A Lelki Egészség Világnapja alkalmából rendezett műhelykonferenciát október 10-én a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS). A nagy érdeklődésre számot tartó szakmai eseményen szó esett a családok lelki egészségének fontosságáról, a fiatalokért felelős államtitkárság szervezésében októberben induló testi-lelki egészség roadshow-ról, a fiatalok lelki egészségének megőrzéséről, valamint bemutatták a KINCS közérzet-kutatásának aktuális eredményeit is.  

A rendezvény első előadójaként Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel a családok lelki egészségének fontosságáról. 

– Az, hogy milyen a lelkünk egészsége, jólléte, korunk egyik legösszetettebb problémája, és nemcsak kihat a teljes egészségünkre, hanem meg is határozza azt, ezért is kell vele foglalkozni  – mondta Hornung Ágnes. – A lelki egészség megőrzésével, javításával járó feladatokat csak együttműködésben, közös munkával tudjuk elvégezni. Azonosítani kell a problémákat és megoldást találni rájuk. Ezt segítik a maihoz hasonló szakmai találkozók – mutatott rá az államtitkár.

Roadshow színházi előadással és influenszerekkel  

Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára az októberben induló “Kösz, jól vagyok. Tényleg?” elnevezésű lelki egészség roadshow részleteit ismertette.  

– A fiatalok nincsenek jó lelkiállapotban, amire a járvány és a szomszédunkban zajló háború is hatással volt, ezért azt szeretnék elérni, hogy a gyermekek jobban megnyíljanak az őket körülvevő pedagógusok, a szülők és szakemberek számára – mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette: erre teremt alkalmat a négy városban, Ajkán, Ózdon, Dombóváron és Balassagyarmaton tartandó, összesen több mint hatszáz fiatalt érintő eseménysorozat.

Javult a magyarok közérzete  

A rendezvényen Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a KINCS Közérzet Kutatásának legfrissebb eredményeiről számolt be.   

Bevezetőjében ismertette, hogy a magyarok általános lelkiállapota a legutóbbi, 2013-ban készített felmérés óta javult, de ez a fiatalokról sajnos nem mondható el. Ezt követően egy közel hároméves kutatássorozat eredményeiről számolt be. 

–  A kutatás keretében arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek egy 10-es skálán mennyire tartják magukat boldognak, mennyire érzik magukat biztonságban, mennyire tartják magukat egészségesnek, hogy érzik, a saját életük dolgai jól alakulnak-e, illetve mennyire elégedettek az életükkel. Az utolsó kérdés pedig arra vonatkozott, hogy az ország dolgainak az alakulását hogyan látják – ismertette Fűrész Tünde a kutatás alappilléreit. 

Azt is hozzátette: összesítették az öt kérdés átlagát, amelyek a saját életre vonatkoznak, és az az eredmény jött ki, hogy a magyarok általgos közérzete egy 10-es skálán 7-es étéket mutat.  

– A vizsgált 3 év alatt változtak az értékek: 2020 végén, 2021 elején, amikor berobban a koronavírus-járvány, akkor alacsonyabb volt, amikor viszont elkezdett újraindulni az ország, újból korlátozások nélkül tudtuk élni az életünket, emelkedett, tehát elégedettebbek voltak a magyarok – fejtette ki a KINCS elnöke. – 2022 első negyedévében mutatkoztak a legjobb eredmények. Az ukrajnai háború 2022 nyarán kezdte el éreztetni a hatását a mindennapi életünkben, ami egy jelentős visszaesést hozott. Azóta van ugyan egy kis emelkedés, de látszik, hogy az elmúlt egy évben voltak olyan nehézségek, amelyekkel komolyan meg kellett küzdeni.  

A házasságban élők a legboldogabbak, a fiatalok a legelégedettebbek 

A KINCS elnöke elmondta, hogy a kutatásban a boldogságérzet kapcsán kapták a legnagyobb értéket, 7,4-et. Hozzátette: a nemzetközi boldogságindexek is azt mutatják, hogy Magyarországon jelentősen javult a helyzet.  

