A vonal túlsó végén...

Honnan ez az elhivatottság?

– Mindig is nagyon közel állt hozzám minden olyan tevékenység, amellyel segíthetek másoknak. Annak idején szociológia szakon végeztem az egyetemen és szociológusként azt gondoltam – és gondolom ma is – egy kutató akkor tud hiteles lenni, ha vannak konkrét megélései, történetei, gyakorlati tapasztalatai mindazzal kapcsolatban, amit kutat. Így alakult, hogy először a salgótarjáni családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál helyezkedtem el. Két évig dolgoztam ott, mint családgondozó, és elsősorban hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő emberekkel foglalkoztam. Minden egyes nap láttam a túlélésért folytatott harcaikat és több alkalommal kapcsolati erőszakra és gyermekbántalmazásra is fény derült.

Hogyan vezetett az utad az OKIT vezetéséig?

– Tizenöt évvel ezelőtt kezdtem a telefonszolgálatnál, két éve pedig felkértek az OKIT vezetésére, amit örömmel vettem és nagyon megtisztelőnek éreztem. Ám a döntésemet azért jókora dilemma előzte meg, hiszen így megszűnt volna a közvetlen kapcsolatom azokkal, akiknek segítségre van szükségük. Végül azért mondtam igent a lehetőségre, mert továbbra is fogadhatom a hívásokat, miközben a vezetői feladatokat is ellátom.

Tehát nemcsak vezeted, illetve segíted a telefonszolgálat működését, hanem magad is ott vagy a vonal másik oldalán.

– Igen, sokszor a tűzvonalban vagyok. A vezetői feladataim mellett ugyan nem tudok annyiszor részt venni a telefonos segítségnyújtásban ahányszor szeretnék, de amikor kapacitásom és időm engedi, fogadom az áldozatok hívásait. Ez azért fontos számomra, mert úgy tudom megőrizni a hitelességem, ha időnként a vonal másik oldalán lehetek. Több olyan esettel találkozom, amelyek megismerése segít abban, hogy az általunk tartott előadásokon, tréningeken prezentálni tudjam a bántalmazások különböző típusait vagy magának a bántalmazásnak a körforgását. 

Megrázó emberi történetekkel találkoztok nap mint nap. Hogyan tudjátok megóvni a lelketeket?

– Valóban, ez a munka különösen nagy mentális edzettséget igényel, így teljesen érthető, ha a munkaidő leteltével nehéz nem „hazavinni” a hallottakat. Attól, mert letesszük a telefont és/vagy megoldódik egy ügy, bennünk maradnak azok a tapasztalások, élmények, amikkel a munkánk közben találkoztunk. A mindennapjainkat nagy mélységek és magasságok jellemzik, ezért mi a sikert is más módon mérjük. Nálunk már az is hatalmas öröm, ha az áldozat megérkezik valamelyik titkos menedékházba és biztonságban tudhatjuk őt. Sok szörnyűséget hallunk a telefonban és fontos, hogy a mentális egészségünkre odafigyeljünk, vigyázzunk. A kollégáknak szupervízióval tudunk segíteni, illetve, ha valakit nagyon megérint egy-egy eset, egy másik telefonos kollégával is alaposan át tudja azt beszélni.

Magadra hogyan vigyázol?

– Bevallom, hogy a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése a kezdeti időszakban nehezen ment, de ma már könnyebben meg tudom tartani a balanszot. Próbálok esténként nem dolgozni és teljesen más jellegű elfoglaltságokkal tölteni az időt. Jól működik nálam a kirándulás, illetve a fizikai terheléssel járó hobbik – mint például a sportolás –, amelyek segítségével pihentethetem az elmém. A kapcsolati erőszak áldozatainál is sikeresen alkalmazzák ezt a módszert, náluk például a munkaterápia szokott nagyon jól működni.

Melyik eset hagyta benned a legmélyebb nyomot?

