe a következő gondolatokat.

Íme 8 tipp a váltás előtt állóknak

A The Muse magazin nemrég összeszedte a 8 legfontosabb tanácsot az ötvenes korosztály problémáihoz, felmerülő kérdéseihez igazítva:

1. Nem kell félni a változástól

Persze, ösztönösen azért kell egy kicsit tartani tőle, hiszen ez egy természetes érzés. De egy amerikai tanulmány kimutatta, hogy 82%-ban lesznek sikeresek azok az emberek, akik 45 éves koruk fölött döntenek a karrierváltás mellett. A megkérdezettek visszajelzései alapján sokkal boldogabbak és sikeresebbek lettek. Ehhez nyilván szükséges látnunk, hogy a kitűzött célhoz elegendő tudáshalmazunk van-e, s ha nincs, ne legyünk restek visszamenni az iskolába, hiszen az ott megszerzett tudás később csak a javunkat szolgálhatja.

2. Ha nem egyéni vállalkozásban gondolkodunk, vegyük végig, hol számítunk fontos munkaerőnek

Gondoljuk először is át, melyek azok az ágazatok, ahol senior munkaerőre van szükség, így az évek száma és a megszerzett tapasztalat inkább számít előnynek, mint hátránynak. Az egészségügyben például éppen olyan fontos a kor megléte az idősebb betegekhez való közeledés miatt, mint számos nonprofit, vagy hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó szervezetnél, ahol a bölcsességgel, mint értékkel lehet a fiatalok felé közeledni.

3. Maradjon fontos résztvevője a felgyorsult világnak

Ami a legfontosabb, hogy az önéletrajzunkból az sugározzon, képesek vagyunk lendületet tartani a korral. Távolítsuk el tehát a 15 évnél régebbi munkatapasztalatokat, és vizsgáljuk meg a profilképünket, hogy eléggé vidám, kedves és meggyőző-e. Mindezt követően, a motivációs levelünkben mutassuk be úgy magunkat, mint aki gyorsan tanul, és ezáltal hatékony megoldást tud nyújtani, ami pluszban kiegészül az elmúlt évtizedek munkatapasztalataiból hozott rutinnal.

4. Fontos a naprakészség

A választott iparág szakirodalmát jól ismerjük, s legyünk naprakészek a megjelent cikkekből is. A közösségi médiáról nem is beszélve. Igyekezzünk, hogy mindig fel tudjuk venni a fonalat az éppen aktuális trendekkel. Ha a kollégáink körében – akik nagy valószínűséggel jóval fiatalabbak lesznek nálunk – felmerül egy kérdés, így aktív hozzászólók tudunk lenni. Legyünk frissek, hogy az életkorunk ne tudjon visszatartani bennünket.

5. Legyünk tisztában a piaci értékünkkel

Amikor állást keresünk, fókuszáljunk az erősségeinkre. Hiszen az életkor együtt jár egy olyanfajta bölcsességgel, látásmóddal, érettséggel, élet- és munkatapasztalattal, ami a fiataloknak nincs még meg. Így ezen a téren mindenképp előttük járunk. Használjuk tehát ezeket az értékeinket a munkaerő piacon. A korunkat nem tudjuk befolyásolni, de a cselekedeteinket és a hozzáállásunkat igen.

6. Fordítsuk a javunkra a több lábon állás képességét

Az ötvenes életkor egy eszköz, kezeljük is úgy. Gondoljunk úgy az életkorunkra, mint a sokféleség egyik fontos elemére. Hiszek a cégeknél az egyik legfontosabb tényező, hogy minden korosztályt képesek legyenek megszólítani. A sajátunkban legyünk mi a legtalpraesettebbek. Mutassuk meg, hogy az évek tapasztalatával mennyi mindent érünk és mennyire sokszínűen tudjuk kielégíteni a különféle igényeket.

7. Ne rejtsük véka alá a teljesítményünket

Bár még létezik ma is az életkoron alapuló diszkrimináció, de szerencsére az önéletrajz nem kell, hogy eszköze legyen a tapasztalatok kronológiai felsorolásának. A cégeket az elmúlt bő 10 év eredményei érdeklik, így az önéletrajzunk nyugodtan legyen eredményalapú, amely tartalmazza az elért eredményeket, és így megmutatja, mire vagyunk képesek.

8. Használjuk fel a kapcsolati tőkénket

A mai, rohanó világban számtalan kutatás mutat rá arra, hogy 80-85%-ban a kapcsolatainkon keresztül jutunk álláshoz. Nem elég tehát csak az, ha elküldjük az önéletrajzunkat, és jó eséllyel ott valamiért megjegyeznek bennünket. Az ismerőseinket lássuk el olyan konkrét információkkal, amelyeket alkalomadtán tovább tudnak adni a saját ismerőseiknek, amikor felmerül egy-egy pozíció betöltésének a lehetősége.

S +1 tanácsként, ha esetleg van rá lehetőségünk, próbáljuk ki magunkat az adott szakmában. Hiszen nem minden arany, ami fénylik, érdemes tehát belekóstolni egy kicsit, mielőtt teljes váltásra adjuk a fejünket. Vagy, ha erre nincs lehetőség, akkor a közösségi oldalakon keressünk olyan csoportokat, ahol az általunk választott szakmát űzők tömörülnek, s beszélgessünk velük, hogy tényleg jó úton járunk-e a gondolatainkkal. Egészen biztos, hogy értékes tanácsokat lehet kapni a kiválasztott szakmáról.

Aki pedig vállalkozásba akar kezdeni, részben rá is igazak a fent leírtak. De ők már teljesen biztos, hogy a döntésük előtt összeállítottak egy bevétel-kiadás oldalt, felmérték a piacot, hogy mekkora igény lesz a cégükre, s kikből állhat majd az elsődleges célcsoportjuk. Nekik a teljes visszaigazoláshoz már csak egy dolgot tudunk tanácsolni: dőljenek hátra, s kényelmesen olvassák el Raphaëlle Giordano: A második életed akkor kezdődik, amikor megérted, hogy csak egy van című bestsellerét.