Breitenbach Zita dietetikust faggattuk a témában, aki a megelőzéshez is jó pár életmódbeli tanáccsal szolgált. Elmondása szerint a növekvő tendenciáért elsősorban a megnövekedett állati fehérje fogyasztás és a kevés folyadékbevitel tehető felelőssé. Emellett azonban még számos oka lehet a vesekő kialakulásának.  

– A genetika is köztük szerepel, ám inkább csak a fogékonyság örökölhető. Tehát nem lehet kizárólag erre fogni, ha vesekővel nézünk szembe – kezdi dietetikus szakértőnk. – A táplálkozásnak nagyon fontos szerepe van a betegség kialakulásában, méghozzá elsősorban a túlzott állati fehérje fogyasztásnak. Ez ugyanis megnöveli a húgysav és az oxálsav koncentrációját a vizeletben, így savanyítja azt, ami a kövek képződésének teremt megfelelő közeget. A nem elegendő folyadékfogyasztás hatására sűrűbbé váló vizelet szintén segíti a vesekő képződését. A nagy mennyiségű szénhidrátbevitel is előnytelen ilyen szempontból, ugyanis növeli a vizelet kalciumszintjét. Az inzulinrezisztencia pedig kimondottan hajlamosít a vesekő kialakulására, hiszen ilyenkor nagyobb valószínűséggel alacsonyabb lesz a vizelet pH-ja is.   

Sokféle kő létezik 

Az átlagember talán nincs is tisztában azzal, hogy a vesekő nem csak egyféle lehet. Sőt, a kövek elhelyezkedésében is vannak különbségek.  

– A vese választja ki a szervezetünkbe bekerülő méreg- és salakanyagokat, amik a vizelettel kiürülnek. Vannak azonban olyan anyagok, amik nem tudnak távozni, hanem először homokká, majd különböző méretű kövekké állnak össze. Összetételük alapján léteznek kalcium-oxalát (kb. 32-46%) és kalcium-foszfát (kb. 3-5%) kövek, ezek a leggyakoribbak. De képződhetnek urátkövek (kb. 3-16%), fertőzés okozta kövek (kb. 2-15%) (pl. struvit-köveket) és ritka kőféleségek (pl. cisztinkövek) is. Ezek elhelyezkedhetnek a vesében (vesekő), a húgyvezetékben (vesegörcs esetén), a húgyhólyagban és ritkán a húgycsőben. A vesekő sokáig tünetmentesen növekszik, azonban, ha elmozdul, vagy a vizeletelvezető rendszerben elakad, vesekőrohamot/vesegörcsöt okoz. Kisebb kövek akár maguktól is ürülhetnek, nem súlyos esetben elég lehet a gyógyszeres kezelés és a megnövelt folyadékfogyasztás. Komolyabb vesekövek kialakulásakor azonban műtétre is sor kerülhet. 

A C-vitamin formája és mennyisége számít 

A leggyakoribb tévhit, hogy a C-vitamin mesterséges bevitele egyértelműen és minden esetben vesekő kialakulásához vezet. 

– Ez ilyen formában nem igaz. A C-vitamin étrend-kiegészítő szedése mellett a táplálkozásnak és életmódbeli tényezőknek is fontos szerepe van. A C-vitamin önmagában nem kizárólagos ok a vesekő kialakulására, de ha ennek mennyisége a napi 1000 milligrammot tartósan meghaladja, az fokozhatja a kövek kialakulásának esélyét. Ennek magyarázata, hogy a C-vitamin, azaz aszkorbinsav a szervezetben oxálsavvá bomlik le, ami a vesekő legjellemzőbb alkotóeleme. Különösen azoknál javasolt kerülni a megemelt bevitelt, akiknek bizonyítottan kalcium-oxalát veseköve van. Nyilvánvalóan számít az is, hogy mindemellett milyen étrendet követ valaki, mennyi húst, sót, rostot, zöldséget, gyümölcsöt és folyadékot fogyaszt. A túl sok hús és sóbevitel növeli, a sok folyadék, élelmi rost, zöldség és gyümölcs fogyasztás pedig csökkenti a vesekő kialakulásának esélyét. Kérdés, hogy szedünk-e bármilyen gyógyszert, fennáll-e egyéb betegség, ami fokozza az oxalát-felszívódást, illetve gyakran küzdünk-e például húgyúti fertőzésekkel, felfázással, amelyek ugyancsak fokozott kockázatnak tesznek ki. Érdekesség, hogy kutatások a férfiaknál mutattak ki egyértelmű összefüggést a nagy mennyiségű C-vitamin bevitel és a vesekő kialakulása között. A nőknél ez egyelőre nem igazolódott. 

A túlsúly is az okok között szerepel 

– Az elhízás és a túlsúly annak köszönhetően, hogy fokozza a kalcium, oxalát és húgysav kiválasztódását a vizeletben, a vesekőképződéshez is hozzájárulhat. A pluszkilókhoz általában magasabb állati fehérje-, transzzsír-, só- és cukorbevitel is társul, amik, ahogy említettem, szintén előidézhetik a kövek képződését. Ugyanígy a mozgásszegény életmód is a kedvezőtlen folyamatokat erősíti. 

A dietetikus tanácsai 

Mivel a vesekő kialakulásakor súlyos esetben akár a vese is elzáródhat, nagyon fontos lenne a megelőzésre nagyobb hangsúlyt fektetni. Breitenbach Zita dietetikus az alábbi általános életmódbeli változtatások betartását javasolja: 

- Csökkentsük az állati fehérje fogyasztásunkat! Étrendünk bővelkedjen a vizeletet lúgosító gyümölcsökben, zöldségekben, rostokban, vitamin- és tápanyagdús ételekben, azonban az állati fehérje bevitelében tartsunk mértéket. Hetente egy-két nap húsmentesség kedvező az egészségünk számára minden szempontból. 

- Figyeljünk oda a bőséges folyadékbevitelre! A vizelet besűrűsödése kedvez a vesekövek kialakulásának. Ideálisan 2-2,3 liter tiszta víz fogyasztását tűzzük ki célul. 

- Kerüljük a magas cukor- vagy sótartalmú kényelmi termékek és a túlzottan feldolgozott élelmiszerek (pl. mélyhűtött pizzák, levesporok, instant levesek, salátaöntetek, chips-ek, nápolyik, kekszek, tartós péksütemények stb.) fogyasztását!

- Minél kevesebb telített zsír szerepeljen a tányérunkon! A zsíros húsok, magas zsírtartalmú tej, tejtermékek (pl. sajtok, vajak, tejszín) fogyasztását igyekezzünk visszafogni. Helyette válasszuk a soványabb változatokat!

- Mozogjunk rendszeresen! Az aktív életmód anyagcserefokozó hatása révén hozzájárul a vesekő megelőzéséhez is. 

- Ne tartsuk vissza a vizeletünket! A napi folyadékfogyasztás mellett a vizelet ürítése is nagyon fontos, ezért sose korlátozzuk magunkat ebben, vagy igyunk kevesebbet csak azért, hogy ne kelljen annyit a mosdóba járni.