– Volt egy konkrét történet, ami nagyon megrázott. Egy gyermek szexuális bántalmazására derült fény és hosszú ideig tartott, mire sikerült felgöngyölíteni az ügyet. A telefon ugyan ad egyfajta távolságot, viszont a hang, a hanglejtés és a hangsúly, illetve a szavak nagyon sokat elárulnak az áldozat valós lelkiállapotáról és élethelyzetéről. Mi arra fókuszálunk, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban fel tudjuk mérni az áldozat valós helyzetét, és akár azonnal konkrét segítséghez juttassuk. Az adott pillanatban a hathatós segítség megadása érdekében érzelmileg nem azonosulhatunk az áldozattal. Ugyanakkor lehetnek olyan esetek, melyek a telefon letétele után is mély nyomot hagynak bennünk. 

Egyre többen mernek segítséget kérni…

– Igen, így van. A hívásszámok évről-évre nőnek, amelynek több oka is van. Egyrészt egyre többen ismerik meg az OKIT tevékenységét, másrészt pedig jelentős részben jelennek meg esetek a sajtóban. A társadalomszemlélet is változott, az emberek is egyre érzékenyebbek a körülöttük történő események iránt; a kapcsolati erőszakra többé már nem mondhatjuk azt, hogy magánügy. Ebből kiindulva egyre többen mernek segítséget kérni; akár rajtunk keresztül, akár más szervezetektől. Azért is nagyon jó, hogy ezek a figyelemfelkeltő cikkek, melyek végén megjelenítik az OKIT elérhetőségeit, megjelennek a médiában, mert azt sugallják az áldozatoknak, hogy nincsenek egyedül, van segítség. Ránk, olvasókra pedig szintén nagy hatással lehetnek ezek az írások, hiszen elgondolkodunk azon, hogy ezek bizony egyáltalán nem távoli problémák, hanem gyakorlatilag bárki bármikor áldozattá válhat.

Nincsenek magukra hagyva az áldozatok

–  Vannak esetek, amelyek éveken keresztül húzódnak, ezért fontos, hogy lehetőleg minél korábban hozzánk forduljanak az érintettek. Az áldozatok telefonos jogi és pszichés támogatást kapnak telefonszolgálatunktól, továbbá a krízisközpontok, titkos menedékházak, védett szálláshelyek fizikai biztonságot is nyújtanak számukra. Két telefonvonalunk a nap 24 órájában fogadja a hívásokat, illetve a megnövekedett számú hívások miatt júniusban elindítottuk harmadik vonalunkat is, amelyen hétköznapokon kérhetnek segítséget az áldozatok.

Szeptember 21-22-én rendezitek meg az országos kríziskezelő hálózat ez évi szakmai konferenciáját. Miről lesz szó?

– Elsősorban a gyermekeket ért bántalmazás témáját fogjuk körbejárni számos szemszögből. Az előadók valamennyien a saját szakmájuk jeles képviselői; felszólal többek között bíró, ügyész, rendőr, szociális szakember és szakpszichológus is.

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat által szervezett kétnapos rendezvény fő fókusza a kapcsolati erőszak és a gyermekbántalmazás elleni küzdelem, melynek kapcsán a krízisellátás, a gyermekvédelmi, a jogi és az egészségügyi szektor szakmai kiválóságai tartanak előadást. Felszólal többek között Dr. Lazáryné Illés Mária, a Barnahus igazságügyi pszichológiai szakértője, Dr. Varga Tünde Piroska, a Budapest Környéki Törvényszék bírója, Dr.Kassai Tamás, a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet traumatológusa és Dr. Hatvani Erzsébet, a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthon igazgatóhelyettese.

Elérhetőségek

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, az emberkereskedelem, így a prostitúcióáldozatainak, és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről.  

Az OKIT anonim módon, a nap 24 órájában – Magyarország területéről vezetékes és mobiltelefonról egyaránt – ingyenesen hívható a 06 80 20 55 20-as telefonszámon. Mindemellett, amennyiben Ön vagy valaki a környezetében kapcsolati erőszak áldozata, segítséget kérhet a Szolgálattól az okit@csalad.hu e-mail címen is. 

Amennyiben Ön vagy valaki a környezetéből úgy érzi, túl sok a teher, nincs remény, hívja anonim módon, ingyenesen a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as számát.

Segélytelefon: 06/80-20-55-20 

E-mail: okit@csalad.hu.hu 

Weboldal: www.okit.hu