A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családért, valamint a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvánnyal együttműködésben készült 3. tematikus családtudományi kötet 60 ezer ember válaszain alapul.  

– A kutatás eredményeiből látszik, hogy a magyar családbarát és családpárti nemzet, számunkra meghatározó érték a család – közölte Fűrész Tünde, a KINCS elnöke köszöntő beszédében. – Emellett látjuk a negatív jelenségeket is: egyre nő a gyermektelenek száma és aránya, és egyre több olyan hatással kell szembesülnünk, ami rombolja a család intézményét – tette hozzá.  

 „A kötet bizonyítja, hogy amit az elmúlt 13 évben tettünk, az jó irány” 

– A felmérésből kiderült, hogy Magyarország egy családpárti ország – fogalmazott Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár nyitóbeszédében.  

Kifejtette: 2010 óta épül a családbarát Magyarország, ami 2 fő pilléren nyugszik.  

– Az egyik pillér az eszme, a cél, hogy családban élni jó. A kötet bizonyítja, hogy ez sikeres volt – mutatott rá az államtitkár.  

– A másik pillér pedig az eszközrendszer: a több mint 30 családtámogatási forma, ami segít, hogy a végső célt elérhessük, azt, hogy minden vágyott gyermek megszülessen – folytatta.  

Hornung Ágnes elmondta, hogy a családtámogatások formáit 3 pillérbe sorolták be: az otthonteremtés, az anyagi biztonság, valamint a munka-magánélet egyensúlyának támogatása köré rendezve.  

Az otthonteremtéssel kapcsolatban kiemelte a CSOK Plusz támogatást. 

– Ez Európa egyik, ha nem a legnagyobb otthonteremtési programja, ami iránt nagy az érdeklődés – hangsúlyozta.   

Elmondta, hogy a biztonságot támogató intézkedések közé tartozik a családi adókedvezmény és valamennyi, a gyermek születésétől felnőtté válásáig kapott családi juttatás.  

A munka-magánélet egyensúlyának támogatását pedig a bölcsődefejlesztések segítik, amelyeknek köszönhetően 2010 óta megduplázódott a férőhelyek száma és háromszor több településen elérhető bölcsőde. 

Mindez pedig 2024-től kiegészül a családok testi-lelki-szellemi egészségének támogatásával, amelyre kiemelt hangsúlyt fektetnek.  

– A kötet bizonyítja, hogy amit az elmúlt 13 évben tettünk, az jó irány. A kutatás visszajelzései pedig segítenek a finomhangolásban, hogy tudjuk, min lehet még alakítani – fogalmazott az államtitkár. 

„A családpolitikai eszközrendszert szélesíteni kell” 

– Azt látjuk, hogy azok a folyamatok, amelyek Európában 30-40 évvel ezelőtt, Magyarországon pedig a rendszerváltás után elindultak, egyre jobban erősödnek, és társadalmi, politikai problémákat okoznak – mutatott rá dr. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.  

A parlamenti és stratégiai államtitkár kifejtette: Európában az elmúlt 30-40 évben egyre kevesebb gyerek születik. Ennek következtében munkaerőpiaci egyensúlytalanság alakult ki, mivel kevesebb a munkaképes korú lakosság.  

Panyi Miklós kiemelte: a családpolitikára és a demográfiai kérdésekre a következő években és évtizedekben is nagy hangsúlyt kell fektetni.  

– Emellett ki kell állnunk a család intézménye mellett, amelyet vállaltunk és vállalunk. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra is, hogy együttműködjünk azokkal az egyházi intézményekkel, civil szervezetekkel, amelyek ezeket az értékeket támogatják – folytatta az államtitkár.  

– Új, innovatív eszközök bevezetésén is dolgoznunk kell: a családpolitikai eszközrendszert szélesíteni kell, be kell vonni más területeket is, a többi között az egészségpolitikát, az oktatást, a felzárkóztatáspolitikát, a felsőoktatást, a média területét – sorolta Panyi Miklós.  

– A családok anyagi körülményeinek megerősítése mellett pedig új pillért kell felépíteni és megerősíteni: a szellemi-fizikai-lelki egyensúly támogatását – tette hozzá az államtitkár.  

„A családok lelki megerősítésére is nagyobb hangsúlyt fektet a kormány” 

– A városok akkor erősek, ha a családok erősek – fogalmazott Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke az első kerekasztal-beszélgetésen, hozzátéve: a magyar családtámogatási rendszer a világon egyedülálló, a kezdetektől segíti és támogatja a családokat – véli Szita Károly.  