– Jól látható, hogy a házasságban élők és a stabil párkapcsolatban élők boldogabbak, mint az egyedülállók. Ezen belül is a házasok esetén beszélhetünk a legmagasabb boldogságszintről – magyarázta Fűrész Tünde. – Az is megfigyelhető, hogy a gyermeknevelés is boldogságforrás, a 18 év alattiakat nevelők boldogságszintje magasabb, mint azoknak, akiknek nincsen ekkora korú gyermeke.  

– Az elégedettségi érzetnél három év átlagában egy 6,7-es érték jött ki, amely mutatóra leginkább a háború és a háború okozta energiaválság, gazdasági válság és ennek begyűrűzése nyomta rá a bélyeget. Amikor az elégedettségről beszélünk, akkor is az egészen kicsi gyermeket nevelők vannak a rangsor elején, őket követik az aktív dolgozók. míg a nyugdíjasokra kevésbé jellemző az elégedettség érzete. Minél fiatalabb valaki, annál elégedettebb – tette hozzá a szakember. 

Nehezítő külső körülmények 

–  A biztonságérzet a Covid-járvány idején még nem zuhant be, de 2022 nyarán, amikor az ukrajnai háború negatív hatásai begyűrűztek a mindennapjainkba, megrendült a biztonságérzet. Ám 2023-ban újra növekedni kezdett az érték – fejtette ki Fűrész Tünde.  

A KINCS elnöke arról is beszámolt, hogy az egészségérzet a koronavírus-járvány csúcsán, 2021 februárjában alacsony értéket mutatott, míg 2021 decemberére, amikor a karácsonyt már újra együtt ünnepelhettük, magasabb lett az érték. Azt is hozzátette: az egészségérzet nagyban összefügg a korral, minél fiatalabb valaki, annál egészségesebbnek tartja magát.  

Elmondása szerint a felmérésből az is kiderült: a saját dolgok alakulásának megítélése átlagosan 6,8, amelynek kapcsán Fűrész Tünde megjegyezte: 2022. február-április volt az az időszak, a választás ideje, amikor a magyarok a legelégedettebbek voltak a saját dolgaik alakulásával.  

– Az ország dolgainak alakulását azonban rosszabbra, 5,1-re értékelték a megkérdezettek, azaz az emberek látják a nehézségeket, de azok a saját életükbe kevésbé gyűrűznek be. Az ország dolgainak alakulását az idősebbek pozitívabban látják, és minél fiatalabb valaki, annál pesszimistább ebben a kérdésben – számolt be az eredményekről Fűrész Tünde. 
–  Ez a kutatás is megerősítette, hogy a stabil családi és társas kapcsolatok mind-mind fontos lelki egészségvédő tényezők – zárta előadását a KINCS elnöke.  

A fiatalok bizonytalanok a jövőjüket illetően  

Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója a fiatalok lelki egészségének megőrzéséről és fejlesztéséről szóló előadásában beszámolt arról, hogy a felnőtteket és a fiatalokat is vizsgálva 10 év alatt globálisan 13 százalékkal emelkedett a mentális zavarok gyakorisága.  

–  A fiatalok családalapításához elengedhetetlen, hogy biztonságban érezzék magukat és stabil jövőképük legyen, de egyelőre azt látni és az ifjúságkutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a fiatalok bizonytalanok a jövőjüket illetően – emelte ki a szakember. – A lelki egészség megőrzése szempontjából ezért is tartom különösen fontosnak, a mostani folyamatosan változó világunkban kulcsfontosságúnak a megküzdési képességet, a rugalmasságot, a kontrollképesség érzését, valamint a stabil személyiséget, amelyek kialakulásában a személyes kapcsolatok és a biztonságos kötődés szerepe elengedhetetlen.

Beszélgetni jó! 

A rendezvény záró előadásában Székely András, a Velem lehet beszélgetni elnevezésű, a mentális jóllétet is elősegítő kezdeményezés koordinátora bemutatta a programot, amely a kommunikációs, a szociális és az érzelmi készségek fejlesztését célozza, és amelyhez országszerte egyre több iskola csatlakozik.  



– Célunk, hogy kialakítsunk egy olyan környezetet, ahol mindenki azt érzi, hogy beszélgetni lehet, és hogy beszélgetni jó – hangsúlyozta Székely András. – A programunk honlapján gyakorlati tanácsokkal, segédletekkel, játékokkal motiváljuk beszélgetésre a fiatalokat, és foglalkozásokat tartunk az általános iskolától a felsőoktatásig.