A polgármester elmondta: 2023-ban 2022-höz képest 222-vel több esküvő volt Kaposváron.  

– A CSOK és a Babaváró támogatás ösztönzőleg hatott azokra is, akik későbbre tervezték, hogy örökre összekötik egymással az életüket és gyermeket vállalnak – magyarázta a polgármester. Szerinte ahhoz, amit a kormány 2010-ben elkezdett, az önkormányzatok hozzá tudják tenni a maguk részét is. 

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke úgy látja, 2010 előtt a családok és a nagycsaládosok magukra voltak hagyva.  

– Ha ekkor megtudták valakiről, hogy 5-6 gyermeke van, akkor azt mondták rá, hogy „te szegény”. És valóban, akkor a nagycsaládos lét szinte egyenértékű volt a szegénységgel – mondta. 

– A családi adókedvezmény bevezetése volt az első nagy segítség a nagycsaládosoknak, azóta sokkal szabadabb életet tudnak élni. A családok éve pedig abban segített, hogy azóta nyíltan lehet beszélni a családok ügyéről – jelezte a NOE elnöke.  

Hozzátette: jó példákra is szükség van.  

– 2-3 gyereknél elfáradnak a szülők, de ha jó példákat látnak maguk előtt, akkor új lendületet kaphatnak, és akár további gyerekeket vállalhatnak – vélekedett a NOE elnöke. 

Ezzel kapcsolatban Kardosné Gyurkó Katalin megosztotta személyes tapasztalatát.  

– Három gyermek vállalása után magam is egy kicsit elfáradtam. Ekkor csatlakoztunk a NOE-hoz, ahol olyan családokkal találkoztunk, ahol még több gyermekkel is boldogulnak a szülők, Ezután még két gyermeket vállaltunk – mesélte.  

– Örömmel fogadtam, hogy a családok lelki megerősítésére is nagyobb hangsúlyt fektet a kormány a jövőben, mert azt gondolom, hogy ha erre nem figyelünk, akkor nem születnek meg a vágyott gyermekek – fejtette ki véleményét a továbbiakban Soltész Miklós.  

– Tudatosítaniuk kell a döntéshozóknak és a szervezetek vezetőinek, hogy ha a fiatalokat gyermekvállalásra akarjuk ösztönözni, nem várhatjuk el tőlük, hogy ugyanúgy kezdjék a közös életüket, ahogy mi kezdtük annak idején – tette hozzá az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.  

Kardosné Gyurkó Katalin a gyermekvállalás idejének kitolódásának problémájával kapcsolatban úgy véli, hogy a szülőket is nevelni kell, felkészíteni.  

– Az új gyermeknevelési irányzat szerint mindent meg kell tennünk a gyermekeinkért. Fontos azonban az önállóságra is ösztönözni őket, hogy amikor a fiatalok 18-20 éves korba érnek, akkor el merjenek köteleződni egy életre és gyermeket merjenek vállalni. Emellett a jó példákra is szükség van: ha azt szeretnénk, hogy több gyermek szülessen, akkor össze kell fogni a nagycsaládosokért, és a városnak, lakóhelynek olyannak kell lennie, hogy jó legyen ott gyermeket nevelni – véli a NOE elnöke. 

Mindenhol fontos kérdés a gyermekválllás 

Az esemény második kerekasztal-beszélgetésén a családok védelmének területi dimenzióit járták körbe. 

A beszélgetésen részt vett Hidvégi Áron, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese, Gyorgyovich Miklós, a Századvég Társadalomtudományi Kutatócsoport igazgatóhelyettese, Prof. Dr. Engler Ágnes, a KINCS Neveléstudományi Kutatóközpont vezetője, és dr. Pári András, a KINCS kutatási vezetője. A beszélgetést Kenyeres Kinga, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány operatív igazgatója moderálta. 

– A családi értékek és a térbeli elhelyezkedés tekintetében vannak különbségek az országban. A kutatás eredményei szerint a fővárosban sokkal inkább elfogadóbbak a válaszadók, míg vidéken konzervatívabb a hozzáállás – ismertette a kutatási eredményeket Pári András, a KINCS kutatási vezetője.  

– A vallásosság az életkor előrehaladtával emelkedik, ami a gyermekvállalással is nagyon szoros összefüggést mutat. Abban azonban nincs különbség, hogy területi elhelyezkedés szempontjából a gyermekvállalás mindenhol nagyon fontos szerepet tölt be a válaszadók életében – mutatott rá Pári András.